A Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint az EFSA-ajánlások kizárólag állatjóléti szempontokat vesznek figyelembe, azok súlyos környezetvédelmi, gazdasági és szociális következményeit nem vizsgálják.
A hazai termelőket tömörítő szervezet hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, így a baromfiágazat legfontosabb feladata a fogyasztók szabad választáson alapuló, megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos és megfizethető, környezeti szempontból is fenntartható élelmiszerrel történő ellátása. Ezeket a célokat sérthetik azok a javaslatok, amelyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya tartalmaz.
A dokumentum a csirkék és s a tojótyúkok állatjóléti feltételeivel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára. Az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) azonban súlyos anomáliára hívta fel a figyelmet. Az ajánlás például több mint 70 százalékkal csökkentené a brojlercsirkék állománysűrűségét, ami gazdaságilag fenntarthatatlan lenne. Az AVEC szerint az EFSA-tanulmány – például a ketreces rendszer betiltásával – hasonlóan fenntarthatatlan helyzetet idézhet elő a tojástermelésben is.
– olvasható a Baromfi Termék Tanács közleményében.
Úgy vélik, a változtatási javaslatok a piaci szempontokra egyáltalán nincsenek tekintettel, aminek a folyamatosan szűkülő erőforrások – termőföld, víz, takarmány, energia – pazarló felhasználása, a termelés hatékonyságának és versenyképességének csökkenése, valamint környezetterhelésének és költségeinek drasztikus növekedése lehet a következménye.
„Az így kialakuló termelési modell fenntarthatatlan és ellentétes a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar feladatával, de a fogyasztói és társadalmi érdekekkel is.”
Ha az Európai Bizottság betiltaná a tyúkok ketreces tartását, az igen érzékenyen érintené a hazai baromfitenyésztőket, a Magyarországon nevelt tyúkok 80-85 százalékát ugyanis még mindig így tartják – írja az Euronews.
Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről, majd betiltásáról. 2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdáknak már így is a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük. A mostani javaslat azonban immár ezeket is kukába dobná, rászorítva az ágazatot a szabadtartásra.
A szabadon nevelt csirkék tojásai prémium minőségűek, ezért drágábbak is, a szabadtartású csirkék azonban az állatállomány elenyésző százalékát teszik ki hazánkban. A magyar tojástermelés túlnyomó többsége a ketrecekből érkezik.
Az intézkedés a szakemberek szerint csak tovább növelné az európai termelők versenyhátrányát a harmadik országokból érkező baromfitermékekkel szemben.
Az EFSA tervezetét visszautasítják a gazdák érdekeit képviselő európai szervezetek, a Copa-Cogeca, a baromfitartók ernyőszervezete (AVEC), valamint a haszonállattartók európai fóruma is. Úgy vélik, ha az Európai Bizottság kötelezővé teszi a szakhatóság említett ajánlásait, azzal olyan beruházásokra kényszeríti a gazdákat, amelyek költsége a teljes európai baromfi- és tojáságazatot ellehetetlenítené.
