Az ENSZ és az EU nyomására, török közvetítéssel az oroszok feloldották ugyan a blokádot, de a szolidaritási folyosón az EU piacát elárasztotta a kedvezményesen behozott ukrán gabona. A dömping felborította a kereskedelmi egyensúlyt, ugyanis az egyébként is olcsón előállított ukrán gabona vámmentesen juthatott az EU piacára – leginkább az Ukrajna tőszomszédságában levő országokba. Hosszas politikai nyomásra az Európai Bizottság kártérítést ítélt meg az érintett országoknak. A becsült kárhoz képest Románia kapta a legkisebb összeget.
Mint köztudott, a háború előtt Ukrajna jelentős szerepet töltött be a világélelmezési hálózatban, mivel búza- és a kukoricatermése nagy részét exportálta. A 2016–2021 között exportált ukrán búza 90 százaléka gyengén fejlett ázsiai és afrikai országokba került.
A háború első hónapjaiban a Fekete-tenger partvidékén levő silókban 20 millió tonna gabonát tároltak, amit a kikötők blokádja miatt nem tudtak elszállítani.
Júliusban az oroszok feloldották a blokádot. December 2-áig a Fekete-tengeren még 18 millió tonna gabonát tudott exportálni Ukrajna, aminek a nagy része gyengén fejlett és fejlődő országokba került.
Bár az eredeti egyezmény szerint a szolidaritási folyosó 2022. november 17-én bezárult volna, az ENSZ kérésére a Bizottság négy hónappal meghosszabbította a programot, lehetővé téve, hogy az éhínséggel küzdő országokba gabonát szállítsanak az ukránok.
Az Európa Tanács tavaly májusi rendkívüli ülésén a tagországok államfői jelenlétében megerősítették azt az elvet, hogy indokolatlanul nem szabnak gátat az élelmiszertermékek világpiaci forgalmazásának, nehogy emiatt válságosra forduljon a helyzet. Megerősítették, hogy az orosz propagandával ellentétben az EU szankciói nem terjednek ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazására, az ilyen orosz termékek kivitele és szállítása nem tartozik az embargó hatálya alá.
2020-hoz képest világszinten 60 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára. Az európai piaci árakat lenyomó dömpingbehozatal miatt már tavaly is tiltakoztak a gazdák az unió több országában. Ezért több ország mezőgazdasági minisztere szót emelt a behozatal ellen, illetve árstopot követelt az ukrán búzára. Voltak országok, amelyek meg akarták tiltani az ukrán importot.
Néhányan arra is hivatkoztak, hogy a búzát nem az EU szabványainak megfelelően kezelték, emiatt fertőzésveszélyt jelenthet, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy intézkedjen.
Az EU-országok mezőgazdasági miniszterei január végén találkoztak Brüsszelben, ahol az EU mezőgazdasági biztosa, a lengyel Janusz Wojciechowski terjesztett elő intézkedési javaslatokat. A tárgyalás nem hozott eredményt, mert a Bizottság nem akar vámot és behozatali kvótát megszabni az ukrán búzára.
Nemcsak a búza, hanem a kukorica-, a repce- és a napraforgó-behozatal is érinti az EU-piacot. Az Európai Bizottság adatai szerint a háború kirobbanásától december végéig 3 millió tonna gabonát hoztak be Ukrajnából az EU-ba. A romániai hatóságok 2023. februári összesítése szerint tavaly 514,5 ezer tonna búza, 909,3 ezer tonna kukorica, és 350,3 ezer tonna napraforgóolaj került az országba Ukrajnából.
Az ukrán kukorica, búza, repce és napraforgó tonnánkénti ára 40–100 euróval alacsonyabb volt, mint a belföldi. 2022-ben 1,02 millió tonna kukoricát, 640 ezer tonna búzát, 650 ezer tonna napraforgót és 370 ezer tonna repcét importált Románia Ukrajnából. Ezzel szemben csökkent az exportált termények mennyisége:
A Romániai Gazdálkodók Klubja és a Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája (LAPAR) nemcsak az alacsony behozatali árak miatt emelt szót a mezőgazdasági tárca irányába, hanem arra is felhívták a figyelmet, hogy az Ukrajnából behozott gabona nem felel meg az EU követelményeinek, ugyanis nem rendelkezik növényvédelmi engedéllyel és nem követhető.
Az Országos Malom- és Pékipari Egyesület vezetője elmondta, nemcsak a búza dömpingbehozatala okoz gondot, hanem a liszté is, azt is a hazainál olcsóbban hozták be Ukrajnából, ezért a romániai molnárok nem vásárolnak hazai búzát. Ez a romániai pékipar és főleg a gazdálkodók csődjéhez vezethet.
Az előállt helyzetben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium se ült karba tett kézzel. Az EU mezőgazdasági minisztereinek 2022. szeptember 26-ai tanácskozásán jelezte először Petre Daea román agrárminiszter, hogy az ukrán gabonadömping kárt okoz az országnak, majd a mezőgazdasági miniszterek 2023. január 30-ai brüsszeli tárgyalásán Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia közösen tájékoztatták az Európai Bizottságot, és a tárcavezetők egyben felkérték a biztost, hogy intézkedjen az érdekükben: támogassák az érintett gazdálkodókat.
