Back to top

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

A gabonafélék közül több, például a hajdina, zab, rozs, köles, barna rizs, tönkölybúza melegítő hatásúak. De nem véletlenül télen ettek, esznek az emberek több gesztenyét, mogyorót, diót, mandulát, azaz olajos magvakat. Sőt a zöldségfogyasztás szezonalitása sem csak a véletlenen alapul, hiszen a cékla és a sütőtök fogyasztása szintén jót tesz, ha fázunk.

A gyógy- és fűszergyógynövények közül is több rendelkezik melegítő hatással, ezek többsége a forralt bor ízesítőjeként is ismert.

A forralt borhoz használt fűszerek mind melegítő hatásúak
A forralt borhoz használt fűszerek mind melegítő hatásúak
A fahéj, a szegfűszeg, a szegfűbors, a gyömbér, a kardamom, a vanília, vagy a szerecsendió ilyenek. De itt nem ér véget a melegítő hatású fűszerek sora: a chilipaprika, a fokhagyma, a kurkuma, a római kömény, az édeskömény mellett az ánizs-, a koriander- valamint a currytartalmú fűszerkeverékek is jó hatással vannak hűvös időben a hőérzetünkre.

Az alkoholos italok hatása ellentmondásos. Bár lehet, hogy úgy érezzük, felmelegszünk ezektől, ám az alkohol szűkíti az ereket, így érzetünk ellenére pont a test hűlését segíti elő. Ha szeretnénk fölmelegedni, inkább az alkoholmentes „forralt bort” válasszuk, melynek az alapja szőlő- vagy almalé, és melegen ezt megízesítjük a klasszikus forraltbor-fűszerkeverékkel. Egy liter gyümölcsléhez némi fahéjat, 8-10 szem szegfűszeget, ugyanennyi szegfűborsot tegyünk, de ne maradjon ki az ízesítésből a csipetnyi gyömbér és szerecsendió sem, sőt egy kis vaníliadarabot és néhány kardamommagot is adhatunk még hozzá.

A fűszereket érdemes teatojásban az italba lógatni, így nem kell azt átszűrni.

Télen érdemes több diót, mogyorót, mandulát fogyasztani
Télen érdemes több diót, mogyorót, mandulát fogyasztani
A gyógyteák is készülhetnek ilyenkor téli ízesítéssel. A teavizet forraljuk fel, tegyünk bele egy fahéjrudat és pár szem szegfűszeget. Így forraljuk még pár percig, majd hagyjuk benne állni még 10 percig az ízesítőket. Ehhez adjuk hozzá 1:1 arányban a hagyományos módon készült gyógyteát, ami lehet forrázat, vagy például a csipkebogyónál áztatással készült ital. A keveréket mézzel édesítsük akkor, amikor már langyosra hűlt, így a méz jótékony hatóanyagai is megmaradnak, nem csak édesítő hatása lesz. Az ilyen téli ízesítéshez jól illenek a gyümölcsteák is, almából, bodzabogyóból, fekete ribiszkéből is készülhet hasonló tea.

A hideg évszakban a szervezetünket számos behatás éri, például az alacsony kinti hőmérséklet, a nyirkos levegő. Gyakoriak emiatt az orrfolyással, torokfájással járó állapotok, de a fázó kéz és láb sem előnyösen befolyásolja a téli nyomottabb hangulatunkat, közérzetünket.

A külső környezeti tényezőket nem tudjuk megváltoztatni, ám törekedhetünk az egyensúly megtartására, hogy amennyi hideget elszenved a testünk, annyi meleget is adjunk neki.

A szegfűszeg alapfűszer a téli ízesítésű meleg italokban
A szegfűszeg alapfűszer a téli ízesítésű meleg italokban
Ezt elérhetjük vastagabb öltözékkel, több mozgással, hiszen ezek mind segítik testünk hideg elleni küzdelmét. Az izommunka egyrészt hőt termel, másrészt fokozódik a vérellátás a szervezet olyan részeiben is, ahol az egyébként nem a legintenzívebb, például a lábujjakban.

Érdekes megfogalmazás, hogy a magyar nyelv az erős paprikát csípősnek nevezi, de az angolból fordítva ezt ott forrónak hívják, nem véletlenül, hiszen ez is fűti a szervezetet.

A paprika csípősségéért felelős hatóanyagot, a kapszaicint megtaláljuk a külsőleges kezelésre szánt krémekben is, hiszen helyi vérbőséget és forróságérzetet okoz. Tehát ezzel még külsőleg is melegíthetjük egyes testrészeinket.

A fokhagyma melegít, emellett vírus- és baktériumölő hatású
A fokhagyma melegít, emellett vírus- és baktériumölő hatású
A melegítő hatású fűszerek közül sok a trópusokról származik, ám ez nem jelenti azt, hogy máshonnan származók ne lennének hasonló hatásúak. Erdély hidegebb területein a csombor vagy borsikafű gyakori alapanyaga az ételeknek és az italoknak.

Levesek fűszerezésére, de teakeverékek alkotójaként is használják.

Enyhén csípős íze kellemes, és ez is egy melegítő hatású növény. De az édeskömény összezúzott termése is jó kiegészítője a téli forró italoknak. Illóolaj-tartalmának köszönhetően már akkor is jól érzékelhető, ha csak kis mennyiségben adagoljuk a teakeverékekhez. A fokhagyma nyersen történő fogyasztása is hasznos télen, és nem csak a vírus- és baktériumölő tulajdonságai miatt. Csípősségének köszönhetően fogyasztása után jó ideig biztosan nem fogunk fázni.

Az Erdélyből származó borsikafű is melegítő hatású fűszer
Az Erdélyből származó borsikafű is melegítő hatású fűszer
Hűsítő hatású növényekre ugyan inkább nyáron van szükségünk, azért érdemes megemlíteni azokat, hogy ha télen fázunk, ne ezekből fogyasszunk nagyobb mennyiséget. A menták a hidegérzékelésünkre hatnak, de pont nem úgy, ahogy télen kellene, tehát a hideg, vagy meleg mentatea inkább nyári ital. A hibiszkusz és a citromfű is inkább a nyár gyógynövényei, bár a citromfű enyhe hatású, jó nyugtató, tehát aki szereti, emiatt a hűsítő tulajdonsága miatt nem kell lemondania róla télen sem.

A koriander, a bazsalikom és a levendula szintén a hűsítő hatású növények csoportjába tartoznak.

De elkalandozva a gyógynövényektől a narancs, a citrom, a kivi, a lime, a grapefruit, a szamóca és a dinnyefélék is hűsítő termények, csakúgy, mint a cukkini és a főzőtök.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2023/1-2. számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges erdők az egészséges emberekért

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára - emelte ki köszöntő beszédében Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Agrárminisztérium Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából rendeztek.

„Vedd a hazait! Védd a hazait!”

Idén tavasszal ismét elindítja a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampányát a Magyar Termék Nonprofit Kft. Az akció első állomásaként a Naszálytej Zrt. új, a kampány üzenetét hangsúlyozó csomagolással jelenik meg az Auchan Magyarország üzleteinek polcain.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Moníliafertőzések ideje – növényvédelmi előrejelzés 12. hét

A későn fakadó növények rügyei is megmozdultak, ezzel lezárult a tél végi lemosópermetezés időszaka. Máris koncentrálhatunk azonban a moníliára, ami virágzáskor fertőzi a csonthéjasokat. Emellett kelnek a levéltetvek és bújnak elő a telelőhelyükről a poloskák is, már most látszik, hogy az idén is gond lesz velük.

Már alig egy maroknyi ember lélegzik valóban tiszta levegőt a Földön

A mérések szerint alig több, mint 80 000 ember jut teljesen tiszta levegőhöz a Földön. De mit értünk tiszta levegőn?

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

Falatnyi boldogság a Lánytesóktól

„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Ki termeszthet Bimit?

Egyáltalán, mi az a Bimi? A Bimi a brokkoli és a kínai kel, azaz pontosabban a kai-lan keresztezéséből jött létre. Csak valami kicsit más ebben a brokkoliban.

Jó szomszédok a veteményesben

Egyik tavalyi számunkban már foglalkoztunk a vegyeskultúra előnyeivel, szerepeivel. Ebben a cikkben egy konkrét módszert mutatok be azoknak, akik szeretnének a növények társításával kertészkedni, de nem tudják, hogy fogjanak hozzá. A Gertrud Franck-féle öngyógyító vegyeskert hosszú távon könnyen fenntartható, ha sikerült alaposan megtervezni.