0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

Azonkívül részesei a dombegyházi Eurotész-nek, ami környékbeli dinnyetermesztőktől vásárolja fel a terményt, hogy piacra juttassa.

A határ túloldalán csak árpát, búzát és repcét termelnek, a szárazság miatt kukoricát 7 éve egyáltalán nem vetnek. Hazai szakmai körökben az a hír járja a kisdombegyháziakról, hogy kevesen valósítanak meg annyi innovációt a mezőgazdaságban, mint ők. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a hazai 3 ezer hektárjukból 2200-at öntöznek, felét a határon túlról importált vízből, a másik felét 18 csőkútból. Gazdálkodási filozófiájukról és fejlesztéseik irányáról kérdeztük Dorcsinyecz Jánost, a két kft. egykori alapítóját, mai agytrösztjét.

A cégcsoport árbevétele 12–13 milliárd forint, aminek az állattenyésztési ágazatuk – tejelő szarvasmarha és sertés – adja a felét.

A rendszerváltás után náluk egyáltalán nem volt állat, de az elmúlt időszakban szembe mentek a trenddel, és miközben sokan megszüntették az állattartó üzemágat, ők belevágtak a tejelő szarvasmarhák tartásába és a sertéshizlalásba.

Az elmúlt években mindenki e két ágazat veszteségességét kárhoztatta, de Kisdombegyházán úgy döntöttek, ők megpróbálkoznak velük, és ezeket is jól csinálják.

Az öntözés kapcsán gyakrabban találkozni kifogással, mint valós tevékenységgel, ám Dorcsinyecz János halkszavúan csak annyit jegyzett meg róla: az elmúlt három évben engedélyeztették 18 kút fúrását, és most az öntözés felét azokból valósítják meg. Ami Arad felől érkezik mint szennyvíz, az folyamatosan drágul, az itthon kitermelt víz pedig azért kerül egyre többe, mert az energiahordozók ára vágtázva emelkedik. Ha nem lesz érdemi beavatkozás az öntözés érdekében, ők akkor is ebben látják a fejlesztés egyik lehetőségét, mert ha az elmúlt két évben nem lett volna kútjuk, tavaly és tavalyelőtt tönkrementek volna.

A 18 kút 25–30 ezer köbméter vizet ad naponta. Saját számításaik szerint, az evapotransz­spiráció alapján 100 ezer köbméterre lenne szükségük. Vagyis az importált és a hazai víz mellől még mindig hiányzik 20–25 ezer köbméter.

Ha 200 milliméter vizet akarnak kiadni hektáronként, az 2 ezer köbmétert jelent. Eddig 1 hektár öntözésének az energetikai költsége 150 ezer forint volt, de most már a 250 ezer forintot is meghaladja.

Tavaly még csak a gázolaj volt nagyon drága. A villanyáram a mostanihoz képest elviselhető volt, kilowattóránként 18 forintot kellett érte fizetni. Jelenleg több, mint tízszer annyiba kerül, 1 kilowattért most 200 forintot kell fizetni. Ha nyárig így marad minden az árak területén, akkor az öntözésükben előtérbe kerülnek a dízelaggregátorok. A jelenlegi feltételek mellett elektromos árammal tilos öntözni. A „drága” gázolajjal 1 kilowattórát 100 forintért lehet előállítani. Ha az áramot meg kell venni, ennek a kétszeresébe, 200 forintba kerül. A 18 forintos kilowattonkénti áramdíjhoz képest már a 100 forint is visít, az is elég nagy drágulás.

Cégszinten eddig évi 120–130 millió forintot költöttek villamos energiára, amiben benne volt a szarvasmarha- és a sertéstelep is. Ha az árak a mostani szinten maradnak, akkor a vállalkozás éves áramköltsége meg fogja haladni az 1 milliárd forintot.

Ha 2 ezer hektár öntözésével számolunk, akkor hektáronként 250 ezer forint a többletköltség, amit csak nagyon kevés és nagyon speciális növények tudnak ellensúlyozni a hozamukkal és az árbevételükkel.

