Aki pedig a Gyulaj Zrt. Vadkerti vadászházába is betér, házias, helyi fogásokkal kényeztetheti gyomrát, majd nagy nyugalomban pihenhet.
„Zsákfalu Kisszékely, a maga hátrányaival és előnyeivel. A valamikor 1500 lelket számláló települést télen háromszázan, nyáron viszont kétszer ennyien lakják – ma már inkább azt mondanánk rá, hogy üdülőfalu. A vadászaton és a horgászaton kívül az úgynevezett vízvisszaforgató strand is vonzza a vendégeket. Gyönyörű környezetben lehet sétálni, kerékpározni, s ha nem vigyázunk, könnyen vadon élő állatokba botolhatunk”, mutatta be a települést Kovács Károly, aki nyár közepén vette át a Vadkerti vadászház működtetését. Azt is megtudtuk, hogy nyugdíjas éveiben Lázár Ervin Kisszékelyben lakott Vathy Zsuzsa írónővel, Tolna megye egyik legeldugottabb faluja nagyon sok mesének adott ihletet. Az itt született meseelemeket belecsempészték a környéken futó túratanösvényekbe, amik a négyszögletű kerek erdő tematikára épülnek. Nyár végén rendszeresen tartanak Lázár Ervin-napokat, az írópár emlékét a Kisszékely Kulturális Egyesület ápolja.
Az Ozorától Tamásin át egészen Gyulajig húzódó tömb végig az Esterházyak birtoka volt. A család az ország legnagyobb mecénásai közé tartozott, ám túlköltekeztek, és csődbe mentek. Így lett Kisszékely a veszprémi érsekség hitbizományi területe. „Az Esterházyak számára a vadászat szent volt. Az Európahírű vadászatokat még festményeken is megörökítették. A vadászatokon 12 ezer ember vett részt, ebből 200 uradalmi vadász, vagy, ahogy ma mondanánk, hivatásos szakszemélyzet. Szövetpalánkot állítottak fel, azzal terelték össze a vadat”, idézte fel az dicső múltat Kovács Károly, aki maga is hivatásos vadász.
Tamásiban a kastély a híres Esterházy-vadászatok idején épült, hogy a vadászvendégeket el tudják szállásolni. A nagyhírű vadászatok emlékére még könyvet is kiadtak 1850-ben Budapesten, hogy „emlékezete ne vesszen kárhozatba”. A híres vadászatokat, ahogyan manapság is, a vadkár miatt szervezték. A hercegi uradalomban olyan tetemes volt a vadkárért kifizetett számla, hogy azt Esterházy Fényes Miklós – aki egyébként szenvedélyes vadász volt – elfogadhatatlannak tartotta.
„Azt nem tudjuk pontosan, honnét ered a településünk neve; két elképzelés is kering a köztudatban: az egyik a székelyekhez kapcsolja, a másik pedig egy Székely, Szekler vagy Szeker nevű családhoz. A történelem folyamán valószínűleg nálunk nem voltak székelyek, nem tudunk székely betelepítésről. Itt a török kiűzése után a német ajkúak hozták magukkal a szőlőtermesztést. Olyan helyeken vadászunk, ahol még megvannak a beszakadt pincék nyomai.”
Kisszékelynek mindig megvolt a megtartó ereje, amikor a második világháború idején el akarták vinni a svábokat, akkor a bíró ellenszegült, és elmaradt a kitelepítés. Az ide érkező német ajkúak az elsők között létesítettek iskolát, ami napjainkban iskolamúzeumként várja a látogatókat. A Kisszékelyi Kulturális Egyesületnek köszönhetően beülhetünk a régi iskolapadokba, melyek közepén még meg- található a tintatartó.
A közeli Pincehelyen találjuk a Csefalvay család kúriáját. Az épület alispáni hivatalként működött, itt volt patvarista joggyakornok Vörösmarty Mihály 1822–1823-ban, amikor a Zalán futása előszava született. A hagyomány szerint egy fenyőfába véste monogramját, azonban a két betű már nem kivehető, a fenyőt mégis a költő fájaként tisztelik, és helyben védetté nyilvánították.
A kisszékelyi aratónap megrendezése több évre nyúlik vissza, az eseményre a környékből 15-20 aratócsapat érkezik. A gabonát nem csak levágják, kévébe kötik, kicsépelik, és kenyeret sütnek belőle. A hagyományok megismertetésébe a fiatalokat is igyekeznek bevonni. A Gyulaj Zrt. minden évben cserkésztábornak ad helyet Belecska és Simontornya közötti erdők tisztásai valamelyikén, ahol rendszerint közel száz fiatal vesz részt.
„A falu méretéhez képest sok a szálláshely, pedig mélyen Tolna közepén vagyunk, messze a Balaton. Ami azonban megfizethetetlen, az az érintetlen természet, a nyugalom, a békesség és a csend. Itt tényleg lehet pihenni, legfeljebb az erdőben élő vad: őzek, dámszarvasok, gímszarvasok és vaddisznók neszezése hallható”, hívta fel a figyelmet Kovács Károly. Októberben különösen hangosak a kisszékelyi erdők a verekedő és barcogó dámbikák hangjától. Annyira beépült a falu a természetbe, hogy a vad bejár a településre, de ez már mindenki számára természetessé vált. Aki pedig a turistaösvényeket végigjárja, az szinte biztos, hogy találkozik vaddal.
„A vadászház mellett a Vidravár nevű vendégházunk is nagyon népszerű. Mindkettő hatszobás, s mindkettő mellett van kis halastó, tele hallal. A Vidravárnál található halastavat a helyiek Falatén tónak ismernek, ami úgy keletkezett, hogy a tulajdonos a háza építéséhez kézzel bányászta itt az agyagot, melyből aztán téglát égetett”, ismertette Kovács Károly, aki vadászati szenvedélyéről is mesélt.
