Az élővilág végtelenül színes palettájáról kevés élőlény képes annyira változatos, közvetlen, személyes ugyanakkor titokzatos értéket képviselni, mint a virágok.
A látástól kezdve az illaton és tapintáson keresztül akár az ízlelésig a virágok teljes érzékszervi élményt nyújtanak, nem csoda, hogy az emberek már évszázadok óta örömmel gyűjtik, tanulmányozzák és ajándékozzák a virágokat, ráadásul a mintegy 400 000 ismert virágos növényfaj szinte kimeríthetetlen lehetőségeket rejt magában.
Jackie Layce amerikai virágkötő fogalmazott így, aki egy történeti áttekintést készített az virágok ajándékozásáról. A szakember szerint a virágajándékozás gyakorlata még az ókori egyiptomiak, görögök és a Római Birodalom idejére nyúlik vissza.
Az ókori görögök virágok iránti rajongása spirituális hagyományaikra vezethető vissza, a virágokat használtak a történetmesélés kellékeiként, és bizonyos virágok bizonyos isteneket és istennőket képviseltek.
Az ókori egyiptomiak is szentnek tartották a virágokat, a fáraók sírjaiba helyezték ajándékként, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, ünnepségeken, vallási szertartásokon is szívesen használták díszként,
Keletebbre, Japánban a virágos szentélyek építésének hagyománya a nagy művészeti, politikai és társadalmi változások, az Asuka dinasztia idején élte virágkorát. A virágdíszítés ekkor egyfajta nemzeti művészeti forma volt, amelyet kadoként, vagy más néven”a virágok útjaként” ismerünk. A 7. századig a kado virágművészete életforma volt, amelyet sokáig csak a férfiak gyakorolhattak. A modern kori Japánban a kado továbbra is őrzi népszerűségét, gyakran ajándékozzák házavatásra, vagy betegeknek a lelkesedés és jókedv megőrzéséhez.
Franciaországban az adatok szerint akkor kezdtek el bizonyos virágokhoz konkrét jelentést rendelni, amikor a francia királyi erők az 1500-as évek közepén hazatértek Törökországból.
Károly király annyira megkedvelte a virágot, hogy a királyi udvar minden hölgyét egy-egy csokorral ajándékozta meg, ezzel indítva el egy hagyományt, amely végül La Fête du Muguet („a gyöngyvirág ünnepe”) néven vált ismertté, és a mai napig Franciaországban minden május 1-jén virágárusok járják az utcákat, akik gyöngyvirágot árulnak a járókelőknek.
A viktoriánus korszak Angliájában (1837-1901), egy olyan társadalomban, amely állandó nyugalmat és higgadtságot követelt polgáraitól, a virágajándékozás különösen erős érzelmek kifejezésének eszközévé vált.
Ennek részét képezték azok a szótárak is, amelyek elmagyarázzák a megajándékozott fél számára a virágok színeinek, elrendezésének és számának konkrét jelentését.
