Az idei tél már a sokadik egymás után, amelynek során nem voltak hosszabban tartó fagyos időszakok. Emiatt sokféle kártevő van, ami nagy egyedszámban tud így áttelelni, hiszen a fagy nem tizedelte meg állományukat. Ez a kertek növényeinek kártevőire is vonatkozik, hiszen enyhe telek után komolyabb növényvédelmi feladatokkal, és költségekkel kell számolni. És igaz ez a kullancsokra is, amelyek már februárban is támadtak, az enyhe időjárás következményeként.
Rengeteg a tévhit…
A kullancsokkal kapcsolatban legalább annyi tévhit él, mint az ehető és mérgező gombák megkülönböztetése kapcsán. E tévhitek ebben az esetben is komoly problémákat okozhatnak, hiszen nem mindegy, hogy egy fertőzött kullancsot gyorsan eltávolítunk, vagy valamilyen téves népi hiedelem miatt, még nyomorgatunk kicsit, hiszen így nagyobb eséllyel fertőzhet.
Régi feltételezés, hogy a kullancsok ránk esnek, ugranak vagy ránk „repülnek” a fákról. Ezzel szemben a valóság, hogy a kullancsokat mi magunk sodorjuk le a bokrokról, vagy a magas fűről másznak ránk.
Az sem bizonyított tény, hogy a B-vitaminok szedése – melyek valóban jellegzetes szagúak – elriasztanák a kullancsokat. Ha ilyet alkalmazunk az jó, mert nem lesz B -vitamin hiányunk, de a kullancstól ez nem véd majd meg.
Szintén tévhit, hogy aki ki be lett oltva, az védett minden kullancsok terjesztette betegségtől. Valójában a kullanccsal kapcsolatos védőoltás csak a ritkább, de súlyos vírusos agyvelőgyulladás ellen ad védelmet, a Lyme-kór ellen nem.
Az sem igaz, hogy a Lyme-kór ellen nincs orvosság. Ezt a betegséget a Borrelia burgdorferi baktérium okozza, és időben felismerve antibiotikummal kezelve gyógyítható. Való igaz, hogy ha valaki a „Lyme-folt” megjelenésekor nem kezdi meg a gyógyszeres kúrát, vagy a betegség atipikus és nem jelenik meg a folt, és ezért marad el a gyógyszeres kezelés, akkor nagyon hosszan elhúzódó súlyos állapotot tud előidézni e fertőzés, ami a későbbiekben szívizom gyulladást, idegrendszeri, és mozgásszervi panaszokat egyarán okozhat.
A valóság ezzel szemben az, hogy nem szabad semmit rákenni, mert akkor csak szenved és még több (esetleg) fertőző váladékot juttat az áldozatába. A csavargatással is ugyanezt érjük el, ehelyett minél gyorsabban ki kell tépni egy csipesszel, és az sem katasztrófa, ha a feje beleszakad, majd kilökődik pár nap elteltével.
Nem kell pánikba esni
A kullancsok többféle betegséget terjeszthetnek, de nem minden kullancs fertőz, és a fertőző kullancstól sem biztos, hogy elkap valamit az áldozata. Ha a kullancsot a bőrbe jutását követő pár órán belül észrevesszük és eltávolítjuk – amikor még nem kezdett el vért szívni – ekkor kisebb az esélye, a fertőzésnek. A csípés helyét ezután is figyeljük, mert begyulladhat és ha a Lyme folt megjelenik, akkor mindenképp menjünk orvoshoz.
A kullancsot legjobb, ha a patikákban kapható kullancskiszedő csipesszel távolítjuk el a bőrből. Ha nincs ilyenünk, akkor egy hegyes végű csipesz, vagy erős cérnából kialakított hurok is megfelel a kiszedésére. A lényeg, hogy óvatosan kell a kullancsot megfogni, majd gyors, határozott mozdulattal kihúzni.
A kullancsot a bőrhöz legközelebb, a potrohának érintése nélkül kell, a csipesszel megfogni, és rángatás, ide-oda mozgatás nélkül eltávolítani.
Legjobb a megelőzés
Olyan helyeken járva, ahol kullancsokkal találkozhatunk viseljünk zárt ruházatot, lehetőleg világosat, melyen megláthatjuk e parazitákat. Kalappal is védekezhetünk valamelyest ellenük, illetve, ha nem térünk le az erdei utakról kisebb eséllyel találnak meg bennünket, mintha átvágunk egy bozótos részen. A legtöbb kullancs a talajközeli növényzetről támad, ezért, ha a zokniba tűrjük a nadrág szárát az sokat segít a védekezésben. A kullancs szereti a vékonyabb bőrfelületeket, ha ezek szabadon maradnak akkor főleg ezeket fújjuk be kullancsriasztó szerekkel, ilyen a nyak, a csukló.
