0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nőként, női vezetőként az agráriumban

A mezőgazdaságban egyre több a női vezető. Bár még mindig alapvetően férfias szakmaként tartjuk számon, de a nők és a női vezetők megítélése változóban van. Egyre több nő áll helyt ebben az embert próbáló szakmában, elősegítve a mezőgazdaság fejlődését.

A Magyar Mezőgazdaság 10. idei száma március 8-án, a nemzetközi nőnapon jelenik meg, és szerkesztőségünk megragadja az alkalmat, hogy ezúton köszöntsük minden kedves hölgy olvasónkat! Az ENSZ világnapján inspiráló nőkről készített összeállítással kívánunk rávilágítani egyre nagyobb szerepükre és helytállásukra a mezőgazdaságban és az élelmiszerláncban.

A vezetői képességeket születésünktől fogva magunkban hordozzuk

Heiszler Gabriellát a SPAR dolgozói fenntartások nélkül elfogadták, hiszen közülük, a vállalati ranglétrát végigjárva került az elnök-ügyvezető pozícióba. Nem egyszerűen szerencsésen alakult a karrierje, hiszen korábbi felettesei látták és elismerték a teljesítményét, ennek köszönhetően tudott folyamatosan előrelépni, és nőként sem érzékelt semmiféle megkülönböztetést.

A SPAR partnereivel folytatott tárgyalások alkalmával szerzett tapasztalatai már nem ilyen egyértelműek, mint sokat sejtetően fogalmaz: a tárgyalási szituációk gyakran járnak érzelmi turbulenciákkal.

„Nőként sokkal nehezebb hallatni a hangunkat. Külön oda kell figyelnünk rá, hogy érvényesíteni tudjuk az álláspontunkat. Tapasztaltam pozitív és negatív megkülönböztetést is.

Nyilván van egy alapvető udvariasság, ami jó, ugyanakkor fokozott távolságtartás is érzékelhető. Mivel sok üzleti konfliktust nem tárgyalóasztalnál rendeznek, hanem mondjuk egy ebéd, egy vacsora vagy egy üzleti rendezvény keretei között, abba, hogy az informális kapcsolatokat ki tudjam alakítani, komoly, 2–3 évnyi munkát kellett fektetnem” – mondja Heiszler Gabriella, aki középiskolás kora óta vezető akart lenni. Bár annak idején a szállodaigazgatói posztot célozta meg, a szállodaipartól egyre távolabb sodorta az élet. Ennek ellenére mindvégig biztos volt benne, hogy olyan iparágban szeretne dolgozni, ahol maga a termék megfogható. Ilyennek tartja az élelmiszer-kereskedelmet, ami egy érthető, fogyasztóhoz közeli terület.

Véleménye szerint a vezetői képességeket születésünktől fogva magunkban hordozzuk. A rendszerváltás előtt volt általános iskolás, az úttörőmozgalomban őrsvezető volt, és később, gimnazistaként is a rendezvények megszervezésének az élére állt. Fiatal kora óta szívesen vállal felelősséget, mert fontos számára, hogy előremozdítsa a dolgokat, hogy valamiképpen hozzájáruljon a haladáshoz.

Mindennapi munkája elvégzéséhez sok inspirációt ad, ha az üzletekből elégedetten távoznak a vásárlók, vagy amikor egy remek közös cél megvalósításán vállvetve dolgozhat a munkatársaival, és a csapata a lehető legharmonikusabb együttműködésben jó eredményt tesz le az asztalra.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint miben különböznek a női vezetők a férfiaktól, úgy véli, a női vezetők talán türelmesebbek férfi kollégáiknál. Mint hozzáteszi, minél magasabbra kerül valaki a vezetői ranglétrán, annál fontosabb, hogy a beosztottai véleményét is meghallgassa, mielőtt döntést hoz.

„E téren mi nők erősebbek vagyunk: nem akarunk olyan vezetők lenni, akik kerek perec megmondják, hogy jobbra tartsunk-e vagy balra. Ehelyett türelmesen kivárjuk, amíg a csapatunk tagjai mind elmondják a véleményüket. Így sokkal színesebb palettáról tudunk válogatni az alternatívák közül a döntéshozatalhoz” – vélekedik a női vezetők erényeiről Heiszler Gabriella.