Ilyen lehet a hibridkukorica-vetőmag, a csemegekukorica, a zöldborsó, a vöröshagyma és a fokhagyma. A csemegekukorica 120 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árával számolva 2,1 tonna többlettermést kell elérni az energiaköltség emelkedésének ellensúlyozására.

Viszonylag sikeresen megúszhatják még a 2022-es gazdasági évet, mert az inputanyagokat jóelőre beszerezték, a mostani árukhoz viszonyítva alapvetően olcsón. Vélhetően 2023-ban jelentkeznek az igazán csúnya dolgok a gazdaságban, mert idén január 1-jétől változtak meg drasztikusan az energiaárak.

Dorcsinyecz János még nem akar nyugdíjba menni, de már szereti inkább a háttérből figyelemmel kísérni az eseményeket. Az operatív napi munkát két fia, Balázs és János viszi. Ha valamihez régi kapcsolat kell, az apjuk abba segít be. Szem előtt tartja, hogy már minden új dolgot a fiúk intézzenek el, tapasztalatból ismerjék meg a nehézségeket. Ez vonatkozik arra is, ha a jövőről és újabb fejlesztésekről van szó.

Az öntözést mindenáron korszerűsíteni fogják, az egész rendszert, hogy a területeik bármelyik részére bármikor ki tudjanak juttatni hígtrágyát, szubsztrátot vagy öntözővizet. Ezt még 5 évvel ezelőtt döntötték el. Most jutottak el oda, hogy maga a téma eljutott a vízügy asztalára. Bíznak benne, hogy jövőre megszületik a kedvező döntés, mert akkor 2025-2026-ban az álomból valóság lehet.

Náluk a precíziós gazdálkodás már megszokott dolog. Egy jó traktoros az év minden hónapjában legalább 700 ezer forintot keres. Igaz, az RTK-val navigált gépeknél elő nem fordulhat olyan, hogy permetezési, vetési vagy betakarítási hiba történjen akár egyetlen négyzetméteren is. A traktorosoknak ez ugyanolyan természetes, mint a cég irányítóinak. Ugyanezt szeretnék elérni az állattartó üzletágukban, az energetikában és az öntözésben is.

Kisdombegyházán vállalati szinten több mint 800 millió forinttal többet kell kiadniuk az energiára – na, ezt gazdálkodd ki, magyar gazda, ha tudod! Csak az energiaár emelése elviszi az eddigi nyereség több, mint 80 százalékát. Erre mondta Dorcsinyecz János, hogy éppen 50 éve dolgozik a mezőgazdaságban, de ilyen áremelkedéssel még sohasem találkozott.

Az öntözésre berendezett hazai 2200 hektárjuk nagy részén, 1500 hektáron hibridkukorica-vetőmagot állítanak elő a Corteva-Pioneer számára. Megbízható, kiszámítható és tisztességes partner, ez a magyarázat. Az elmúlt két évben ennél a növénynél sem voltak igazán nagy hozamok, mégis folytatják az előállítását, mert nem találni helyettesítő növényt.

A zöldségek esetében óvatosságra inti őket, hogy tavaly egyszerre történt árrobbanás és költségnövekedés, ami ebben az évben a fogyasztói piacok beszűküléséhez vezet, mert a rettenetes infláció hatására csökken a fizetőképes kereslet.

Zöldborsóból és zöldbabból öntözve 200 hektárt, őszi áttelelő hagymából 25 hektárt, tavaszi hagymából 50 hektárt, fokhagymából 70 hektárt termesztenek, míg dinnyéből 70 hektáron állítanak elő saját terméket. Utóbbinál ma már erős térségi integrátornak számítanak a kisdombegyháziak. Tavaly 500 kamion dinnyét adtak el, amiből a saját áru 60 kamiont töltött meg.

