Férfias szakma, mégis egész jól megy

„Kelj fel Lázár” kiabálással ébresztjük a 130 kilogrammos átlagsúlyú sertésállományt az utolsó reggelükön. Hónapok óta nem láttam ilyen szép állatokat – jegyzi meg a kamion sofőrje. Igaza van, hibátlanok.

Barabás Renátának meggyőződése, hogy akkor lehet valaki jó ebben a szakmában, ha szerelemből csinálja. A fiatal mezőgazdasági mérnök telepvezető minden állatban fel tud fedezni egy külön személyiséget és sokaknak nevet is ad. Minden foltos Nikoletta, a lusták Lázárok, de van Kriszta, Stan és Pan is. Kettős érzés van benne, amikor a felhajtás előtt végigsétál a bokszok között a már kész állományt figyelve. – Amikor megérkeznek a kismalacok, azok onnantól kezdve olyanok, mintha a gyermekeim lennének. Ha megnőnek, átvált a lelkem állattenyésztőbe: de jó, hogy megnőttetek, most már menjetek – mondja mosolyogva Renáta, aki Pesten nevelkedett egy panelház tizedik emeletén, mégis fizikai fájdalmat érez, ha reggelente nem ellenőrizheti hízói jóllétét.

– El kell dönteni nőként, hogy a karrieredet választod fiatalkorodban vagy családanya szeretnél lenni. Mert az állattenyésztés nem működik együtt az anyasággal, ezek biztosan ütni fogják egymást egy pár évig. Nekem az életem úgy alakult, hogy a karrierem épült – mondja a harminckét éves telepvezető, aki nem magányos. Kétezer-kétszáz barátja van a telepeken, melyek kiemelkedő eredményeket érnek el. Ezek az állatok olimpikonként működnek. Csak akkor tudnak megfelelően fejlődni, ha minden feltétel adott hozzá. Ez a biológiában lehetetlen, de törekedni kell rá. Barabás Renáta telepein gyakran három nappal hamarabb elérik a sertések a technológia által meghatározott 130–140 kilogrammos végsúlyt. Ez ökonómiailag is előnyös, mert három nappal kevesebbet kell takarmányozni, energiaárat fizetni, és a gyorsabb rotációk hamarabb hozzák a bevételt. Renáta szerint a sikert meghatározza a jó genetikai potenciálú DanBred hibrid, mely az igényeihez igazított beltartalmú takarmányt fogyasztja, így eléri a nevelési időszak végén az 1,5 kilogrammos napi súlygyarapodást, ami megegyezik egy hízóbikánál elvárt eredménnyel.

A téeszek világából maradt itt az a rossz beidegződés, hogy egy nő ebben a szakmában csak egy fejős kislány lehet, de ezt el kell felejteni, mert akármi lehetsz a mezőgazdaságban, ha megfelelő intelligenciával és kitartással rendelkezel. Én tíz év után is megkapom, hogy ez egy férfi szakma, mégis egész jól megy – teszi hozzá mosolyogva.

A jelenlegi gazdasági helyzet is megpróbálja az állattenyésztőt. A két telepet ellátó takarmánykeverőnek megtöbbszöröződött a villanyszámlája, így a pelletálási költség is háromszorosára nőtt kilogrammonként, nem beszélve az alapanyagárról. – Most, ha jól csinálod, pozitív nullán vagy. Dolgozol négy hónapot, azért, hogy elfáradj. Termelőként szorítanak az inputárak, de semmilyen ráhatásod nincsen a felvásárlási árra – közli Renáta a jelenlegi helyzetről, majd azzal folytatja, hogy két stratégiát lehet választani a túlélésre. Feladni vagy növekedni. Ő az utóbbit választja, és hozzáteszi: globálisan gondolkozva, mindenki nem hagyhatja abba, amit csinál.

A fiatal telepvezető szerint a kitartás az első és legfontosabb vezetői tulajdonság az állattenyésztésben. Ezt megalapozza az elméleti tudás, és segíti a problémamegoldó és stressztűrő képesség. Ha elmegy az áram, elromlik a takarmányadagoló berendezés vagy csőtörés van, tudni kell, hogyan lehet a létszükségleti feltételeket, levegőt és vizet biztosítani az állatnak. Ismerni kell telepvezetőként az istálló aerodinamikáját, mert ha negyven fokban leállnak a ventilátorok, neked kell megszüntetni egy vészhelyzetet. Tisztában kell lenni azzal, hogy mennyi időt képes elviselni az állat stresszhelyzetben és mennyi idő alatt tudod visszahozni abból az állapotból. Renáta azt ajánlja, hogy egy telepen hetente beszéljenek át a dolgozók egy tervet, az ilyen helyzetek gyors és veszteségmentes megoldására.

Missziójának tekinti megváltoztatni azt a tévhitet, mely szerint az intenzív tartásmódban hizlalt állat szenved, hiszen az ő telepein a sertések inkább esznek, isznak, játszanak és gyarapodnak.

Kósik Dorka Liza