A munka és a család oly sokat emlegetett egyensúlyáról szólva azt is elmondta, hogy férje és édesanyja sok mindent átvállaltak, a hagyományosan a feleségnek tulajdonított háztartási-házvezetési feladatokból sokat levesznek a válláról. „Egyedül ez biztosan nem menne. Szerencsésnek érzem, magam, hogy ilyen biztos hátországom van.

Ha például hétköznap nincs rá időm, akkor anyukám megfőzi a vacsorát, és a délutáni gyereklogisztikába sem kell beszállnom. Amikor este hazaérek, tényleg csak beszélgetéssel és más közös programokkal töltjük az időt, ami sokat segít a feltöltődésben”

– osztott meg végül Heiszler Gabriella néhány információt a családi munkamegosztásról.

Alapos szakmai tudással könnyebb a női vezetőnek

Csupászné Sánta Éva, az étkezési tyúktojást termelő Csabatáj Zrt. vezérigazgatója 2010 óta dolgozik a baromfitenyésztésben, amely az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a mezőgazdaságon belül is. A Talentis Agro Zrt. baromfi divíziójának vezetését 2019-től, majd ugyanettől az évtől a Csabatáj Zrt. vezérigazgatói feladatkörét látja el.

Amellett, hogy a baromfi termékpályák kilátásai tűnnek az egyik legígéretesebbeknek, számos, az ágazatra jellemző buktató nehezítheti az e területen vezetőként dolgozó szakember munkáját.

Utóbbiból volt jó pár, elég, ha az elmúlt évek kihívásaira (madárinfluenza, koronavírus-járvány, elszabaduló takarmányárak stb.) gondolunk.

Csupászné Sánta Éva szerint az első és legfontosabb a szakmai felkészültség, amit önmagában kevésnek tart. Szükségesnek tartotta az agráregyetemen szerzett elméleti ismereteit az akár több évtizedes rutinnal rendelkező szakemberek tapasztalataival, tanácsaival kiegészíteni. Ennek érdekében gyakorlottabb kollégákkal vette fel a kapcsolatot, akiknek szakmai tapasztalataiból sokat meríthetett. Az akár több generációt átölelő tudás elsajátításán túl nagy hangsúlyt fektetett annak integrálására, hiszen „az egyesítésben, a kohézió megteremtésében, az összefüggések feltárásában mi nők, jók vagyunk” – vallja. A hivatása és kollégái iránt tanúsított hozzáállása nagyon is megtérült, mert a szakma nagyjai a bizalmukkal és elismerésükkel díjazták.

Csupászné Sánta Éva szerint talán ennek is köszönhető, hogy

soha nem tapasztalt a nemi sztereotípiákkal kapcsolatos megkülönböztető magatartást a kollégái és a szakma részéről. Persze ő is találkozott „a feleségnek márpedig otthon a helye” típusú megjegyzésekkel is, de miután ezek nem szakmai kompetenciákat érintő megjegyzések, soha nem tulajdonított nekik jelentőséget.

Üzleti tárgyalásokon általánosságban a kölcsönösen pozitív hozzáállás a jellemző, ami a tárgyalófelek nemétől teljesen független. Csupászné Sánta Éva elmondása szerint mindig azt kapja vissza, ahogyan ő viszonyul másokhoz. Ezért munkája során sem negatívum nem érte, sem érezhető előnye nem származott abból, hogy nőként tölti be a vezérigazgatói pozíciót. Vezetőként eltöltött évei során saját bőrén tapasztalta, hogy mind kollégáival, mind pedig partnereivel szemben képviselt kompromisszumkeresés és a folyamatos kommunikáció vezet el a hatékony együttműködéshez. Vezetőként pedig inspirálja az, hogy maga is komfortosabban érzi magát egy jó hangulatú csapatban. Minden feladatra kihívásként tekint, s noha nőként magát is precíznek és a figyelem szempontjából szimultánnak tartja, nem osztja azok véleményét, akik szerint nemi alapon eldönthető lenne, ki alkalmas egy feladatra. Csupászné Sánta Éva szerint ami igazán fontos, az a rátermettség, a tenni akarás és a lendület.

Mindemellett szerencsésnek érzi magát, hisz a vállalatcsoportban igen nagy hangsúlyt fektetnek a nemi sztereotípiák elkerülésére, kimondottan figyelnek rá, hogy a női nem is megfelelően hallatni tudja a hangját.

A cégcsoportnál legfontosabb a szakmaiság, ahogyan a munkában, úgy az elismerésben sem tesznek különbséget a nemek között, ennél motiválóbbat nehezen lehet megemlíteni.

A munka és család egyensúlyát megtalálni nagyon nehéz számára is. A vezetői munkakörből adódó sok utazás és plusz munka nem éppen családbarát, de egy 5 éves fiú édesanyjaként a lehetőségekhez mérten mindent megtesz, hogy minél több, minőségi időt töltsön gyermekével is. A családjától nagyon sok segítséget kap ezen a területen is, nélkülük ez nem működne, ezért nagyon hálás nekik mindezért!

A természettel közös alkotás a leginspirálóbb

Kovács Zita, a Sol Montis Borászat ügyvezetője szerint szemmel látható, hogy az elmúlt 5–6 évben a borászati ágazat kezd elnőiesedni. Hozzá hasonlóan egyre több második, harmadik generációs hölgy érkezik meg az ágazatba. Pályája elején, 2010-ben még kuriózumnak számított a női borász, ma már teljes mértékben elfogadott. Partneri tárgyalások során azonban, abból adódóan, hogy nő, egyaránt érik pozitív és negatív hatások is. Véleménye szerint ez mindig a két fél intelligenciájának a kérdése. Ezt a helyzetet próbálja úgy felfogni és alakítani, hogy a szakmaiság alapján ítéljék meg, bár szerinte – és ez nem csak erre az ágazatra jellemző –, nőként még mindig sokkal felkészültebbnek kell lennie.

„Nagyon oda kell figyelnem arra, hogy a szakmaiságomba ne tudjanak belekötni és megkérdőjelezni azt” –, mert mint mondja, többször tapasztalta, hogy szakmai kérdésekben legyintenek rá, elkönyvelve, hogy jó, ezt se tudja, hát persze, hát nő.

Munkája során annak minden része inspirálja, mindennek nagyon tud örülni. „Kiindulva onnan, hogy maga a szőlő minden évben elkezd fejlődni, amikor elkezdenek pattanni a rügyek, vagy amikor a szüret előtt azt láthatjuk, hogy beérett az egész éves munkánk gyümölcse. Amikor egy palack bor megszületik, és azt látjuk a fogyasztókon, a vendégeken, hogy mennyire ízlik nekik. Tehát az egész folyamat, az, hogy együtt alkotunk valamit a természettel, nagyon inspiráló a számomra” – sorolja, hozzátéve, hogy számára mindez maga a csoda.

Borászat vezetőjeként természetesen a szüretet nevezi az egyik legnehezebb, egyben a legcsodálatosabb időszaknak, hiszen ekkor érnek az alkotómunka csúcsára. A legkevésbé izgalmasnak az ügyvezetéssel kapcsolatos feladatokat említi, bár szerinte, ezzel minden, a mezőgazdaságban dolgozó így van, „a gazdászok sokkal inkább szabadon szárnyaló lelkek, mintsem egy irodában ülve dolgozók” – mondja.

Egy férfi és egy női vezető közötti különbséget az érzelmi vonalban látja. Saját magán is észrevette, hogy sokszor dönt érzelmi alapon, legyen szó akár a munkavállalókról, akár komolyabb üzleti döntésekről.

„A nők nem feltétlenül csak a száraz tények vagy az észszerűség alapján közelítenek meg egy-egy kérdéskört” – állítja.

A női vezetőkkel kapcsolatban örök kérdés a család, magánélet és a munka, hivatás kapcsolata. Ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy „borzalmasan” nehéz megtalálni az egyensúlyt, de nem csak a nőknek, mert valamelyik oldal mindig sérül egy kicsit. Saját magán is érzi, hogy folyamatos lavírozásban van: vagy a munka van túlsúlyban vagy a magánélet, utóbbi esetben mindig fáj a szíve a munka miatt. Álláspontja szerint mind a két félnek tisztában kell lennie azzal, hogy mivel jár ez a szakma, és nagyon elfogadónak kell lenni.

