Back to top

Felszámolás vagy áttelepítés?

Az Európai Bizottság május 2-án jóváhagyta a holland kormány tervét, amely bizonyos esetekben kárítaná az állattenyésztőket, ha azok a nitrogénszennyezés csökkentésére irányuló holland törekvésekkel összhangban önként bezárják az állattenyésztő gazdaságaikat. Ez persze nem jelenti azt, hogy mondjuk ne települhetnének át akár hazánkba is...

Farmertüntetés Hollandiában
Farmertüntetés Hollandiában
Fotó: Twitter
Ahogy azt korábban megírtuk, Mark Rutte kormánya elkötelezte magát, hogy 2030-ra felére csökkenti a nitrogénkibocsátást Hollandiában, mivel az ország levegőjében és vizeiben magasabb a nitrogén-oxidok szintje, mint amit az uniós előírások megengednek.

Mivel a kibocsátás nagy része a több mint 100 milliós haszonállatállomány hulladékából származik, a kormány egyharmadával szeretné csökkenteni a szarvasmarha-, sertés- és baromfilétszámot.

Annak ellenére, hogy a vidéki régiókban sokan elismerik az az intézkedés jelentőségét, farmerek ezrei tüntettek a bezárások ellen.

Az megközelítőleg 1,47 milliárd euró összköltségű, az EU által támogatott programban 2028 februárjáig a hollandiai „túlterhelt Natura 2000 területeken” működő kis- és közepes méretű állattartóknak bele kell egyezniük abba, hogy véglegesen és visszafordíthatatlanul leállítják működésüket, és nem kezdik el ugyanazt a tartási-tenyésztési tevékenységet máshol Hollandiában vagy más európai uniós tagállam területén. Ehhez a holland gazdák

közvetlen támogatásként „akár 100 százalékos” kompenzációt is kaphatnak a tej szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztő és borjúnevelő telepek bezárása miatt keletkező veszteségekért, illetve ha a bezárásokra környezetvédelmi okok miatt kerül sor, a vagyonérték-veszteségért járó kártérítésen felül további 20 százalékos „zöld bónusz” adhatnak a gazdálkodóknak – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Fotó: pixabay.com

A döntés után megkerestük a Hollandia budapesti nagykövetségén működő mezőgazdasági munkacsoportot, hogyan is zajlik majd a kártalanítás. A Koen van Ginneken agrárattasé vezetésével működő csoporttól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Hollandia önkéntes alapon csökkenti az állattartását, ám ezeket az állami támogatási szándékokat az Európai Bizottságnak mindig jóvá kell hagynia, hogy megakadályozza a belső piaci verseny torzulását.

„Ez nem kötelező felvásárlás, hanem a kormány ajánlata. Hollandia most fogja előkészíteni a nemzeti keretszabályzást, hogy a tej-, sertés-, baromfi- és egyes borjúhústermelőknek kedvező feltételeket kínáljon a termelés leállítására, amit a gazdák aztán eldönthetik, hogy elfogadnak-e vagy sem.” – hangsúlyozták.
Fotó: pixabay.com

A kompenzációs rendszer pontos részletein még dolgoznak, a nemzeti keretrendszert még közzé kell tenni és a tervek szerint az intézkedést július 1-ig végre kell hajtani. „Általánosságban elmondható, hogy a kivásárlási összeg a vállalat értékének 120%-áig terjedhet, amennyiben a tevékenység nagy nitrogénhatást gyakorol a Natura 2000 területekre – áll a munkacsoport válaszában.

Mindezek miatt még azt sem lehet tudni, hogy vajon hány gazdálkodó „fogadja el az ajánlatot”, vállalja a telepbezárást, hisz az önkéntes alapon zajlik majd.

„Ezt minden egyes gazdálkodónak magának kell értékelnie, amikor eldönti, hogy belemegy-e az üzletbe vagy sem. Az alku megkötésével azonban a mezőgazdasági termelők nem kezdhetik el ugyanazt az állattenyésztési tevékenységet máshol Hollandiában vagy az EU-n belül.”

Nem kétséges, hogy a holland gazdáknak mindez számos gondot okoz majd és sokan abba is hagyják a mezőgazdasági termelést, de ha a sorok között olvasunk,

az Európai Bizottság által jóváhagyott program nem azt jelenti, hogy a telepek végleg megszűnnek és így csökken az EU állattartása, hanem azt, hogy a holland gazdák a borjúhizlalda helyett mondjuk tojótelepet építenek akár otthon, akár más uniós tagállamban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Részben újraindult Románia legnagyobb műtrágyaüzeme

Részben újra elindította a termelést szerdán Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában található Azomures, mely 2021 decemberében állította le a gyártást a magas energiaárak miatt - írta szerdán a Economedia.ro román gazdasági portál.

A floridai cukornád termesztő digitális tervei kikristályosodnak

Évek óta több milliárd dollárnyi technológiai innováció árasztja el az amerikai mezőgazdasági szektort is, és a gazdálkodási folyamat során a legkorszerűbb adatgyűjtést és -elemzést ígérik. Egyes gazdaságok csak most kezdik kitalálni, hogyan lehet ezeket az adatokat működésbe hozni.

Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Állati eredetű termékek tárolási, szállítási szabálya

Az állattenyésztő kistermelők közül sokan vannak, akik feldolgozott formában a helyi piacokon értékesítik termékeiket. Ennek szabályozására rendelet is született, amelynek célja az élelmiszer-biztonság. A kistermelők számára a jogszabály semmi olyan pluszt nem tartalmaz, amelyet fogyasztói oldalról ne tekinthetnénk alapelvárásnak. A NÉBIH segítségével most összefoglaljuk ezeket a szabályokat.

Jelentősen nőtt a beruházások volumene az ingatlanberuházások, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területén

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 első negyedévében a beruházások mértéke éves alapon 2,8 százalékkal mérséklődött.