Hasznos fonálférgek a kertészetben

Az észlelt kártevő nem más, mint a barázdáshátú vincellérbogár. Kártétele a növények levelének rágásában, valamint a gyökerek károsításában nyilvánul meg: a bogár a levelek szélén ejt kanyargós berágásokat, ami dísznövények esetében számottevő esztétikai kár; ezt tetézi a lárva gyökérkárosítása következtében a növények olykor teljes elhalása. Mondanom sem kell, hogy megjelenése tetemes bevételkieséssel, vevői reklamációkkal jár, ugyanis

A vincellérbogárról tudni kell, hogy sötétedés után aktív, szűznemzéssel is képes szaporodni, a tojásait pedig nyár elején rakja csomókban a növények gyökerei köré. Lárvája telel a talajban, ami a tojásrakást követően néhány héten belül már károsít, egészen tavaszig. A lárva kifejlett mérete 10-15 milliméter. Az ellene való védekezés egyszerű, gyors, azonban időben kell cselekedni. Meg kell akadályoznunk a lárvák bebábozódását, majd bogárrá alakulását, hogy elejét vegyük a szaporodásnak.

A gyepet sem kímélik

Mielőtt kifejteném a vincellérbogár elleni megoldást, érdemes megemlíteni a többi olyan károsítót, amelyek ellen ugyanezzel a módszerrel védekezhetünk. A gyep szerelmeseinek és a veteményeskert-tulajdonosoknak közös ellensége a lótetű, valamint a lószúnyog és a vetési bagolylepke lárvája. Egy-egy feltúrt vagy foltos gyepből marékszámra gyűjthetjük a lárvákat, és a talajban élő károsítók ellen nagyon megfontoltan kell megfelelő készítményt választani.

A lótetű vagy lótücsök főként éjszaka aktív, labirintushoz hasonlító járatokat készít a talajban, melynek során a növények gyökerei károsodnak, a gyep és a veteményes foltokban elhal. Párzási időszaka május–június, életciklusa két évig tart. A vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor a talajhoz közel eső növényi részeket károsítja. A második nemzedék lárvája telel a talajban, a kifejlett bagolylepke szintén májustól rajzik. Szaporodásának kedvez a száraz nyár és ősz.

A kifejlett szúnyog nyár végén rakja le tojásait, melyekből a lárvák két hét alatt kelnek ki és a következő év tavaszáig károsítanak. Kártételük során a talajfelszínhez közeli gyökereket rágják, ennek nyomán a gyep foltokban elhal. Mindhárom említett faj polifág, az ellenük irányuló védekezési stratégia első lépcsőfoka a kora tavaszi károsítás megelőzése, majd az őszi időszakban egy ismételt kezelés válhat szükségessé.

A kémiai védekezés nehezen kivitelezhető a növények jelenlétében, bár elterjedt egy rossz gyakorlat, a talajfertőtlenítő szerek beöntözése. A talajfertőtlenítő készítmények akkor működnek igazán jól, ha bedolgozzuk azokat a talajba a vetés-ültetés előtt vagy azzal egy menetben, de mindenekelőtt az engedélyokiratok szerint járjunk el.

Biológiai megoldás

Időszakosan ugyan (tavasszal és ősszel), de elérhetők a piacon olyan készítmények, amelyek megoldást kínálnak a talajlakó kártevők okozta problémákra. A készítmények „hatóanyagai” ez esetben hasznos élő szervezetek, többnyire rovar-, vagy más néven entomopatogén fonálférgek. A különböző készítményekben leggyakrabban a Steinernema és Heterorhabditis nemzetségbe tartozó fajok találhatók meg, melyek speciális baktériumokat hordoznak a szervezetükben. Ha belegondolunk, zseniális megoldás, hiszen ezen készítmények nem tesznek kárt a növényekben és alkalmazásukat követően nem szabadulnak fel az egészségre káros anyagok.

Az entomopatogén fonálférgek a külső testnyílásokon keresztül jutnak be a rovarokba és azok lárváiba. Valamennyi fonálféregfajt a harmadik lárvastádiumában, úgynevezett invazív lárvaként hozzák forgalomba.

A készítményeket 12 °C-nál melegebb, esetleg enyhén langyos vízben kell feloldani, majd kiszereléstől függően 100 vagy 1000 négyzetméter területen alaposan a talajba öntözni. A lárvák aktívan mozognak a talajban és felkutatják a kártevők lárváit. A gazdaállat testébe jutva a fonálférgek kiürítik emésztőrendszerükből a fajspecifikus baktériumaikat, amelyek elszaporodnak a fertőzött rovarban vagy annak lárvájában, és elpusztítják azt.

Hatásosságuk abban rejlik, hogy a fonálférgek önmagukat reprodukálják, ugyanis amíg gazdaállatot találnak, addig abban szaporodnak. Alkalmazhatók gyümölcsfák telepítésekor az ültetőgödör belocsolására, gyepekben lótetűkártétel észlelése során, valamint kiskertben és zárt termesztőberendezésben, amennyiben esetleg a szerves trágyával nem kívánt károsító érkezett.

Fontos megemlíteni, hogy a környezeti tényezők befolyásolják hatékonyságukat, ezért kijuttatásuk az év során kétszer, tavasszal és ősszel esedékes, amikor a talaj hosszabb időn keresztül nedvesen tartható, hőmérséklete pedig 12 °C felett van.

A permetléhez készítsünk törzsoldatot. Például 100 négyzetméter felület kezelése esetén 10 liter vízben oldjuk fel a fonálféreg-készítményt, alaposan keverjük el, majd ebből egy litert mérjünk ki az öntözőkannába vagy permetezőbe. Ezt követően töltsük fel a kannát vagy permetezőt 10 literig tiszta vízzel és 1 l/m2 dózisban juttassuk ki a területre. Ezt tízszer megismételve a megfelelő dózisban juttattuk ki a 100 négyzetméterre elegendő készítményt. Nagyobb kertészeteknél és konténeres növényeknél hasonlóan érdemes eljárnunk. A kijuttatást követően alapos beöntözéssel segítsük a fonálférgek bejutását és mozgását a talajban.

Papp Márk
növényvédelmi szaktanácsadó
Biocont Magyarország Kft.