Az elvégzett munka minőségét értékelik

Leskó Magdolna, a Geo-Milk Kft. ügyvezető igazgatója szerint még mindig viszonylag kevés nő van vezető pozícióban a gazdaság összes ágában, de a mezőgazdaságban különösen. Ő egész életében férfiak között élt, két bátyja van, a gimnáziumban fizika tagozatos volt, az agráregyetemen pedig mindössze a hallgatók 20 százaléka volt lány. Ezért neki nem szokatlan a helyzet.

Tapasztalatai szerint, ha valaki nem akar előnyt élvezni csak azért, mert nő, hanem az elvégzett munka minőségével akar „kitűnni”, ezt a férfiak értékelik. Munkája során csak pozitív tapasztalatokat szerzett, mert a pályafutását mind a mai napig segítik a férfi kollégák.

Mint elmondta, a munkahelyen nem férfiakban és nőkben, hanem feladatokban és munkavállalókban gondolkodik. A következetesség, a kiadott feladat ellenőrzése, a hiba feltárásába, a problémamegoldásba az érintettek bevonása, azaz egy jó munkahelyi légkör kialakítása után az, hogy ki nő és ki férfi, véleménye szerint már nem lényeges. A partneri tárgyalások során Leskó Magdolna inkább pozitív megkülönböztetést érzékel azzal kapcsolatosan, hogy ő női vezető.

Karrierje során tudatosan nem készült vezetőnek, de amikor adódott előrelépési lehetőség és elég felkészültnek érezte magát, és hogy ebben a közvetlen kollégái is támogatták, akkor elvállalta az adott vezetői pozíciót. Vezetőként legfontosabbnak azt tartja, hogy az általa irányított cég eredményes legyen, mert ez teremti meg a folyamatos fejlődés lehetőségét, és így tudnak vonzó munkahely maradni a régió­ban.

Leskó Magdolna szerint egy női vezető a gazdasági döntéseiben biztos, hogy alaposan igyekszik minden részletet megismerni. Ez egy alapvető különbség a férfiakkal szemben.

Több időt tölt elemzéssel, a finanszírozás biztosításával, ellenben a gyakorlati megvalósítás felügyeletét szívesen rábízza valamelyik kollégájára. A szociális érzékenység erősebb a nőkben és aktívabb támogatói a helyi ügyeknek.

A Geo-Milk Kft. ügyvezetője is megerősítette, rendezett magánélet nélkül nincs kiegyensúlyozott, mentálisan erős vezető.

Családi kötelékek erejében

Nemes-Nagyné Vas Andrea a Nemes családi vállalkozás egyik vezetője, a TRIVEGA Kft. ügyvezető igazga­tója. Vezetői szerepe nem hagyományos hierarchiá­ban alakult ki. Férjével egy közel 30 hektáros üvegházas kertészetet működtetnek, ami családi vállalkozásként indult. Kettejük között az elején jobb volt a munkamegosztás, de idővel a közös munka és egymás területének ismerete elmosták a határokat. Egymást kiegészítve építették föl az immár 20 éves vállalkozásukat. A munkatársak részéről semmilyen megkülönböztetést nem érez abból adódóan, hogy nőként végez irányítói feladatokat.

Büszke rá, hogy szinte a kezdetektől fogva ugyanazokkal a termelésvezetőkkel dolgoznak együtt. Partnerként fogadják el őt a kollégák, szigorúbb, de következetes vezetőnek tartják.

Véleménye szerint a cégen belül elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet és a munka iránti alázat, ez szépen összekovácsolta a csapatot.

Nőként a partnerekkel folytatott tárgyalásokon nem tapasztal semmilyen megkülönböztetést. Szerencsésnek tartja, hogy a férjével közösen sikerült kialakítani azt a munkamegosztást, amelyben ő is kibontakozhat, elérhet szép sikereket, tud önálló döntéseket hozni.

Munkájában inspirálják az elért sikerek és a sok elégedett vevő, fogyasztó. Nagyon örül annak, hogy jó minőségű, kiváló friss zöldségek mellé állhat oda büszkén, és azt mondhatja, hogy igen, ezt mi termeltük, itt termeltük Magyarországon. Lelkesíti, hogy nagyon magas színvonalú kertészeteket tudtak létrehozni, és sok értékes emberrel dolgoznak együtt. Számára minden nap öröm és kihívás, még ha olykor egy nehéz nap szomorúságot és bosszankodást is hoz.

Véleménye szerint a női vezetőket az érzelmek különböztetik meg a férfiaktól.

Vannak helyzetek, amikor érzelmek nélkül dönteni nem lehet, ugyanakkor persze nem szabad, hogy azok elragadtassák őket. Ám tudnak a nők nagyon határozottak is lenni, illetve egyszerre több mindenre figyelni, megfontoltan, higgadtan dönteni és egy kicsit szélesebb spektrumban gondolkodni és figyelni.

Nemes-Nagyné Vas Andrea jó példa arra, hogy összehangolható a család és a munka, karrier. Négy gyermek édesanyjaként nagy kihívás volt számára az egyensúly megtalálása, ám nagyszülői segítséggel megbirkóztak a feladattal. Nélkülük ez nagyon nehéz lett volna. Ehhez tudatos tervezésre, alkalmazkodásra, sok lemondásra, aktív nagyszülői közreműködésére volt szükség. Véleménye szerint a munka mellett a hétköznapi feladatokra és a családi feltöltődésre is minőségi időt kell fordítani, hogy utána legyen miből táplálkozni. Tapasztalata, hogy a rendezett családi körülmények kihatnak a mindennapok munkáira.

„Ha ma egy fiatal hölgy úgy gondolja, hogy szívesen választaná az agráriumot karrierépítésre, akkor a legfontosabb, hogy szerezzen minél több ismertet, tudást és álljon ki az álmaiért. Működhet ez az ambíció a család és gyermekvállalás mellett is. Hinni kell abban, hogy meg tudja csinálni, hinni abban, hogy az anyaság mellett a munkában is helyt tud állni. Sikeres lesz, ha a mindennapjaiba anyaként és vezetőként is beépíti a türelmet, a tiszteletet, az alázatot, az őszinteséget és a megbízhatóságot.” – mondja útravalóul Nemes-Nagyné Vas Andrea.

Vezetővé nem leszünk, hanem azzá válunk

Somosné dr. Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője kifejezetten mesterkéltnek tartja a vezető beosztásban lévők nemi alapon történő megkülönböztetését. Szakembernek tartja magát, akit egyesek elfogadnak, egyesek nem, de abban biztos, hogy ez nem azon múlik, hogy nő.

Az üzleti életben – ahogy a társadalomban is – sokféle habitusú ember van, ebből adódóan sokféle tárgyalási szituációban volt már. Alapvetően nem érezte, hogy bármiféle előnye vagy hátránya származott abból, hogy nő.

Viszont kerüli az agresszív embereket, függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak. Számára az üzleti életben is a közös érdekek megtalálása és ápolása a fontos, mert azokra lehet hosszú távú partneri kapcsolatot építeni.

Somosné Nagy Adrienn véleménye szerint valaki nem vezetővé lesz, hanem azzá válik. Vagyis a környezete elfogadja, és beáll a vezető személy mögé. Ebből fakad az is, hogy nem abból lesz jó vezető, aki az akar lenni, hanem akinek egyértelmű céljai vannak és kitart mellettük. Az ő személyes motiváltsága abban, hogy elkötelezetten megvalósítsa céljait, már gyerekkorában megmutatkozott. Mindig határozott elképzelései voltak arról, hogy mit akar csinálni, sokszor lebeszélhetetlenül. Mint mondja, ebből az iskolában az osztályfőnökével némi konfliktusa is fakadt, de szerencsére végül senkinek sem sikerült megváltoztatnia őt.

Nem tartja magát szó szerint vett vezetőnek, ezért ebből a szempontból nem inspirálja semmi. Furcsamód a problémák őt fellelkesítik, mert hiszi, hogy mindenre van megoldás, csak elégszer kell próbálkozni.

Somosné Nagy Adrienn szerint, ha mindenképpen különbséget keresünk férfi és női vezető között, akkor az talán az, hogy a nők jobban elfogadják, ha hibáznak. De alapvetően nem szeret általánosítani, mert mint mondja, már elég tapasztalata van hozzá, hogy tudja, mindig akad kivétel.

A család és a munka egyensúlyának megtalálását azért tartja nehéznek, mert magát az egyensúly kifejezést is problémásnak tekinti. Szerinte ugyanis olyan nincs, hogy egyensúly. Talán az élhető és elfogadható kompromisszum áll a legközelebb a valósághoz. Az ő családja hamarabb elfogadja, ha tudatja velük, hogy nem minden pillanatban elérhető, mint ha tökéletességre törekedne és a szuperanya szerepét játszaná.

A szakma iránti szeretet hajtja

A mezőgazdaságban mindig sajátos helyzete volt a szaklapkiadóknak, ami folyamatos megújulást igényel. Sári Enikő, a lapunkat kiadó Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője pályája kezdetére emlékezve elmondta, idősebb és tapasztaltabb férfi kollégái azt tanácsolták neki, ügyeljen rá, hogy a konferenciákra mindig egy perccel később érkezzen, mert úgy mindenki tudni fogja, hogy megérkezett. A másik dolog, amit tudattak vele, hogy neki mindig többet kell majd teljesítenie, mint a férfiaknak, mert a nőket csak akkor ismerik el a szakmában.

A pályán eltöltött negyven év alatt azonban azt tapasztalata, hogy bár sok szempontból valóban nehezebb kivívni az ismertséget és elismertséget nőként – de egyáltalán nem lehetetlen.

„Mindenki a partvonalról indul, és a miénk kétségtelenül elférfiasodott szakma, amiben nőként határozottabbnak, céltudatosabbnak kell lenni, és nagyobb munkabírással kell rendelkezni, hogy kivívjuk a férfiak által uralt szakma elismerését”

– mondja.

Munkája során az inspirálja a legjobban, hogy nagyon szereti. Negyven év után is minden nap örömmel jön be a kiadóba, minden nap azzal kel föl, hogy újrakezdheti a napot, és újra a kollégáival együtt gondolkodhat rajta, mivel tudják jobbá tenni a mezőgazdaságot. „A szakma iránti szeretet az, ami a mai napig hajt.” – mondja, hogy számos örömteli pillanatot talál a munkájában, például amikor egy elkészült lap a nyomdából az asztalára kerül, és kézzelfogható válik, amiért dolgoztunk.

Vezetőként minden lapszámra büszke, annak ellenére is, hogy napi szinten nem vesz részt azok elkészítésében, de mindegyiken rajta tartja a kezét, így a gondolatai és az általa képviselt irányvonal megjelenik bennük.

Mint emlékeztet, ugyanilyen örömteli esemény számára egy saját szervezésű rendezvény megnyitója, a visszajelzés, hogy milyen sokan kíváncsiak csapata munkájára. Reméli, hogy valamiképpen hozzátehetünk az agráriumban dolgozók tudásához és szellemi fejlődéséhez.

Ha Sári Enikőn múlna, sokkal több nő volna vezető pozícióban, mert bennük több az empátia, sokkal jobbak a konfliktusok megoldásában, és személyes véleménye szerint a munkabírásuk is nagyobb.

A család és a munka egyensúlyának a megteremtése azonban szerinte sem egyszerű kérdés. Rendezvényszervezéssel is foglalkozó kiadónknál a kötetlen munkaidő ugyanis azt jelenti, hogy egy konferencia akár este 7-kor ér véget, vagy hogy egy kiállítás szombat-vasárnapra is feladatot ad. Nagy szerencséjének tartja, hogy volt segítsége, amikor a gyerekei kicsik voltak, mert így tudott akkor is maximálisan helytállni. Amióta az unokái megszülettek, a velük töltött idő is nagyon fontossá vált számára. Ma már szeretne kicsit visszavenni a munkából, de úgy szereti a hivatását, hogy ez nem mindig sikerül. Mint fogalmaz: „Nem egyszerű megküzdeni magammal, hogy ne akarjam mindenen rajta tartani a szemem, ezzel együtt úgy érzem, megtaláltam az egyensúlyt, és a családom soha nem sínylette meg, hogy milyen sokat dolgozom”.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság