0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Egy kevéssé ismert idegenhonos liszteske

Az utóbbi évtizedben számos idegenhonos faj jelent meg hazánkban. Közülük több gyorsan a figyelem középpontjába került a mérete vagy feltűnő kártétele miatt, míg más apró termetű fajok észrevétlenül hódították meg Magyarországot, és rejtőzködve lettek szélesen elterjedtek.

Ezek sok esetben nehezen felismerhető fajok, amelyek pontos azonosítása igen nehéz, speciális előképzettséget igényel, és sajnos sokszor nincs is hozzájuk értő szakember. Ilyen az Aleuroclava aucubae idegenhonos liszteske is.

Az Aleuroclava aucubae liszteske eredendően Ázsia keleti területein, Japánban, Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában fordult elő és feltehetően ott volt őshonos, mára azonban széthurcolták az egész világon. Észak-Amerikában, az USA Kalifornia államából 2008-ban került elő, Európában pedig 2006-ban Észak-Olaszországból jelezték először. Terjedése rohamos volt, 2012-ben már Szlovéniában, 2014-ben Franciaországban, 2015-ben Monte­negróban és Horvátországban, majd 2020-ban Oroszországban is azonosították. Nem sokat váratott magára, és a faj megjelent nálunk is, az első egyedeket 2014-ben gyűjtötték Tata környékén, majd folyamatosan kerültek elő hazánk több területéről is.

A kártevőnek nincs magyar neve, az angol neve aucuba whitefly vagy japan laurent whitefly, ami aukubaliszteske vagy japánbabérsom-liszteske lehetne magyarul.

Az utóbbi név azért is félrevezető lehet, mert a faj erősen polifág, azaz nem csak a japán babérsomon fordul elő.

Ha megnézzük a tápnövényeit, akkor számos fontos dísz- és haszonnövényünkön találkozhatunk vele, így világszerte ismert a citrusfélékről és egyes fügékről, de előfordulását közölték dióról, szilváról, kínai enyvesmagról, és különféle korallberkenyékről. Hazai viszonylatban különböző fafajokról kerültek elő egyedei, így eddig ismert nyugati ostorfáról, különböző kőrisekről és szilfajokról, valamint eperfáról is.

Elsősorban a liszteske pupáriumával találkozhatunk. A liszteskék esetében az első stádiumú lárva még szabadon mozgó életmódot folytat, azonban a következő két lárvastádium helytülő, mozdulatlan életmódú, és a következő, az imágóvá válás előtti, szintén mozgásképtelen fejlődési szakaszt nevezzük pupáriumnak vagy pseudopupának. A pupárium jelentőségét mutatja, hogy a liszteskék rendszertanának is ez az alapja.

Az Aleuroclava aucubae liszteske pupáriuma könnyen felismerhető a növény levelének fonákán: színe feketés-kékes, és a háti oldalán jellegzetes mintázatot adó kidudorodó barázdák vannak, amiről a faj könnyen azonosítható. Egyelőre nem figyelték meg a kártételét, azonban újabban nagy egyedszámban fordult elő különböző dísznövények levelein.

Jelen állapotban nem kell ellene védekeznünk, de ha esetleg a jövőben nagy egyedszámban jelenne meg, ami már kárt okoz, akkor felszívódó növényvédő szerek használata lehet javasolt.

Sajnos nem ez az egyetlen idegenhonos liszteskénk. Számos idegenhonos faj okoz komoly gondokat hazánkban, talán a legismertebbjük az üvegházi liszteske (Trialeurodes vaporariorum), amely az üvegházi, fóliás növényter­mesztés egyik igen veszélyes kártevője. Ez a behurcolt faj mára egyike a komoly gazdasági kárt okozó rovaroknak. További idegenhonos liszteskék hazai előkerülésére lehet számítani a jövőben, a környező országokból ugyanis több kelet-ázsiai fajt kimutattak már, amelyek hazai megjelenése csak idő kérdése.

Forrás: Kertészet és Szőlészet