Magyarországon a Hegyvidéki Zöld Recept program keretében a budapesti XII. kerület orvosai receptre írhatják fel a különféle mozgásformákat, köztük a természetjárást, a túrázást vagy például az egészségmegőrző erdőjárást nyugdíjasoknak. Szintén hasonló célokat szolgál a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület és az Érdi Önkormányzat együttműködésével létrejött Sétálj az orvossal nevű informális program.
Az antidepresszánsok helyett a szó szerinti természetes gyógymódnak mondható erdőjárásra különösen szüksége van a magyar lakosságnak, ugyanis becslések szerint 6-700 ezren súlyos depresszióban szenvednek Magyarországon.
A több természet, kevesebb gyógyszer elv gyógyászati hatékonyságát 2007 óta zajló kutatások támasztják alá. A természet javítja a kognitív funkciókat, segíti a stressz utáni regenerációt és hozzájárul az általános jóllét fenntartásában. Mindezt alátámasztja egy korábban az Egyesült Államokban végzett kutatás, amely arra az összehasonlításra irányult, mekkora az eltérés az egészségügyi költségeket illetően azoknál, akik minimális zöld terület közvetlen környezetében élnek és azok között, akiknek lakóhelyüket erdei környezet veszi körül. Az eredmények alapján több mint 120 ezer forinttal volt kevesebb az egészségügyre fordítandó magánkiadások összege azoknál, akik erdei környezetben élnek.
A biodiverzitás-krízis, az ökogyász és a klímaszorongás hozzájárul ahhoz, hogy mentálhigiénés állapotunk a környezettel párhuzamosan rosszabbodjon. Az empátia és a veszteségélmény ugyanis nem csupán embertársainkhoz, hanem a természethez is köthető, a humán egészség és a természeti környezet állapota összetartozik: az ember akkor tud jól lenni, ha a természet jól van.
Ezt összefoglaló néven planetáris egészségnek nevezi a tudomány, vagyis az emberi egészségügy elválaszthatatlan bolygónk egészségi állapotától.
Ez a szemlélet újraértelmezi az egészség fogalmát, miszerint sokkal nagyobb mértékben be lehetne emelni a természettel való kapcsolatot a klinikai gyakorlatba.
