Back to top

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Az alábbiakban a közvetlen támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások új rendszerét ismertetjük röviden.

Jó hír, hogy a támogatások gerincét adó jogcímek és az igénylés módja nem lesz teljesen ismeretlen a termelőknek. Emellett a támogatási rendszer az eddiginél célzottabban segíti a kis- és közepes gazdaságokat és jobban ösztönzi a generációváltást, illetve a környezet- és klímavédelem szempontjából előnyös gazdálkodói gyakorlatok alkalmazását.

Ez utóbbi már a támogatható terület fogalmának a kibővítésével elkezdődik. A már ismert elemek mellett időszerű elkezdeni a szabályozási környezet új elemeinek ismertetését. Érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium honlapját, ahová folyamatosan kerülnek fel az új rendszerrel kapcsolatos tájékoztatók.

Az alaptámogatás és az arra épülő jogcímek I.

Az állandóságot képviselő jól ismert jogcímek

Terjedelmi korlátok miatt csak említés szintjén, de szót kell ejteni egyrészt arról, hogy 2023-tól ismét az összes közvetlen támogatási jogcím igénybe vételének feltétele az aktív mezőgazdasági termelői státusz. A vizsgálat célja továbbra is az lesz, hogy kiszűrje a kedvezményezettek közül azokat a földhasználókat, akik minimális mezőgazdasági tevékenységet sem végeznek. Másrészt a zöldítés korábbi elemeire épülő új, megerősített környezeti kondicionalitás előírásai (az ún. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó előírások, a HMKÁ és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, a JFGK) szintén az összes közvetlen támogatás tekintetében alapkövetelménnyé válnak.

Alaptámogatás

A SAPS és a zöldítés jogcímeit 2023-tól felváltó alaptámogatás lesz a közvetlen támogatási rendszer alapja és kiindulópontja. Célja változatlan: kiszámítható alapszintű hektáronkénti jövedelemtámogatás biztosítása a mezőgazdasági üzemek számára, és ezáltal a termelők pénzügyi stabilitásának növelése, kockázataik csökkentése. Az alaptámogatás a jövőben is a termelők legszélesebb körét lefedő beavatkozás lesz, amit minden jogosult, vagyis mintegy 5 millió hektár után igénybe lehet venni, és ami így mintegy 160-165 ezer termelőhöz jut el.

Lényeges előrelépés a fenntarthatóság szempontjából, hogy – szakítva a több évtizedes tiltással – immár a mezőgazdasági táblák közé ékelődő, termelésre nem használt agro-ökológiai jelentőségű területek is részesülnek az alaptámogatásból.

Azt várjuk, hogy ennek köszönhetően gyarapodnak a kritikus fontosságú szegélyélőhelyek és az egyéb környezeti funkciót betöltő területek (pl. vízvisszatartó belvízjárta területek).

Minden aktív mezőgazdasági termelő (természetes és jogi személy egyaránt) jogosult lehet rá, aki kérelmet nyújt be, legalább 1 hektár támogatható területtel rendelkezik, és az igényléssel érintett földterület jogszerű földhasználójának minősül. Emellett meg kell felelnie a kondicionalitás feltételeinek.

A támogatás várható fajlagos összege 147 euró/hektár körül alakulhat, illetve 125 és 169 euró között mozoghat, attól függően, hogy mekkora a jogosult terület nagysága. A támogatások forintban kifejezett értékét a jövőben is évről évre a mértékrendelet rögzíti.

Fiatalgazda-támogatás

Fotó: Csatlós Norbert
A generációváltás előmozdítására még nagyobb figyelmet tudunk fordítani a jövőben. A közvetlen támogatások keretében e célra fordított uniós források összege közel másfélszeresére, évi 18,6 millió euróra emelkedik. Az új szabályok alapján jóval kedvezőbb feltételekkel hirdethetjük meg a már jól ismert jogcímet. A területi korlát 90-ről 300 hektárra nő, és az 1 hektárra jutó fajlagos támogatás összege szintén érdemben emelkedik. A jogosultság az életkor tekintetében nem változik, ugyanakkor újdonság az aktív gazda státusz, illetve a minimális képzettség előírása, ami 2 év releváns munkatapasztalattal is teljesíthető. Azoknak a fiatal gazdáknak, akik a jelenlegi támogatási időszakban nyújtották be első egységes kérelmüket, de 2023 előtt nem zárult le az ötéves időszaka, lehetősége lesz az új, jóval kedvezőbb feltételek mellett kitölteni az öt évből hátralévő időszakot.

A támogatás várható fajlagos értéke 157 euró/hektár körül alakulhat, illetve 78 és 236 euró között, attól függően, hogy mekkora a jogosult terület nagysága.

