Mélyponton a szerbiai tejtermelés

Január 18-án kezdődött a szerbiai tejtermelők idei tiltakozása, amikor híre ment, hogy miközben a két legnagyobb belföldi tejfeldolgozó üzem behozatali lengyel tejet csomagol és szállít a boltoknak, addig a termelők kárára váratlanul módosítottak a felvásárlási feltételeken. Egyrészt, átlagosan 20 százalékkal csökkentették a belföldi nyers tej árát, másrészt bejelentették, hogy többé nem veszik át a termelőktől a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet.

Meggyőződésük ugyanis, hogy az aflatoxinszintet maguk meghatározó tejüzemek csalnak. Egyszerűen arról van szó, hogy olcsóbb nekik lengyelországi és németországi tejet importálni, mint a szerbiai nyersanyagtermelők által méltányosnak tartott felvásárlási ár kifizetése.

Ennek tudható be, hogy ismétlődik a történelem, ismét a termelők hátán csattan az ostor. Másrészt elfogadhatatlannak tartják, hogy a szerbiai kormány az ukrajnai háború okozta gazdasági válságra hivatkozva, stratégiai okból, megtiltotta a szerbiai tej kiszállítását. Korábban ez szavatolt biztos jövedelmet a termelőknek. Ezzel teljesen ki lettek szolgáltatva a monopolhelyzetbe hozott belföldi feldolgozóipar kényének-kedvének. Ez egy ideje meg-megismétlődik.

A sokéves folyamat eredményeként Szerbiában évről évre 3 százalékkal csökken a szarvasmarhák száma.

Ezt figyelembe véve nem lehet csodálkozni rajta, hogy az utóbbi fél évszázadban a vajdasági termőföldek humusztartalma az átlagosnak tekintett 2,5 százalékról 1,5 százalékra esett, hiszen nincs elegendő istállótrágya. De ez egy másik történet.

Megállítani a zuhanórepülést

Milan Prostran agrárközgazdász szerint „a szerbiai tejtermelés olyan mértékben lepusztult, hogy még az állam jószándéka esetén is nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán és a Száván, éveknek kell eltelnie, hogy az ágazat ismét levegőhöz jusson”. A szakember biztos benne, hogy a tehén­állomány leépítése miatt hamarosan tejhiánnyal szembesül Szerbia. Szerinte ennek az az oka, hogy a támogatáspolitika kizárta a szubvenciókból a kis és a közepes állattartókat. Rámutatott továbbá, hogy

Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési társulásának titkára elmagyarázta, hogy a Szerbiában előállított tej ára nem lehet versenyképes a behozatali tejjel, mivel az Európai Unióban a támogatásoknak köszönhetően sokkal olcsóbb a termelés.

A címzett a kormány

A történet azzal folytatódott, hogy a tejtermelők Jelena Tanasković köztársasági mezőgazdasági miniszterhez fordultak, azt kérve – vagy inkább követelve – tőle, hogy egyrészt, a kormány határozza meg, mennyi tejet lehet behozni az országba, másrészt a kabinet garantálja számukra a szabvány minőségű tej literenként 80 dináros (260 forintos) felvásárlási árát (1 RSD = 3,26 forint). Harmadszor pedig, az értékesített nyers tej litere után járó 10 dináros prémium megduplázását is kezdeményezték.

Mivel nem kaptak azonnal kielégítő választ, január végén először a közép-szerbiai gazdáknál szakadt el a cérna. Mintegy ezren vonultak tejjel töltött kannákkal-flakonokkal az ibari főútra, ahol tiltakozásuk jeléül a sajtó képviselői előtt, ország-világ szeme láttára locsolták szét a tejet az úton.

Hasonló látvánnyal utoljára 1993-ban szembesültem, amikor a délszláv háborúk alatt Szerbiában világcsúcsot döntött az infláció. Akkor sok tejtermelő úgy hasznosította a felhalmozott, de nem értékesítethető tejet, hogy malacokat vásároltak, és kukoricadarával keverve etették fel velük. Olyan zömök, izmos disznókat azóta sem láttam a Vajdaságban.

Zoran Milićević, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Szábora (SPAS) elnevezésű gazdaegyesület elnöke már januárban jelezte, hogy nem állnak le a tiltakozással.

Nem mondhatjuk a teheneknek, sertéseknek, juhoknak, hogy most három hónapig nincs takarmány nektek, és a földeknek sem, hogy várni kell még a szántásra, mert az állam nem rendezte az adósságait – fogalmazott Milićević.

Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter első reagálásában azt javasolta a termelőknek, hogy a tejprémium növelése helyett inkább 50 ezer dinárra emelné a tárca a fejőstehenek után járó állami támogatást. Amellett kilátásba helyezte, hogy lehetővé teszik a tejtermelők számára, hogy 20 évre vegyenek bérbe állami földeket, hogy hosszú távú biztonságot teremtsenek nekik a takarmány-előállítás szempontjából.

Ugyanakkor Tanasković megígérte, hogy a minőség-ellenőrző nemzeti laboratórium a lehető leghamarabb megkezdi működését, amivel a tej beltartalma és aflatoxin-tartalma kapcsán megfogalmazott kételyek lekerülhetnek napirendről. A tej összetételét jelenleg maguk a felvásárlók ellenőrzik.

Tej-ügyben a miniszterelnök is megszólalt

„Egyetlen ország, így Szerbia sem képes folyamatosan emelni a tejprémiumot” – reagált a szerbiai tejtermelők követeléseire Ana Brnabić kormányfő. Hozzátette: meg kell vizsgálni, hogyan lehet a legjobb módon a legmegfelelőbb helyre irányítani a támogatásokat.

Žarko Galetin közgazdász szerint megértően kellene hozzáállni az állattenyésztők követeléseihez, mert a helytelen agrárpolitika miatt került súlyos helyzetbe az ágazat. Most azt kell meghatározni, ki és hogyan tud javítani az áldatlan állapotokon. Galetin a szerb állami hírügynökségnek, a Tanjugnak adott nyilatkozatában teljesen érthetőnek nevezte az állattenyésztők elkeseredését, hiszen nem találják meg a számításukat, márpedig senki sem akar veszteséget termelni.

A történetnek nincs vége

A nyomás hatására a kormány február 1-jével eltörölte a tejkiviteli tilalmat, de a termelők ezzel nem érik be. Február 3-ára tüntetést szerveztek Belgrádba, a szerb kormány épülete elé. A demonstráción több száz termelő vett részt az ország minden tájáról. Miközben a termelők a gazdaságukbn termelt tejet ingyen osztották szét a belgrádi polgárok között, patakokban folyt a behozatali tej a szerb főváros utcáin. A termelők ezzel tiltakoztak az állam méltánytalannak tartott viselkedése ellen.

Jelana Tanasković mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta a demonstrációra reagálva, hogy

Most ott tartunk, hogy a kormány február 6-án kifizette a tejtermelőknek az előző év utolsó negyedéből maradt adósságát. Nem kevesebb, mint 1,8 milliárd dinárt, több mint 15 millió eurót utaltak át aznap a termelők számlájára tejprémium címén. Azonban biztos, hogy a történet ezzel korántsem ért véget.

Folytatása következik.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.