Back to top

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

A gyékény nálunk vadon él, van ahol termesztenék
A gyékény nálunk vadon él, van ahol termesztenék
Fotó: wikipedia
A gyékény egy újabb felhasználási lehetősége

Legtöbben az olcsó polisztirol szigetelés mellett döntenek, ám már ennek az ára is jelentősen megemelkedett a néhány évvel korábbiakhoz képest. Vannak azonban környezetbarát alternatívák: a gyékény például kiválóan alkalmas természetes szigetelőanyagként.

A gyékényt régóta használják különféle célokra, például szennyvíz tisztításra, a szennyvíztisztító telepeken a talaj méregtelenítésére, a kézműves fonás alapanyagaként, emellett régen táplálékként is fogyasztották a gyöktörzsét.

A Valley-i Fraunhofer Institute for Building Physics IBP kutatói most építőanyagként kívánják felhasználni a természet ezen ajándékát – a külső falak szigetelésére, vagy a vakolat megerősítésére. Dr. Martin Krus, az IBP tesztközpontjának vezetője ennek a megújuló nyersanyagnak számos pozitív, építkezéssel kapcsolatos tulajdonságát kiemelte: „A természet egyik mocsári növényeként a gyékény ellenáll a penészgombáknak. A növény levelei szálerősítésű támasztószövettel rendelkeznek, mely puha szivacsszövettel van feltöltve, különleges konstrukciójuk révén rendkívül stabilak és kiváló szigetelő hatással bírnak, és ezt a hatást a késztermékekben is megőrzik.”

A gyékényből készült szigetelő panel hővezető képessége alacsony. Kiváló tűz-, hang- és hőszigetelést biztosít , és amennyire kell légáteresztő, de kellően tömör ahhoz, hogy a legtöbb alkalmazásnál eltekintsenek a párazáró gáttól.

 

Sokféle szigetelőanyag alapja lehet a gyékény levele
Sokféle szigetelőanyag alapja lehet a gyékény levele
Fotó: wikipedia
A Typha panelek számos előnye ellenére ezt a természetes építőanyagot eddig még széles körben nem használják.
-„A gyékény különösen Kelet-Európában – főleg Romániában és Magyarországon – rendkívül szapora. Németországban is lennének megfelelő területek, ahol termeszteni lehetne. Németországban az autóforgalom évente 105 millió tonna CO2 kibocsátást eredményez, ezt a folyamatot azonban meg lehetne állítani a gyékénytermesztéssel, mely utána épületszigetelési célokra lenne felhasználható. A talaj kimerülése csökken, és sok tápanyag marad a talajban a termesztése során, ugyanakkor a gyékényfelületek ritka növények és állatok élőhelyeként is jelentősek. Tehát a gyékény nem csak ipari alapanyagként lenne fontos, de környezetvédelmi célokat is szolgálna a termesztése. Emellett a növény könnyen feldolgozható” – hangsúlyozta a kutató.

A leveleket vízszintesen rúdszerű részecskékre választják le, majd a megfelelő hosszúságban, körülbelül hét centiméterre lerövidítik. Ezután egy dobban környezetbarát ásványi ragasztókkal permetezik be, és fűtött présbe teszik.

A hínár is jó alternatíva…

Neptuk golyó, hínárok a prton
Neptuk golyó, hínárok a prton
Fotó: wikipedia
Sok tengerparti lakos számára a partra mosott hínár csak kellemetlenséget okoz. Ez a nyersanyag azonban bebizonyította, hogy képes jól szigetelni az épületeket.

-„Ősszel, télen és tavasszal a mediterrán strandokat a Posidonia oceanica növényből, közismertebb nevén Neptun fűből származó hínárlevelek apró golyói tarkítják. Bár ezeknek a Neptun-golyóknak a természetes anyagát hulladéknak tekintik, és általában szemétlerakókban végzik, ez a könnyen és bőségesen megújuló anyag túlságosan értékes ahhoz, hogy kidobjuk. Számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek érdekessé teszik az építőiparban: a hínár gyakorlatilag nem gyúlékony, ellenáll a penésznek, és vegyi adalékok nélkül használható szigetelőanyagként. Használható ferde tetők szarufái közötti szigetelésként, belső falak szigetelésére, vagy az épületburkolatokon keresztüli hőveszteség csökkentésére.

A szálak pufferként működnek, elnyelik a vízgőzt, és újra kiengedik anélkül, hogy rontanák az épület szigetelésének képességét. A mindössze 0,5-2 százalékos sótartalomnak köszönhetően pedig a Neptun golyókból olyan szigetelőanyagot lehet előállítani, amely nem rohad el”- említették a kutatók.

A tisztítása kihívás

A hínárról nem könnyű eltávolítani a rátapadt homokot. Emellett az az egyes szálak könnyen megtapadnak bármiben, beleértve egymást is, és gyorsan új csomókat képeznek, mind a feldolgozás során, mind később, amikor szigetelést igénylő helyekre fújnak.
A Fraunhofer Institute for Chemical Technology megfelelő módszereket dolgozott ki a Neptun-golyók szigetelőanyaggá alakítására. A projektnek a célja az volt, hogy olyan szigetelőanyagot állítsanak elő, amely betömhető, vagy befújható a kívánt helyre. Miután az összes homokot eltávolították a golyókról, egy szállítószalag szállítja azokat a forgácsoló malmokba, ahonnan 1,5-2 centiméteres rostok sértetlenül távoznak.
Az így előállított laza szigetelőanyag jelentős mennyiségű energiát képes megtartani. Ez azt jelenti, hogy a rostos anyag nyáron hűvösen tartja az épületet, télen pedig nem engedi ki a hőt.

Töltelék vagy fújás?

A szálas anyag a tetőszerkezetek, falak és födémek üreges tereibe tölthető, majd kézzel szorosan tömöríthető. A nehezen hozzáférhető helyekre célszerű géppel fújni a szigetelést.

A projekt feladata egy olyan speciális fúvó gyártása is is volt, amely biztosítja, hogy a szigetelés minden résbe eljusson. A tervek között szerepel a hínárból készült szilárd, környezetbarát lemezek kifejlesztése annak érdekében, hogy átfogó rendszert kínáljanak a tetők, a külső homlokzatok, a belső falak és a pincefödémek szigetelésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.