Termeléshez kötött támogatások

A KAP-reform jelentős magyar eredménye, hogy sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatás arányát, így a valódi termelés segítésében kiemelt szereppel bíró támogatásokra a jelenlegivel nagyságrendileg megegyező forrás áll rendelkezésre 2027-ig. A kifizetések a mezőgazdasági üzemek számára kiszámítható, hektáronkénti vagy állatlétszám-alapú jövedelemtámogatást biztosítanak, ezáltal a termelők pénzügyi stabilitását növelik, piaci kockázataikat pedig csökkentik.

Továbbra is kiemelt szakpolitikai cél a megszokott, jól működő termeléshez kötött támogatási rendszer maximális, 13+2 százalékos kiadási aránnyal való folytatása.

A kedvezményezett ágazatok köre alapvetően nem változik, de néhány változásra szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét:

– A termeléshez kötött támogatások igénybe vételének is alapfeltétele lesz a megerősített környezeti kondicionalitási előírások betartása;

– Az étkezési burgonyatermesztés az uniós szabályok változása miatt kikerül a támogatható körből;

– A környezeti fenntarthatóság javítása érdekében a rizs- és a cukorrépa-ter­mesztés esetében is bevezetjük a minősített vetőmagvak használatát. A rizs esetében a minősített vetőmag használata kiválható a kultúra szempontjából releváns biztosítás megkötésével;

– Az ágazat fenntarthatóságának elősegítése érdekében a hízott bika jogcím esetében is bevezetjük a megfelelő apaállat-használatot;

– A termeléshez kötött támogatások feltételrendszere 2023-tól összhangban kell hogy legyen a víz-keretirányelvvel, és emiatt célzott ellenőrzések keretében vizsgálják a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását.

Átmeneti nemzeti támogatások

Jelentős magyar siker a nemzeti forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások megőrzése, így azokat fokozatos csökkenve, de egészen 2027-ig nyújthatjuk a tej-, a húsmarha-, a juh- és a dohányágazatnak. Az egyes jogcímekhez kapcsolódó maximális borítéknagyság – vagyis az évente elméletileg kifizethető támogatás – mértéke az átmeneti időszakhoz képest nem változik 2023-ban (vagyis a 2013-as boríték legfeljebb 50%-a lehet), majd 2024-től évi 5 százalékpontos lépcsőkben csökken.

Az aktuális év fajlagos támogatási mértéke e maximális borítéktól, valamint a nemzeti költségvetés helyzetétől függően változik. Igénybe vételük feltételei, a jogosultsági kritériumok, a kedvezményezett ágazatok köre és a forráselosztási arány nem változik.

Az új szabályok lehetőséget adnak a több mint egy évtizedre visszanyúló referencia-időszakok felülvizsgálatára. Annak érdekében, hogy a kifizetések célzottsága javuljon és a források valóban az adott ágazathoz kerüljenek, Magyarország él a lehetőséggel, és a 2018-as évet bázisként alkalmazva frissíti a bázisjogosultságok rendszerét. Ennek részleteiről külön tájékoztatóban értesítjük az érintetteket.

Az alaptámogatás és az arra épülő jogcímek II.

Újonnan bevezetésre kerülő jogcímek

Redisztributív kifizetés

A reform nyertesei közé tartoznak a kis és a középgazdaságok, hiszen a közvetlen támogatások igazságosabb elosztásával a források meghatározó részét kimondottan az ő emelt szintű támogatásukra fordíthatjuk. Magyarország, élve az új uniós szabályrendszer adta lehetőséggel, a 2023-as kérelmezési évtől jóval egyszerűbb, egyben kedvezőbb támogatási rendszert vezet be.

Fotó: Pixabay
A 2015 óta működő, ám végrehajtásában meglehetősen rugalmatlan kistermelői támogatási rendszer, valamint a támogatások részleges és teljes elvonása megszűnik. Ehelyett az igazságosabb forráselosztásért egyetlen beavatkozás, a kiegészítő jövedelemtámogatásként működő úgynevezett „redisztributív kifizetés” felel. Teljes közvetlen támogatási keretünk 14 százalékát, azaz mintegy évi 189 millió eurót fordítunk e célra.

Az intézkedés célja a kis- és középgazdaságok irányába történő forrásátcsoportosítás elősegítése, mégpedig az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatása révén. Ez a hektáralapú kiegészítő kifizetés tehát az adott gazdaság első hektárjaira járó alaptámogatáson felül jelent többletforrást.

Aki alaptámogatásra jogosult területtel rendelkezik, jogosulttá válik a kiegészítésre – feltéve, hogy az üzem mérete nem haladja meg az 1200 hektárt.

Annak érdekében, hogy a méretükből eredően legsérülékenyebb gazdaságok kapják a legnagyobb segítséget, a redisztributív kifizetés várható fajlagos értékét két lépcsőben állapítjuk meg. Az első hektárokra (1-10 hektárig) nagyobb, az azt meghaladó hektárokra (legfeljebb 150 hektárig) pedig kisebb összeg jár majd, az alábbiak szerint:

• 1-10 hektárig: átlagosan 80 euró/hektár, ami 56 és 104 euró között alakulhat, attól függően, hogy hány hektár jogosult támogatásra.

• 10-150 hektárig: átlagosan 40 euró/hektár, ami 28 és 52 euró között alakulhat, szintén attól függően, hogy mekkora a jogosult terület nagysága.

Fontos hangsúlyozni, hogy akik jelenleg a kistermelői támogatási rendszeren keresztül kapnak támogatást, azok az új rendszerben az összes további terület- és állatalapú támogatást igénybe vehetik. Ennek köszönhetően 1 hektárra vetítve jóval nagyobb összegre lehetnek jogosultak, mint a 2015-2022 közötti átalányösszegű kifizetéssel. Emellett a rendelkezésükre álló terület változása miatt sem esnek ki a kedvezményezettek közül.

Agroökológiai Program (AÖP)

A mezőgazdasági termelést a környezeti feltételek változásához kell igazítanunk. Ehhez fontos a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlat alkalmazása, amely növeli a táj mozaikosságát és sokszínűsíti a biodiverzitást, javítja a talajok állapotát és vízháztartását, vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező vagy korlátozó szabályok helyett az önkéntes és ösztönző jellegű programokra fektet még nagyobb hangsúlyt. A KAP Stratégiai Terv keretében 2023-ban elinduló Agroökológiai Program (AÖP) ilyen ösztönző támogatási forma, ami egy zöldítésszerűen működő, önkéntes vállalásokon alapuló egyéves támogatás, tartalmában pedig az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonlít.

A nyári végi és őszi munkák megkezdése előtt a szaktárca olyan választható előírásokat határozott meg az Európai Bizottságnak benyújtott Stratégiai Tervben, amelyek a gazdálkodók számára érthetőek, részben már ismertek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók többsége megtalálja a számára legkedvezőbb lehetőséget, hasznosítási módonként fogalmaztunk meg választható előírásokat. Ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a talaj, a víz és a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére fókuszálnak. A választható gyakorlatok tételes listája az Agrárminisztérium honlapján található.

A 2023-as egységes kérelemben külön kell nyilatkoznia a termelőknek, hogy az adott évben részt kívánnak-e venni az AÖP-ben.

Azt javasoljuk a gazdálkodóknak, hogy tanulmányozzák a gyakorlatok listáját, és mérlegeljék, hogy az egyes művelési ágakban (szántó, állandó gyep, ültetvény) mely elemeket képesek megvalósítani, illetve melyeket tartanak megvalósításra érdemesnek. A választható gyakorlatok túlnyomó többségét úgy alakítottuk ki, hogy ne legyenek átfedésben az AKG-val, tehát a gazdálkodók mindkét programban részt vehetnek.

Amennyiben egy termelő részt vesz az AÖP-ben, úgy minden művelési ágban legalább két pontnak megfelelő értékű gyakorlatot kell választania. Például ha egyaránt művel szántót, állandó gyepet és ültetvényt, akkor összesen legalább hat pontot kell gyűjtenie. Ha ezeket a vállalásokat teljesíti, akkor teljes gazdasága minden egyes hektárja után megkapja a támogatást, kivéve azokat, amelyek a mentesülési küszöb alatt vannak és amikre nem választott gyakorlatot.

Az AÖP keretösszege Magyarország teljes évi közvetlen támogatási keretének 15 százaléka. Ez azért lényeges, mert az uniós jog alapján az AÖP forráskeretét ugyanabból a pénzügyi keretből kell képezni, mint amiből az alaptámogatást, a termeléshez kötött támogatásokat, vagy éppen a fiatal gazdák területalapú többlettámogatását finanszírozzuk. Tehát aki nem lép be az AÖP-be, az lemond a közvetlen támogatások egy részéről. Mivel egyéves kötelezettségvállalásról van szó, minden évben szabadon dönthetnek a termelők a részvételről.

A támogatás várható fajlagos értéke 60 és 121 euró között mozoghat, attól függően, hogy mekkora a jogosult területek nagysága.

Az egyes választható gyakorlatokat tételesen kifejtjük és példákkal illusztráljuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Államkincstár és az Agrárminisztérium közös kézikönyvében, amit a gazdálkodók és tanácsadóik számára készítünk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

120 millió eurós agrártámogatás Finnországban

A finn kormány mintegy 120 millió eurós, azaz 48 milliárd forintos csomagot terjesztett elő az ország parlamentjében a mezőgazdaság kiegészítő támogatására. Az energia és a műtrágya drágulásának ellensúlyozására szánt támogatásból mintegy 80 millió eurót szánnak műtrágyadrágulás kompenzálására, a többit pedig az elektromos áram drágulásának az ellensúlyozására.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult bő egy év alatt

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult egy év és három hónap alatt, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar című román újság számítása szerint.