0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Az első a II. világháborút követően történt, amikor a nagybirtokokat a kisparaszti gazdaságok váltották fel. Ekkor történt meg az Első Országos Gyomfelvételezés, amit Újvárosi Miklós Halász Tiborral együtt hajtott végre. Akkor az ország tényleges gyommennyiségét vizsgálták meg. A későbbi felvételezések időpontjában már a kémiai gyomirtás volt jellemző, így az eredmények nem a tényleges mennyiséget, hanem a növényvédő szeres kezelés nélküli mintaterületeken található növényállomány mennyiségről és összetételről adtak számot.

A második radikális változás az ötvenes években, a termelőszövetkezetek létrehozásával következett be.

Ezt az időszakot a nagyüzemi viszonyok, a monokultúrás kukoricatermesztés és a megnövekedett műtrágya felhasználás jellemezte. A hatvanas évekre már elszaporodtak a herbicideknek ellenálló gyomfajok. A harmadik gyökeres változás a rendszerváltást követően, a privatizációval zajlott le. Megnőtt a kisebb területen gazdálkodók száma, miközben nagyobb táblák maradtak műveletlenül.

Így jutottunk el 11 évvel később a Hatodik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezéshez, ami 2018-2019 között zajlott.

Addigra a mezőgazdaságban bekövetkezett változások hatására jelentősen átalakult hazánk gyomflórája. Ezt elősegítette, hogy az uniós területalapú támogatásokhoz kapcsolható javuló anyagi lehetőségek, s ezzel párhuzamosan szigorodó követelményrendszer. Erőteljesebbé vált a hatósági ellenőrzés a parlagfű mentesítés területén. Megváltoztak a gyomirtási technológiák, előtérbe kerültek az állománykezelések. A szigorú EU-s előírások miatt pedig szűkült a gyomirtó szer választék.

Őszi búzában az élen a tyúkhúr végzett, az ebszékfű a dobogó tetejéről az ötödik helyre csúszott vissza, miközben a parlagfű folyamatosan tartja második helyét. Az egyik legnagyobb terméscsökkentő faj, a ragadós galajt a rangsor 14. sorában jegyzik, miközben a mezei árvácska folyamatosan menetel felfelé. A parlagi ecsetpázsitra érdemes odafigyelni, hiszen tőlünk nyugatabbra már gyomirtó szer rezisztens egyedek okoznak fejtörést.

Kukoricában a parlagfű, a kakaslábfű és a fehér libatop foglalja el a dobogót.

A disznóparéj fajok jelentősége ugyan csökkent, de még mindig ott vannak a legfontosabb gyomok között. A posztemergens technológia terjedése miatt a területek fakó muhar és zöld muhar borítottsága magas, s ugyanez elmondható a termesztett köles és a pirók ujjasmuhar esetében. A selyemmályva ugyan a 13. helyet foglalja el, de folyamatosan lépked előre, s szembetűnően terjed a fenyércirok. Ez utóbbinál a szulfonil karbamidokkal szembeni rezisztenciája okoz patthelyzetet a területeken.

Forrás: magyarmezogazdasag