A Földforgalmi törvény eddig is tartalmazta azt, hogy aránytalanul magas vételár esetén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vagy a földhivatal elutasíthatja az adásvételt. A változás abban lesz, hogy mi tekinthető túlzó vételárnak. Eddig a termőföld húszéves jövedelemtermelő képességét kellett megvizsgálni, és az ezt meghaladó vételárat utasíthatták el a döntéshozók. Mivel a termőföld jövedelemtermelő képessége már egy évre is nehezen állapítható meg, nemhogy húsz évre előre, így szükséges volt egy jóval objektívabb szempontrendszer kidolgozása.
Mi tekinthető arányos vételárnak?
A jövedelemszámítás helyett települési átlagárat számítanak majd tehát, melynek során az előző naptári év adásvételeit veszik alapul, ide nem számítva az állami földértékesítés vételárait (mivel ott nincs árplafon) és ezt a települési átlagárat maximum 10%-kal haladhatja meg a vételár. Fontos, hogy az átlagárak tájékoztató jelleggel, településenként felsorolva elérhetők lesznek majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.
Ilyen előnyös tulajdonság lehet például a föld kedvező fekvése, megközelíthetősége, AK-értéke, jó kultúrállapota, öntözhetősége. Ki kell emelni, hogy ezek az előnyös tulajdonságok települési összehasonlításban vizsgálandók majd, ráadásul ennek indokolását már az adásvételi szerződésnek is tartalmaznia kell (ennek elmaradása esetén pedig nem lehet figyelembe venni ezeket az előnyös tulajdonságokat).
A vételár vizsgálatának új szabályait 2023. május 1-jétől kell alkalmazni, és ez az erdő kivételével minden művelési ágban irányadó lesz (erdő esetében továbbra is az ötvenéves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képességet kell figyelembe venni).
SzőlőterületekA hegyközségi törvény módosítása alapján mostantól az önkéntes tagok már nem élhetnek a speciális, termőföldre vonatkozó elővásárlási jogukkal. Szintén változás, hogy szőlőterület eladása vagy bérbe adása esetén az egész hegyközség területén helyben lakónak minősül majd a természetes személy hegyközségi tag, nemcsak a saját településén. |
Módosul az elővásárlási sorrend
Ez idáig termőföld esetén főszabály szerint a következő volt az elővásárlási sorrend: első az állam; második a tulajdonostárs; harmadik a földhasználó; negyedik a helyben lakó szomszéd; ötödik helyen álltak a kiemelt tevékenységek végzői (állattartók, ökogazdálkodók, vetőmagtermesztők, földrajzi árujelzős termék előállítói, kertészeti tevékenységet végző személyek); a hatodikon a helyben lakók; a hetediken pedig a 20 kilométeren belül lakók.
A változás az lesz, hogy a kiemelt tevékenységet végző személy immáron megelőzi majd a szomszédot.
Fontos tudni azonban, hogy ezek a tevékenységek szintén helyben lakáshoz vagy 20 kilométeres távolsághoz kötöttek, és szigorú feltételeknek kell megfelelni még a föld megszerzése után is (pl. az ökogazdálkodó legalább tíz éven keresztül biogazdálkodást kell végezzen a területen). Sőt, ezen szabályok megsértése esetén akár még a föld visszavételére is sor kerülhet. Emellett arra is felhívom még a figyelmet, hogy az egységes birtoktagok kialakítása továbbra is kiemelt birtokpolitikai cél maradt, így a helyi földbizottságnak ezt is figyelembe kell vennie a vevő és az elővásárlásra jogosultak földszerzésének értékelésénél.
Ki minősül helyben lakónak, szomszédnak?
A módosítás után sem változik az a szabály, hogy egy személy csak egy településen minősülhet helyben lakónak és továbbra is él majd a hároméves helyben lakás előírása is. Változott azonban a lakóhely általános törvényi fogalma (annak már nem feltétele az életvitelszerű ott tartózkodás), ezt lekövetve pedig már a Földforgalmi törvény sem a lakóhelyet állítja majd a szabályozás középpontjába, hanem az úgynevezett „életvitelszerű lakáshasználat helyét”. Hogy mit is jelent majd ez? Az életvitelszerű helyben lakás vélelme elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, az már csak ez utóbbi településen lehet helyben lakó.
A visszaélések megakadályozása érdekében január 1-jétől szigorodik a jogszabály és már csak az minősülhet helyben lakó szomszédnak, aki legalább egy éve a szomszédos föld tulajdonosa vagy használója. Eddig egy helyben lakó személy akár már a szomszéddá válás után azonnal hivatkozhatott erre a jogcímre.
Adásvételi szerződések
Szintén fontos változás lesz, hogy amennyiben olyan földre kötnek adásvételi vagy csereszerződést, amely más személynek van bérbe adva, úgy az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az adott termőföld milyen bérleti díjon, milyen időtartamra van kiadva haszonbérletbe. Ilyen esetben ez kötelező eleme a szerződésnek és ennek hiányában a jóváhagyás megtagadására kerül sor.
Árverések
Egy alkotmánybírósági döntés – a jogszabályi ellentmondásokra hivatkozva – törölte azt a feltételt, hogy csak 20 kilométeren belüli földművesek vehetnek részt a magánterületek árverésén. Ezt a feltételt január 1-jétől – immáron törvényi szinten – ismét előírja a jogszabály. Összefoglalva,
az árverésen az vehet részt, aki előlegként a föld becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a megyei kormányhivatalnál letétbe helyezte, a licitdíjat megfizette és a tulajdonszerzési képességét (földműves, a 300 hektárt nem haladja meg stb.) a kormányhivatal által kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal az árverés helyszínén és időpontjában igazolja és 20 kilométeren belüli lakóhellyel rendelkezik.
Fontos, hogy az állami földek árverésére ettől részben eltérő, speciális szabályok vonatkoznak.
Állami földek vásárlásaVárhatóan 2023 tavaszától indul a 10 hektár fölötti állami földek értékesítése – ezúttal is árveréses formában. Az árverések szabályai megegyeznek a 2015-ös Földet a gazdáknak! programmal, de van egy nagyon fontos változás: az elővásárlási joggal már csak az árverésen lehet élni, azaz nem lesz az árverést követően kifüggesztés. Érdemi változás az is, hogy állami erdőterületeket az eddigi 5 hektár helyett már 10 hektárig lehet magánszemélynek megvásárolnia (természetes erdő esetén viszont továbbra is megmarad az 5 hektáros plafon). |
Ki számít volt haszonbérlőnek?
Január 1-jétől módosult a „volt haszonbérlő” fogalma is a Földforgalmi törvényben. A „volt haszonbérlő” továbbra is kiemelt ranghelyen áll az előhaszonbérleti sorrendben, de a mostani változással már hosszabb ideig hivatkozhat erre a ranghelyre. Eddig, ha például egy haszonbérlet december 31-én lejárt, úgy a „volt haszonbérlői” ranghelyre legkésőbb a következő év január 1-jéig hivatkozhatott. A mostani változással a volt haszonbérlőt a haszonbérlet megszűnését követő egy évig megilleti majd a kiemelt ranghely. Sőt, az egy év után is csak akkor nem tud hivatkozni erre az előhaszonbérleti ranghelyre, ha az eltelt egy évben a földhasználatot (bejegyzett földhasználóként) egyébként maga a tulajdonos vagy a haszonélvező gyakorolta.
Osztatlan közös megszüntetése
Szigorítás jön a bekebelezésnél. Bekebelezésre ugyanis idáig az a tulajdonostárs volt jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább három éve rendelkezik tulajdonrésszel; vagy
b) a tulajdonrészét örökléssel szerezte; vagy
c) a tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Természetesen ennél a három évnél azt az időtartamot is figyelembe lehet majd venni, amely alatt a jogelőd (tehát az a közeli hozzátartozó, akitől a tulajdonrészt szerezte) tulajdonos volt az ingatlanban.
A termőföldek öröklése
Mezőgazdasági területeink közel fele osztatlan közös tulajdonban van, sőt még beszédesebb adat, hogy több mint egymillió hektár az öröklés miatt darabolódott szét. Régóta látható volt tehát, hogy ezt a problémát kezelni kell, ezért január 1-jétől alapvető változások vannak érvényben a termőföldek öröklése terén. A legfontosabbakat kiemelve, amennyiben egy földtulajdonos elhalálozik, úgy az örökösöknek három lehetőségük lesz a tulajdoni egység megtartására.
Az első, hogy osztályos egyezséget köthetnek, azaz megállapodhatnak, hogy melyik parcellát melyik örökös kapja meg. Ez lesz a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás arra, hogy egyben maradjon a földterület.
A második, hogy értékesíthetik a földeket, ezzel a vételár kerül majd be a hagyatékba (ilyenkor eladónak az örökösök közösségét tekintik).
Harmadik lehetőségként pedig felajánlhatják a földet az állam számára.
Ha egyik megoldást sem választják az örökösök, úgy öt éven belül el kell adniuk a területet vagy meg kell szüntetniük a közös tulajdont, különben kényszerértékesítésre kerül sor. Fontos, hogy ezek a lehetőségek csak a törvényes öröklésre vonatkoznak, végrendelet esetén viszont az abban foglaltakat kell irányadónak tekinteni.
Dr. Cseh Tibor András
(Magosz)