Hagyományteremtő céllal rendezte a konferenciát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézete és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Komoly veszíteni valónk van, ha nem menekülünk előre és nem használjuk ki a lehetőségeket, hiszen a zöldborsó és a csemegekukorica a szabadföldi zöldségtermesztés kétharmadát fedi le, a konzerv- és hűtőipar alapanyagigényének a 70-80 százalékát adja. A késztermékek pedig nem elhanyagolható tételei a mezőgazdasági exportunknak, hangsúlyozta Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, a DE MÉK Kertészettudományi Intézet vezetője.
Az előadásokból kiderült, hogy az uniós és nemzeti támogatások sokat segítenek abban, hogy minél korszerűbb technikákkal, technológiákkal növeljük a termesztés és feldolgozás hatékonyságát, mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy álljuk a piaci versenyt. Többen kiemelték az együttműködések fontosságát a termelők, valamint a termelők és feldolgozók között. Mivel ezeket az alapanyagokat javarészt feldolgozzák, a termelők és a feldolgozók nagyon egymásra utaltak.
Az eddigi gyakorlat helyett ezért többet érne a termelők és a feldolgozók beruházásainak, fejlesztéseinek tervezését egyaránt megkönnyítő hosszú távú megállapodásokban gondolkodni.
Ahogyan az utóbbi néhány hónap is mutatja, a piaci helyzet gyorsan változhat, az, hogy a „pénzes” szántóföldi növények ára megtorpant, újra a csemegekukorica és zöldborsó termesztése felé tereli a gazdálkodókat. Nem szerencsés azonban, hogy mindig az éppen aktuális helyzettől függően változik a termesztés területe, és ez alapján esnek, vagy ugranak meg az alapanyagárak.
Ahhoz, hogy a termelési és feldolgozási költségek nagy mértékű növekedését ellensúlyozza a késztermékek ára, alapvető feltétel az alapanyag jó minősége. Ehhez pedig a gazdálkodóknak fel kell készülniük az öntözésre, és minél jobban ki kell használniuk a technológiai innovációkat. Termelők ismertették milyen sok múlik a vetés, öntözés vagy betakarítás technológiáján.
A két termékpálya fejlődéséhez megvan a támogatási háttér, hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A szaktárcánál mindent megtettek annak érdekében, hogy az ipari zöldségkultúrák 2023-tól magasabb támogatási összeget kaphassanak a termeléshez kötött támogatási jogcímen. Ezzel is jelezve a komoly szaktudást, technológiai fegyelmet és odafigyelést igénylő növények termesztésének fontosságát.
Ennek persze feltételei is vannak, például igazolni kell a szaporítóanyag beszerzését és környezeti előírásokat is be kell tartani.
A kormány az elmúlt években komoly hangsúlyt fektetett a feldolgozóipar korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, és ez az irány a jövőben is megmarad, ígérte az államtitkár. 2027-ig több mint 1500 milliárd forintot fordít a szaktárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások hatékonyságnövelést segítő támogatására, ennek révén a gazdálkodók egyebek közt új precíziós eszközöket vásárolhatnak, fejleszthetik az öntözést. Az öntözési közösségek számára biztosított felhívásra pedig még június 30-ig lehet pályázni.
Az öntözés kapcsán ugyanakkor felhívta a figyelmet az államtitkár, hogy az új uniós ciklusban a termeléshez kötött támogatásoknak összhangban kell lenniük a víz keretirányelvvel, amit a hatóságok kötelezően ellenőriznek majd.
A támogatásnak nem feltétele, hogy az adott területet öntözzék, de ezt a tényt az egységes kérelembeadáskor jelezni kell, és persze az öntözés a termelők jól felfogott érdeke is, hogy nagy hozamokat és megfelelő termésminőséget érjenek el. Azt is megjegyezte, hogy ilyen termesztési költségek mellett az inputanyagok közös beszerzéséből elérhető előnyöket is érdemes lenne kihasználni.
A támogatási, szabályozási feltételek tehát kedveznek a csemegekukorica és zöldborsó termesztésének, feldolgozásának, az azonban már az ágazati szereplőkön múlik, hogy mennyire tudnak együttműködni, kiszámítható üzleti viszonyokat teremteni a termékpályák biztos jövőjének megteremtéséhez, mondta az államtitkár.
(A konferencián elhangzott termelői, feldolgozói véleményekről, tapasztalatokról, a termesztés hatékonyságát növelő gépesítésről, az alapanyag-minőséget javító, valamint a biológiai növényvédelmi megoldásokról bővebben a Kertészet és Szőlészetben írunk.)
