A Melbourne Egyetem kutatója, Dr. Mohammad Pourkheirandish, a kutatás vezetője elmondta: "Ez a felfedezés segíthet abban, hogy ellenállóbb búza fajtákat nemesítsünk, amivel nő a terméshozam, és kevesebb veszélyes gombölő szert kell használni."
A felfedezés arra is ráirányítja a figyelmet, hogy milyen fontos a biodiverzitás megőrzése az élelmiszerellátás biztonsága érdekében.
A WYMV akár 80 százalékkal is csökkenheti a terméshozamot, ami jelentős gazdasági veszteséget okoz. A vírust a talajban élő gombák adják át, melyek a búza gyökerén élnek. A tünetek közé tartozik az elszíneződött levél, és a növények visszamaradt fejlődése. A mikroszkópikus méretű gombaspórák, melyek tartalmazzák a vírust, akár egy évtizedig is életképesek a talajban. Ugyan a gombaölő szerek elpusztítják ezeket a spórákat és megakadályozzák a fertőzést, de ez közel sem gazdaságos, és még környezetvédelmi szempontból sem fenntartható gyakorlat.
Ezért a legjobb lehetőség, hogy olyan növényeket hoznak létre nemesítéssel vagy génszerkesztéssel, melyek ellenállnak a WYMV-nek, mutatott rá Pourkheirandish.
- mondta a kutató.
A tudósok egy úgynevezett pozicionálásos klónozás segítségével megkeresték az Ym2 gént a kenyérbúza kromoszómájában, és azt találták, hogy ez a DNS szekvencia egy olyan fehérjét kódol, melyet NBS-LRR típusnak neveznek. Ezek a fehérjék egy védelmi vonalat alkotnak, melyek felismerik a kórokozókat, és immunválaszt váltanak ki a növényekben. "Most, hogy ismerjük a gén DNS-szekvenciáját, oly módon hozhatunk létre Ym2 hordozó növényeket, hogy egy levéldarabból elemezzük a DNS-t, és nincs szükség a vírussal való fertőzésre" - emelte ki Pourkheirandish.
A modern búza genetikai szempontból egy kiméra, mivel a génkészlete több különböző ősi növény természetes kereszteződéséből vagy hibridizációjából származik, majd ezt követően az emberek tudatosan nemesítették tovább.
A rokon fajok DNS-szekvenciáinak összehasonlításával a kutatók felfedezték, hogy a modern kenyérbúzában található Ym2 egy ősi vadnövénytől, az Aegilops sharonensis-től származik, mely a Földközi-tenger keleti részén őshonos. Hasonló gén fordul elő az Aegilops speltoidesben, a kenyérbúza másik vad ősében.
"Ezek a vadon élő fajok valamikor kereszteződhettek a termesztett búzával, és átörökíthették azt a genetikus ellenálló képességet, amely ma olyan kritikus jelentőségű a kereskedelemben" - mondta Pourkheirandish.
Az ősi vadnövények a hasznos tulajdonságok, például a betegségekkel szembeni ellenálló képesség forrásai, amelyet a növénynemesítők és a genetikusok kiaknázhatnak a modern növények védelme és az egészséges élelmiszerellátás fenntartása érdekében
- beleértve a kenyeret, tésztát, kuszkuszt, péksüteményeket és más búzalisztből készült élelmiszereket, amelyek számtalan ember élelmiszerellátását biztosítják - mutatott rá a tudós.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