Lássuk hát végre az állattenyésztést, ami most segíthet talpon maradni a cégcsoportnak.

A szarvasmarhatelep rekonstrukciójára két éve nyílt lehetőségük. Addig 400 tejelő tehenet tartottak, és az új elképzelés 800 tehénről szól. Ez úgy jön ki, hogy 680 állat termel egyszerre az istállókban, míg az állomány 20 százaléka „szervizfázisban”, vagyis ellési időszakban van.

Nagy újdonság az amerikai típusú, viszonylag alacsony istálló, aminek a déli oldalára szerelték a szívóventilátort, az északi oldala pedig teljesen szabad. Így a kritikus nyári időszakban a legnagyobb hőségben is kellemes klímát tudnak teremteni.

A tejtermelő tehenészetüket most állították át fejőrobotos technológiára. A 12 gépet a DeLaval szállította. A tejtermelésben eddig a Békés megyei rangsor élén álltak, de most a technológiai átállás zsúfoltságot okozott, ami pedig hozamcsökkenést. A napi tejhozam tehenenként 37–42 liter, de ebben benne van az is, hogy a tavalyi takarmány – azon belül az öntözött silókukorica is – gyengébb lett a szokásosnál az irtózatos aszályban.

A szarvasmarhatelep beruházása 3,4 milliárd forintba kerül. Ehhez jön még az állatállomány fejlesztése és a trágyatároló megépítése, amivel a végösszeg meghaladhatja a 3,7 milliárd forintot. Már az utolsó simításoknál tartanak. Az első csoportba tartozó teheneket már fejőrobottal fejik, a második csoportot most tanítják be. A harmadik és a negyedik tehéncsoport betanítása március végére lesz készen. Annyit hozzátehetünk, hogy az állatok tőgye szemmel láthatóan olyan hozamot ígér, mint az eddigi legjobbak.

Itt is tanultak, okosodtak a beruházásból. A betelepítést nem szabad egyszerre elvégezni, mert azt sem az állat, sem az ember nem bírja el. Igaz, ettől hosszadalmasabb lesz a művelet, fáradságosabb is, mégis jobban kezelhető.

A beszoktatás kapcsán eddig nagyon jók a tapasztalataik: a 180 tehénből csak 30 meditált egy darabig, és végül csupán három tagadta meg az együttműködést.

Az állományt részben saját szaporulatból, részben 130 vemhes üsző megvásárlásával fejlesztették. A takarmányozásban, természetesen, prioritást adnak az öntözésnek, sok őszi vetésű rozsos bükkönyt használnak. Ennek most növelni kellett a vetésterületét. Viszont az április közepi-végi betakaríthatóság miatt az öntözéssel módjuk nyílik még kukorica vagy szója előállítására másodvetésben.

Amennyiben kialakítják a 800 fejőstehén-kapacitást, akkor 680 tehén folyamatosan termelni fog. Ezzel a napi tejhozam 26–30 ezer liter lesz, ami évi 10 millió liter tej előállítását jelenti.

A tejet az Alföld Tej Kft.-nek értékesítik, ugyanúgy, ahogy a sertés üzletág hízóit meg az Alföld Sertés Kft.-nek. Szövetkezetpártiak, főleg az értékesítésben. Ez nemcsak afféle szlogen, hanem mindkét szervezetről kizárólag elismeréssel szólt Dorcsinyecz János.

A sertéstelepen az eddigi 700 koca helyett 1500 koca tartását vállalják. Eddig 29–30 ezer hízót adtak le évente, de az új felállásban már évi 60 ezer hízót terveznek értékesíteni. Ez 40 darab állatot jelent kocánként, amivel európai szinten is a legjobbak közé tartoznak.

DanBred hibriddel foglalkoznak. 2015-ben még 12-es malacszaporulattal számoltak, de kiderült, hogy ez a sertés sokkal többre képes a gyakorlatban. Olyan sok hízót sikerült előállítaniuk, hogy minden hadra fogható épületben hízót tartottak. Nemrég új pályázatot adtak be, és már javában épül a legújabb és legkorszerűbb hizlaldájuk.