Hamar megtanultam tőle, hogy a vadat neveled, gondozod és véded, sajátodként kezeled”, mesélte, immár húsz éve dolgozik kerületvezető vadászként a Gyulaj Zrt.-nél. Őt is zavarja, ha a turista hangoskodik, szemetet dob el az erdőben, vagy a crossmotorosok viselkedése, akik hobbijukkal megriasztják a vadat.
„A vadászház gyönyörű helyen fekszik, és hat szobája 12 fő befogadására képes, de szükség esetén 16 személyre bővíthető. Gyermekbarát szállás vagyunk, kis játszótérrel a falutól 600 méterre, nyugodt hely, a béke szigete, ahol nem jár autó, biztonságban lehetnek a kicsik. Kisebb rendezvények megtartására is van lehetőség. A kisfiam egyéves szülinapi buliján például hatvanan elfértünk az emeleti közösségi térben úgy, hogy még zenekar is volt. Az ilyen események nem lehetnek teljesek étkezés nélkül, szerencsére a főzésre és sütésre megfelelően felszerelt konyha ugyancsak rendelkezésre áll”, vette át a szót Éva, a ház asszonya.
Olyan területen dolgoznak, ahol fontos szerepe van a vadgazdálkodásnak, éppen ezért szeretné, ha az emberek megismerkednének a vadételekkel.
A dámszarvas karaj részét felszeletelem, kiklopfolom, besózom, és 24 órára fokhagymás tejbe áztatom. Ezt követően fokhagymás párizsi bundában sütöm ki. De a burgonyabundában kisütött szarvasgerincünk is nagyon kedvelt fogásunk”, magyarázta háziasszonyunk. Bár még csak rövid ideje forgolódik az új konyhában, úgy gondolja, főként a házias ételeket szeretné megkedveltetni a vendégekkel. Ismerőse otthon kacsát nevel, adódik tehát a töltött kacsa, mellette tyúk-, kakaspörkölt. Kisszékelyen helyben készített sajtok is kaphatók, sokféle ízesítésben, de készítőjük joghurtot és házi lekvárt is kínál. „Nem szeretem összecsapni az ételeket. Nálam alapfeltétel, hogy minden tiszta legyen, véletlenül se találjon az ételben csontszilánkot, inakat, szőrszálat a vendég. Szeretem, amikor átjárják a húst az ízek, ezért is dolgozom előre. Nálam például a húsleves 5-6 óra alatt készül el. Szerintem a jó ételnek idő kell”, hangsúlyozta, azonban
Éva felkészült arra, hogy háziasszony legyen. Nemcsak főzni kell vagy irányítani a konyhát, hanem komplett vendéglátást fenntartani a két vendégházban, ami számos feladatot jelent. Úgy tartja, igazából az számít, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Ez pedig 24 órás foglalatosság.
„Aki nálunk korán kel, és kiül a teraszra, mindig láthat vadat, valamelyik reggel két őzgida és egy dámtehén a borjával sétált el a vendégház előtt a legnagyobb nyugalomban. Mindeközben mi az ablakból csodáltuk őket. A domboldalban sokszor lehet szarvasokat is megfigyelni. Hiába lakunk itt, ezek olyan dolgok, amire minden nap rácsodálkozunk.”
Sütőtökkrémleves
1 nagy sütőtök,
2 dl 10%-os főzőtejszín,
2 dl csontalaplé,
1 gerezd fokhagyma,
1 kisebb vöröshagyma,
1 evőkanál olaj,
ízlés szerint só, bors, méz.
A sütőtököt megmossuk, négyfelé vágjuk, sütőben kb. 200 °C-on mézzel meglocsolva puhára pároljuk. A sütőből kivéve a héjából kikanalazzuk, hozzáadjuk a főzőtejszínt, az alaplevet, az összezúzott fokhagymát és az előre megpárolt vöröshagymát. Felforraljuk, és forrón tálaljuk.
Szilvalekváros pecsenye
1 szűzpecsenye,
20 dkg szeletelt trappista sajt,
20 dkg szeletelt sonka,
szilvalekvár,
20 dkg szeletelt bacon,
só,
bors.
A pecsenyét a hártyáktól megtisztítjuk, kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. A szeletelt bacont egymás mellé terítjük, majd a húst ráfektetjük. A kiterített húst megkenjük ízlés szerint lekvárral, majd hosszába a közepére tesszük a sonkát és a sajtot. Szorosan feltekerjük, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. Légkeveréssel 180 °C-on 20 percig sütjük. Köretként tálalhatunk hozzá édesburgonya-pürét.
Kisszékelyi szelet
4 tojás,
4 evőkanál cukor,
1 csomag sütőpor,
1 csomag vaníliás cukor,
4 evőkanál liszt.
A töltelékhez:
50 dkg túró,
1 csomag vaníliás cukor,
15 dkg porcukor,
tejföl,
zselatin fix,
ízlés szerinti gyümölcs.
A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot, s habosra keverjük. Beletesszük a lisztet és a sütőport. Kivajazott tepsibe öntjük, 180-200 °C-on megsütjük. Amíg kihűl, elkészítjük a tölteléket. A túrót, a porcukrot és a vaníliás cukrot összekeverjük, majd annyi tejfölt teszünk hozzá, hogy krémes legyen. Ehhez adjuk a zselatin fixet. Rásimítjuk a tésztára, a tetejére pedig friss áfonyát és barackot teszünk, majd bevonjuk tortazselével. De ízlésnek megfelelően bármilyen évszakhoz illő gyümölccsel is készíthetjük.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
