0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. szeptember 26.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken évi egymillió polipot nevelnének, hogy ezzel kielégítsék a tenger gyümölcsei iránt növekvő igényeket, és levegyék a terhet a vadonélő populációkról. A telepet a Nueva Pescanove nevű cég hozná létre és működtetné. A BBC-hez eljuttatott tervdokumentáció szerint

a vadonban magányos állatokat egy két szintes épületben, 1000 darab medencében tartanák, több példányt egy helyen. Emellett folyamatos lenne a megvilágítás, ami szintén problémás, mivel a polipok a vadonban a sötétséghez alkalmazkodtak.

A „levágásukhoz” pedig fagypont alatti, -3 fokos vizet használnának, ami azonban korábbi tanulmányok szerint elnyújtott szenvedést okoz az állatoknak ahelyett, hogy gyorsan bekövetkezne a haláluk. Ez ugyan egy bevett szokás a tenyésztett vízi állatok elpusztítására, azonban az Állategészségügyi Világszervezet (World Organisation for Animal Health, WOAH) szerint állatjóléti szempontból megkérdőjelezhető, az Akvakultúra Felügyeleti Tanács (Aquaculture Stewardship Council, ASC) – a tenyésztett tenger gyümölcseinek vezető minősítési rendszere – pedig egyenesen a betiltását javasolja, kivéve, ha a halakat előtte elkábítják. Egyes üzletláncok, például a Tesco vagy a brit Morrisons levette polcairól azokat haltermékeket, melyekhez jeges vízzel ölték le az állatokat. Peter Tse professzor, a Dartmouth Egyetem neurológusa szerint sokkal humánusabb az a módszer, mellyel a halászok pusztítják el a kifogott polipokat: erős csapást mérnek a fejükre.

Jonathan Birch, a London Gazdasági Iskola docense több mint 300 tanulmányt szemlézett kollégáival, melyből szerinte egyértelműen kiderül: a polipok képesek fájdalmat és örömöt érezni. Emiatt aztán az Egyesült Királyság 2022-es állatjóléti törvénye „érző lényként” ismerte el őket.

Birch és társszerzői úgy vélik, hogy lehetetlen humánusan ipari mennyiségben tenyészteni a polipokat, és hogy a jeges vízben történő leölés egy laborban soha nem lenne elfogadható módszer.

„Soha nem szabad együtt tartani nagy számú polipot. Ez stresszhez, konfliktusokhoz és nagy számú halálozáshoz vezethet” – mondta Birch. Hozzátette, hogy a cég által prognosztizált 10-15 százalékos mortalitás semmilyen állattenyésztési ágazatban nem szabadna, hogy elfogadható legyen.

A vadonban ezek az állatok ugyanis territoriálisak, és védik a területüket, emellett ügyes vadászok is. A Nueva Pescanova azonban száraztápon nevelné a polipokat, melyet a halászati ágazat hulladékából és melléktermékeiből állítanának elő.

A tartályokat egy közeli öbölből származó tengervízzel töltenék fel, és a polipok életkorának megfelelően állítanák be a sótartalmát és a hőmérsékletét. Ezt a vizet aztán szűrés után visszajuttatnák ugyanoda. Mivel a polipok nitrogénben és foszfátban gazdag salakanyagokat ürítenek, így a nem megfelelő kezelés óriási környezeti terhet róhat a közeli ökoszisztémákra.

Az első 100 tenyészállat – 70 hím és a 30 nőstény – pedig a cég egyik kutatóközpontjából, a galíciai Pescanova Biomarine Centre-ből származna.

Állításuk szerint itt már sikerült elérniük bizonyos fokú háziasítást a polipoknál, és ezek a példányoknál nem tapasztalnak kannibalizmust, vagy a táplálékért folytatott kompetíciót.

Egyelőre nem tudni, hogy megvalósul-e a beruházás, mivel mind állatjóléti, mind környezetvédelmi szempontból sok probléma merül fel. Gran Canaria kormánya egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

Forrás: BBC