Idén, miközben a fejlesztéssel voltak elfoglalva, elég gyakran úgy nézett ki, hogy a sertés csak viszi a pénzt. Eleinte kilo­grammonként 300 forintért vásárolták fel a disznót, és sokáig ezen a szinten maradt az ára. Ám ősszel elkezdte feltornázni magát, 1 kilogrammért már 720–730 forintot is fizetett a vevő. Így 2022-t 100 millió forintos nyereséggel zárta a sertés üzletág, amire elszámoltak 150 millió forint amortizációt is. A sertés éves árbevétele így 4,5 milliárd forintot tett ki tavaly, a szarvasmarháé pedig 1,5–2 milliárdot.

Az állattartó telepeken körülbelül 80 ezer köbméter hígtrágya keletkezik évente. A szarvasmarháktól 10–12 ezer köbméter hígtrágyára számítanak. Az üszőknél és egyebeknél megmarad a mélyalmos tartás, ott ezután is 5 ezer tonna almos trágya keletkezik.

A sertés esetében a 60 ezer hízótól 60–70 ezer köbméter hígtrágyára számíthatnak. Ekkora mennyiség már érdemi lehetőség a gazdának. A 80 ezer köbméter hígtrágya minden évben fedezi 2 ezer hektár trágya- és tápanyagszükségletét. A műtrágyát teljes egészében helyettesíteni tudják vele, márpedig az eddig 560 millió költséget jelentett a gazdaságnak. Azért indokolt a múlt idő használata, mert teljesen átállnak a hígtrágyára, ami főleg egy új módszernek köszönhető: a zagy nitrogéntartalmát 40 százalékkal tudták növelni vele. A hígtrágya hatósági engedélyezése általában nem egyszerű, de Dorcsinyecz János örömmel újságolta, hogy náluk ezzel nincs gond, még az újonnan szerzett területekre is megkapják.

Az energiakrízis felgyorsította a biogázüzem két éve elhatározott megépítését. A szarvasmarha- és a sertéstelepet összekötik, amivel napi 650–700 kilowatt energiát tudnak majd előállítani. A szarvasmarhatelepen már megépítettek egy 500 ki­lo­watt teljesítményű napelemrendszert saját szükségleteik kielégítésére.

A két saját energiaforrásból származó energiát belső villamos hálózatuk működtetésére és az öntözőtelepek ellátására fogják fordítani. Kiszámolták, hogy a 700 kilowattos teljesítmény kiépítési költsége 2 milliárd forint, ami a jelenlegi energiaárak mellett 2 év alatt megtérül. Még ennél is nagyobb előny, hogy a cég energetikailag függetlenné válik.

Hektáronként 180 kilogramm 46 százalékos műtrágyával számolva a hígtrágyával most 170 ezer forint értékű tápanyagot tudnak helyettesíteni. Ha a biogázüzem beindul, abban keletkezik barna lé is, ami bizonyos arányban bevihető az öntözővízbe, vagyis azt is hasznosítani tudják.

Újdonságnak számít a sertéstelep folyamatos üzemi szalmafűtése. Ehhez dán automata kazánt vásároltak. A 2,5 megawattos erőmű kazánköltsége 160 millió forintot tett ki. Kiszámolták, hogy a decemberi tőzsdei árak alapján 1 kilowatt előállítása szalmával 10 forintba, gázzal 50 forintba, villanyárammal 200 forintba kerül. Az 1500 kocás sertéstelepnek összesen évi 2000–2500 bálára van szüksége, mégpedig repcebálára, mert annak sokkal kisebb a hamutartalma, mint a búzaszalmának. A fűtési időszak 7 hónapjában a 14 ezer négyzetméteres sertéstelepnek napi 20 bálára van szüksége, mert a fiaztatóban és a malacnevelőben 26–27 fokot kell tartani.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság