Back to top

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

A MATE Georgikon Campusához tartozó és a Szőlészeti és Borászati Intézet szakmai felügyelete mellett működő cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Kísérleti Telepen hosszú ideje zajlik a fehérbort adó szőlőfajták keresztezéses nemesítése és klónszelekciója, amelynek eredményeként számos fajta részesült állami elismerésben, áll fajtabejelentés alatt, illetve tervezett a bejelentése.

A Georgikon 10EE egy nagy vesszőhozamú szőlőfajta, melynek vesszői jól olthatóak, oltásforradás és gyökeresedő képessége pedig kiváló.

Lombozata ellenáll a gombabetegségeknek, a szőlőgyökértetű levéllakó alakjai elenyésző számban fordulnak elő rajta, annak gyökérlakó alakjával szemben pedig teljesen ellenálló. Manapság az is kardinális kérdés, hogy szárazság- és mésztűrése is kiemelkedő legyen, melyet ültetvényben a ráoltott Olasz rizlinggel kölcsönhatásban igazolt.

cserszegi.jpg

Fotó: MATE

A Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid a szakemberek szerint igen perspektivikus, hiszen ez a szőlőfajta-jelölt kifejezetten peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns. Ez a gombás betegségekkel szembeni magas fokú tolerancia, valamint a Cserszegi fűszeres aromavilágára jellemző muskotályos íz-illat karakter óriási keresletet biztosíthat a fajtára. További előnyt jelent, hogy a rezisztens szőlőfajták alkalmazásával jelentős költségmegtakarítás érhető el.

Korábban a Georgikonról került termesztésbe a Cserszegi fűszeres, a Nektár, a Pátria, a Korona, a Helikon, az Olaszrizling G.K.1-es klónja és a Georgikon 28-as alanyfajta is.

A Cserszegi fűszeres azóta rendkívüli népszerűségnek örvend, amely 4275 hektáros termőterületével hazánk második legnagyobb területen termesztett, fehérbort adó szőlőfajtája lett.

dsc03524_0.jpg

Fotó: MATE

Legutóbb a Messiás névre keresztelt fajta kapott állami elismerést 2018-ban, mely a Dunáj és Merlot fajták keresztezéséből született meg. Ez a fajta egyaránt alkalmas rozé, primőr ízjegyeket mutató, könnyed gyümölcsös vörösborok, valamint mediterrán típusú, testes vörösborok készítésére is. Itt a nemesítői cél a nagy termésbiztonság és a többi vörösborszőlő szüreti idejéhez rugalmasan igazodó érési idejű fajta volt, amelyből többféle típusú bor készíthető.

Forrás: 
MATE sajtóközelmény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Friss évjáratú borokat értékeltek Egerben

Első alkalommal rendezték meg az Egri Csillag Egri Borvidéki Újborverseny január közepén. A megmérettetés lehetőséget nyújtott a reduktív eljárással készített, friss, 2022-es évjáratból származó borok értékelésére.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Célzott málnanemesítés

Hatalmas a fejlődés a málnafajták terén is, csakúgy, mint a legtöbb gyümölcsnél. A bogyók óriásiak, kétszer-háromszor nagyobbak, mint a megszokott málnafajtáké, és külön kezelik a feldolgozásra és friss fogyasztásra szánt fajtákat.

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

Februárban indul az ország első agrárdiplomáciai menedzser képzése

A nemzetközi agrárkereskedelmi együttműködések sikeréhez és további fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai képviselet. Ennek támogatása érdekében indít agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzést 2023 februárjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Agrárminisztériummal együttműködve.