A januári ülést hosszas előzetes tárgyalások követték, majd március 20-án Brüsszelben, az Európai Bizottság székházában találkoztak újra az unió 27 tagállamának mezőgazdasági miniszterei, a halászati és mezőgazdasági bizottságban. Ott terjesztették elő konkrét támogatási igényeiket. Az ülésen Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos kijelentette, hogy a Bizottság úgy döntött: az unió mintegy 500 millió eurós válságtartalékából 56,3 millió eurót fordíthatnak a bolgár, a lengyel és a román gazdák kompenzálására. Ebből Románia mindössze 10,5 millió eurót kapott.
Ez a romániai agrárszakmai és civil szervezetek által becsült veszteség alig 5 százaléka. A gazdák úgy tartják, hogy káruk összértéke eléri a 200 millió eurót.
A Bizottság hivatalos indoklása alapján az uniós támogatást a tagországok 100 százalékkal kiegészíthetik saját költségvetéseikből. Eszerint összesen 112,6 millió euró támogatást nyújthatnak az érintett növénytermesztőknek.
A Bizottság álláspontja az, hogyha az 500 milliós tartalékalapot minden tagország kiegészíti saját hozzájárulással, akkor mintegy 1,2 milliárd eurót tudnának biztosítani a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszerlánc érintett szereplőinek.
A márciusi ülésen Petre Daea miniszter azt kérte Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztostól, hogy növeljék az országnak ítélt támogatást, hiszen más érintett országokhoz képest méltánytalanul keveset kaptak. Lengyelországnak 29,5, Bulgáriának 16,75 millió eurót ítéltek oda. A bolgárok sem elégedettek az összeggel, és Petre Daeához hasonlóan Georgi Sabev, a bolgár agrárminiszter is kiegészítést igényelt.
A romániai miniszter állításaival szemben másként látja a helyzetet Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, aki ilyen minőségében is – több EP-képviselőtársával együtt – foglalkozott az üggyel. A politikus elmondta, valóban kevés a Romániának megítélt összeg, hiszen valójában mintegy 200 millió euróról lenne szó, azonban azt is hozzátette, hogy tudomása szerint a romániai szakminisztérium nem végezte el a dolgát, nem volt megfelelően előkészítve az igénylési dosszié, vagyis hivatalosan nem volt egy olyan felmérés, amely bizonyítottan igazolta volna az igényelt pénzösszeget.
Több európai parlamenti képviselővel közösen levelet küldtek Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben jelezték, hogy méltánytalanul kevés pénzt kapott Románia.
Március 29–31. között a román és bolgár határon – Giurgiu és Ruseban – közös traktoros felvonulást szerveztek romániai és bolgár gazdák, jelezve, hogy szerintük kevés kompenzációt nyújtott a Bizottság mindkét ország gazdáinak. Közben török közvetítéssel feloldották a tengeri blokádot, így zavartalanul eljuthat az ukrán gabona Észak–Afrikába és a Közel-Keletre.
Az érintett országok politikai nyomására Ursula von der Leyen bizottsági elnök mérlegeli a vámmentesség feloldását, de ez nem oldja meg a kártérítést, hiszen a 2022-es dömping okozta helyzet miatt – mivel a gazdák nem tudták értékesíteni termékeiket, így nem volt jövedelmük – veszélybe kerülhet a 2023-as termés, annyira sokan nem tudták beszerezni a szükséges inputanyagokat.
Április 3-án Románia, Magyarország, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország nevében Nicolae Ciucă román, Orbán Viktor magyar, Eduard Heger szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök, illetve Rumen Radev bolgár elnök közös levelet küldtek Ursula von der Leyennek, amiben többek között az ukrán gabonadömping által felborított gazdasági-piaci egyensúly helyreállítását célzó intézkedéscsomagot javasolnak.
A levélben az ukrajnai gabona vámmentességének a feloldását is szóvá tették. A javaslat szerint az EB-nek lehetővé kellene tennie, hogy saját piacuk védelmében vámot vessenek ki a tagországok az Ukrajnából származó terményekre, ha azok tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak az adott országban.
Négy mezőgazdasági termesztőket, élelmiszeripari vállalatokat és szolgáltatókat tömörítő romániai civil szervezet tagjai április 7-én az Európai Bizottság bukaresti székháza előtt, a konstancai kikötőben és az ország több megyeszékhelyen traktorokkal, haszonjárművekkel és mezőgazdasági gépekkel tiltakoztak. A gazdák azt követelték, hogy az európai hatóságok mielőbb egészítsék ki a kompenzációt, illetve az unió műtrágya- és növényvédőszer-használatot korlátozó intézkedései ellen is tiltakoztak. Több mint 2500 traktorral, száz kamionnal és ötszáz személygépkocsival vonultak fel.
Az ukrán búza okozta botránynak vélhetően még nincs vége, és úgy tűnik, hogy most az Európai Bizottság térfelén van a labda.
|
|
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a
