„Ahogy visszaszorult a kertészetekben az örökzöldek iránti érdeklődés, előkerültek a lomblevelűek, és minden olyan növény, ami ehető. Ez utóbbi alatt már nemcsak a gyümölcsfát értjük, az almafát, a körtefát, a barackot, hanem keresett az áfonya, az összes bogyós, az ehető som.
Az érdeklődés már nem azzal kezdődik, hogy én japán juhart, vagy cukorsüveg fenyőt szeretnék” – vázolta a helyzetet a szakember, a klímaváltozásnak köszönhetően nagyon sok növény pusztult el a magyar kertekben. Ma egyre inkább terjednek az ehető növények, illetve minden, ami fedi a talajt. Ez utóbbi miatt egyre több helyen a területen hagyták a „gyomot” is. Mi magyarok szeretjük a rendet, kicsit németes a szemléletünk, a gyom ki legyen kapálva.
– magyarázta a lejátszódó paradigmaváltást. A mentalitást jól jellemzi, hogy a kertészek nyaranta el szoktak látogatni egymáshoz, olyankor mindenki a saját portáját szereti rendbe tenni, jön egy szakmabeli, akkor mutassa milyen rend van. Ám tavaly nyáron bármerre járt, egyre több helyen meghagyták a gyomot, vagy gyom helyett inkább beszélhetünk természetes vegetációról. A változásban többek között benne van a munkaerőhiány is. Nyilván nem a parlagfűről beszélünk, hanem a természetes vegetációról, mert az legalább zöld, ott megmaradhat a pára.
A kertbarátok között egyre több pozitív szereplőt találunk, a mozgalom felhajtóerejét a több millió kertbarát adja. Kimegy a kertbe, és van sikerélménye. A magyar társadalom döntő része közvetlenül, vagy közvetetten, de kerthez tud jutni.
„Ha valaki elültet két fügebokrot, ott egyetlen dolgot kell tudni, déli oldalra a fal elé ültesse. Ültet háromféle fügét, ami ehető- és egyben dísznövény is, lehet lila, fekete, piros, cakkos vagy bordó levelű. Nem kell megvenni a boltban, nem kell szállítani. Ezen keresztül megjelenik a környezettudatosság is”- figyelmeztetett Megyeri Szabolcs.
