A magyar ebfajták nemzeti kincseink
A komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó nemzeti kincseink és 2017-től a hungarikumok között is helyet kaptak.
A projekt „A magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló genetikai vizsgálatok elvégeztetése és az ebfajták népszerűsítésével kapcsolatos feladatok ellátása” nevet kapta.
Célegyenesben vannak a géntérképek
Dr. Kovács Gábor a génmegőrzési projekt kutatás vezetője elmondta, hogy a program első két évében minta gyűjtés történt a 9 magyar kutyafajtából, majd fajtánkként négy-négy egyednek a teljes genom szevenálása, azaz a DNS bázis sorrendjét sikerült meghatározni. Az adatok bioinformatikai kiértékelése már 2022-ben elkezdődött, de ennek befejezése az idei év feladata.
A program keretében 202 fajtából származó 3401 kutya genomi adatait vetették össze a 9 magyar kutya fajtávaI.
A fajtaspecifikus genetikai bélyegek azonosítása a cél. A tervek szerint ez a genetikai modell a MEOESZ tavaly novemberben tragikus hirtelenséggel elhunyt elnöke Korózs András után, a „Korózs -panel” nevet kapná.
A projekt gyakorlati jelentősége, hogy olyan egyedeknél is meg tudják majd állapítani, hogy az adott magyar fajtához tartoznak-e (nem csak kinézetre, genetikailag is), melyek elődei nem ismertek, szülei, és távolabbi rokonai sem rendelkeztek törzskönyvvel.
„A projekt keretében a hazai állomány különböző betegségekkel való terheltségét is vizsgáltuk, a Haszonállat Génmegőrzési Intézetben vérből történő diverzitási elemzések is zajlanak.
A 9 magyar kutyafajtát népszerűsítő program keretében már több, mint tízezer általános iskolás diák ismerhette meg nemzeti kutyafajtáinkat” – mondta Korózs Gábor MEOESZ elnöke.
A génmegőrzés fontos növényeknél és haszonállatoknál is
Nagy István agrárminiszter szerint környezetvédelmi szempontok mellett nemzetbiztonsági okok is indokolják a hagyományos magyar fajták védelmét, hiszen erősíti a mezőgazdaság függetlenségét, ha kevésbé függ a külföldi szaporítóanyagtól.
A Kárpát-medence Európa egyik legrégibb agrártérsége, kultúrnövényeinek és haszonállatainak sokszínűsége kiemelkedő érték, Magyarország ezek birtokában világszinten is fontos génmegőrzési feladatokat lát el. Gazdasági hasznuk mellett az őshonos fajták nemzeti jelképek is, ám a második világháború után sokuk a kihalás szélére sodródott, eredeti állapotukban csak elszigetelten maradtak fenn.
Az állami támogatással létrejövő génbankhálózat segítséget jelent a hagyományos fajták megerősítésére természeti katasztrófák vagy betegség esetén is.
A sajtótájékoztatón Dr. Nagy István agrárminiszter kiemelte: „büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Nálunk hagyománya van annak, hogy a genetikai erőforrások védelme kiemelt állami feladat.
A kormány 2018-ban öt évre szóló Génmegőrzési Stratégiát fogadott el, 12 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: ,,A magyar kutyafajták a magyar tenyésztők évszázados munkájának büszkeségre méltán okot adó eredményei, amelyek szerves részei a hazai tájnak és életnek. A tenyésztőszervezetek fő célja, hogy a magyar fajták tenyésztése minél ellenőrzöttebb és biztonságosabb körülmények között történjen, hogy e különleges fajták minél tovább fennmaradjanak az utókor hasznára és örömére.”
A sajtótájékoztatón adták át a MEOESZ kezdeményezésére összegyűjtött adományt a törökországi földrengés áldozatainak felkutatásában közreműködő Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat részére. Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke elmondta, a szervezet 2006-ban alakult 48 fővel és 18 mentőkutyával dolgoznak. A MEOESZ tagszervezeteként látják el önkéntes tevékenységüket.
A támogatást a mentőkutyákkal kapcsolatos kiadások fedezésére fordítják, élősködők védelemre, vitaminokra, táplálékkiegészítőkre. Jelenleg a júniusi mentőkutyás világbajnokságra készülnek.
