0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

I ❤ FAGYÖNGY

A szerelmesek a felhők felett járnak. A fagyöngy is oda igyekszik, csak a fák koronájában ragad. A karácsonyi ünnepek mára elengedhetetlen kelléke az örökzöld fehér fagyöngy. Díszítő értéke mellett évezredek óta ismert a gyógyhatása, és a mitológiában, a világirodalomban, valamint a népi hiedelmekben is visszatérő, olykor varázslatos hatású növény.

A fehér fagyöngyöt (Viscum album) már a középkorban a termékenység és az életerő megtestesítőjeként tartották számon, világkarriere pedig, amit a „szabad a csók a fagyöngy alatt” szokásnak köszönhet, a 18. századi viktoriánus Angliából indult.

Varázserőt tulajdonítottak neki

A hagyomány eredendően azt diktálta, hogy a férfi bármelyik hölgyet megcsókolhatja, aki fagyöngy alatt áll, és balszerencse éri azt, aki megtagadja a csókot. A hiedelem kibővített változata szerint minden csókkal egy bogyót kell leszedni a fagyöngyről, és a csókolózás addig tart, amíg a bogyók elfogynak az ágról. Sokan úgy tartják, hogy karácsonykor az ajtó fölé akasztott fagyöngyág alatt váltott csók az örök hűség záloga.

A fagyöngy a magasban, a fák ágai között él, így tud kapcsolatot tartani a „magasabb szférákkal”. A görög mitológiában Hermész, az istenek hírnöke az alvilág kapuját egy fagyöngyággal nyitotta meg, amikor a halottakat bevezette az árnyak világába.

A kelták papjai rituális alkalmakkor arany sarlóval vágták le a fagyöngyöt. Ezek a druidák a bogyók varázserejű húsát fehér kelmében fogták fel, hogy a nemes anyag a földre ne cseppenjen, mert akkor elveszítette varázserejét.

Az északi, skandináv mitológiában Hader, a tél istene egy fagyöngy vesszőjével ölte meg Baldurt, a napistent. Amikor ez Odin feleségének, Frigga istennőnek, a házasság és az anyaság őrzőjének a tudomására jutott, megkísérelte szeretett fiát feléleszteni. Könnyeket hullatott és a könnycseppjeiből lettek a fagyöngy fehér bogyói. Az anya örömében mindenkit megcsókolt, aki a fa alatt elhaladt. Innen ered a régi szokás, hogy a jegyespár az első csókot a mennyezetre akasztott, vagy a csilláron függő fagyöngycsokor alatt váltja.

Gyógyhatása bizonyított

A fagyöngy ősidők óta ismert és használt gyógyhatású növény. Már a régi görögök is nagy becsben tartották, Hippokratész a lépfene ellen ajánlotta a levelekből és a hajtásokból készült főzetét. A középkorban az epilepszia gyógyszereként használták, mert úgy vélték, hogy ezt a betegséget a rossz szellemek okozzák. Sebastian Kneipp bajor természetgyógyász a 19. században felismerte és sokra becsülte a fagyöngy gyógyhatását, és vérzéscsillapítás, görcsoldás, magas vérnyomás kezelésére javasolta használatát.

A 20. század közepén Európa-szerte elterjedt volt a fagyöngy bogyóiból főzött madárlép, de légyfogót is készítettek belőle. Abban az időben a „füves asszonyok” gyakran ajánlották a legkülönbözőbb betegségek ellen.

1917 óta a fagyöngykészítmények injekciós formában is felhasználhatók. Napjainkban a gyógyszeripar számos célból használja: ízületi betegségekre, az immunrendszer erősítésére, a teljesítőképesség fokozására, valamint fájdalomcsillapító, étvágygerjesztő hatása is ismert. A fagyöngyből kivont viscotoxin megöli a nekrotikus sejteket, ezért a daganatos betegségek kezelésekor az áttétek megakadályozására ajánlják.

Fontos tudni, hogy a fagyöngy termései enyhén mérgezők, allergiás tüneteket okoznak, bár viszonylag sokat kellene elfogyasztani belőlük, hogy az emberi egészségre káros legyen.

Növénytani szempontból a fehér fagyöngy megítélése ellentmondásos. Egykor a félélősködő örökzöld növény terjedését az enyhe teleknek és a levegő szennyezettségének tulajdonították. Ez csak részben tűnik igaznak, valószínű, hogy a levegő szennyezettsége következtében legyengült fák gyakrabban lesznek a fagyöngy új otthont adó gazdái. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ragadós álbogyó termését az azt szerető madarak a fák kérgébe, azok repedéseibe rejtik. A bogyókban lévő mag így könnyen meggyökeredzik a magasban, és a fejlődésnek induló növény elnyomja, gyengíti, de meg nem öli a gazdanövényét. Leginkább a puhafákon telepszik meg, gyakori gazdanövénye az almafa, nyárfa, fűzfa, akác, fenyő, juhar.

Hasonlít, de nem rokon

A sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) elnevezés azt sugallhatja, hogy ez a növény a fehér fagyöngy sárga bogyójú változata, pedig két külön fajról van szó. Közös bennük, hogy fotoszintézisre képes félélősködők, de a vizet és a benne lévő tápelemeket a gazdanövénytől veszik el. A sárga bogyójú fakín azonban nem örökzöld és nem is gyógynövény. Főként a tölgyfákon él.

Kétes életvitel

A fehér fagyöngy fás, örökzöld növény, amely a fák egész lombkoronájában számos vagy egy-egy ágán gömbölyű, méteres bokrocskákban jelenik meg. A gazdanövénytől szívógyökerein át vonja el a tápanyagot, de zöld leveleivel egész évben fotoszintetizál, vagyis önmagának is előállít tápanyagot.

A vegetációs időszak kezdetén növekvő levelei és hajtásai mindennap másképpen helyezkednek el. Július elején találják meg állandó helyüket, amikor hajtásrendszerük gömb alakot vesz fel. A fák koronájában lombhullás után válnak kifejezetten szembetűnővé. Nyáron a villás elágazású hajtásokból új villák nőnek, ezen villás ágak sorozata megadja a fagyöngybokor éveinek a számát.

Karácsony közeledtével sokat hallunk a fagyöngyről, naponta fülünkbe cseng, hiszen a popkultúra már az 1950-es évek óta belefoglalta költeményeibe.

A Rockin’ Around The Christmas Tree, vagy az All I Want For Christmas Is You dalok is őrzik a fagyöngy legendáját, de napjaink előadói, Sia vagy Justin Bieber is megénekelte, hogy mi történhet az óvatlan szerelmessel a fagyöngy alatt.

Dr. Takács Viktor
Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk