Elődje sikeres munkájára építve, az igazgatótanáccsal és kollégáival közösen Jan-Hendrik Mohr vezeti a CLAAS-t a jövőbe” – nyilatkozott a vezetőváltásról Cathrina Claas-Mühlhäuser, a felügyelőbizottság elnöke. Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője meghívására a napokban Magyarországra látogatott a vállalatcsoport új vezérigazgatója, a hódmezővásárhelyi kiállítást is megtekintette. Itt válaszolt kérdéseinkre, megosztva néhány exkluzív információt is olvasóinkkal.
Ön 1984 óta dolgozik a CLAAS-csoportnál, szakmai előmenetele során egyre jelentősebb feladatköröket töltött be. A vállalatcsoport igazgatótanácsának 2008-ban lett a tagja. Vezérigazgatói kinevezése előtt a gabona üzletágért volt felelős, amit továbbra is személyesen kíván vezetni. Hogyan tudja összeegyeztetni ezt a két önmagában is jelentős feladatkört?
– Nem lesz egyszerű, de mindenképpen el kell mondani, hogy elődöm, Thomas Böck kiváló munkát végzett, rendkívüli eredményeket ért el, különösen a termékfejlesztésben és a digitalizációban. A CLAAS-csoport digitális átalakulása neki köszönhető. Az én feladatom, hogy folytatódjon a sikertörténet. A CLAAS magas szintű technológiai szakértelmet képvisel, amihez izgalmas termékek és mindenkit összekötő vállalati kultúra társulnak. Ebben a közegben dolgozom immár 39 éve, és már különböző vezetői pozíciókban formáltam a vállalatot. Ezzel elegendő rutinra és szakmai tapasztalatra tettem szert. A menedzsment pedig, velem együtt, négytagú, és szétosztjuk a feladatokat.
Ebben a négytagú grémiumban milyen konkrét feladatok várnak Önre a vezérigazgatói teendők mellett?
– Az én feladatom lesz a csoport stratégiájának, hosszú távú jövőképének az alakítása, hogy olyan termékeket gyártsunk, amikkel az ügyfeleink gazdálkodása még sikeresebbé válik. Ez a közvetlen felelősségem.
Ez mit jelent pontosan? Számítanunk kell-e alapvető változásokra?
– A menedzsmentnek 2021 óta dr. Martin von Hoyningen-Huene gépészmérnök is tagja, aki a John Deere-nél betöltött különböző beosztásaiban több traktormodell-sorozatért felelős volt 2009 óta, többek között fejlesztési vezetőként. Számos egyéb pozíció betöltése után 2018-ban nevezték ki a John Deere franciaországi Arc-les-Gray-i gyárának vezetőjévé. A CLAAS-csoport igazgatóságához 2021. április 1-jén csatlakozott. Azóta ő lett a felelőse előbb a traktor üzletágnak és a CLAAS Industrietechniknek, 2023. április 1. óta pedig a zöldsoros üzletágnak és a Technology & Systems divíziónak is. Az ő feladata lesz a traktor- és a munkagépgyártás összekapcsolása, és nem pusztán azért, mert mindkét termékkört gyártjuk Franciaországban is.
Ennek inkább az az oka, hogy még pontosabban összehangoljuk az erőgépek és a munkaeszközök működését, és ezáltal tovább könnyítsük a gépkezelők munkáját.
A CEMOS-ba integrált TONI (Telematics on Implement) és TIM (Tractor Implement Management)-rendszerek segítségével még egyszerűbben tudják majd használni a munkaeszközöket. Tapasztalataink szerint ugyanis egyre többen használják a CEMOS-t.
A globális kihívások egyike a robotizáció, az autonóm gépek iránti igény megjelenése. Ezen a területen milyen fejlesztéseket várhatunk a CLAAS-tól?
– A CLAAS résztulajdont szerzett a hollandiai székhelyű AgXeed startupban, velük közösen fejlesztünk autonóm traktorokat.
Ezekből a gépkapcsolatokból akár egyszerre három is dolgozhat egy táblán, ráadásul éjjel-nappal. Most gyűjtjük az adatokat a működésükkel kapcsolatban, az első eredményeket Hannoverben, az Agritechnika kiállításon ismertetjük, ahol a gépeket meg is lehet tekinteni az AgXeed és a CLAAS standján.
Más gyártók Dél-Amerikába és más hasonlóan nagy piacokra szánják az autonóm gépeket. A CLAAS melyik piacot célozza meg velük?
– Elsősorban az európai piacot célozzuk meg, hiszen a mi kontinensünkön is egyre kevesebben vállalnak mezőgazdasági munkát. A munkaerő-kérdés manapság már nemcsak a nagygazdaságokban, hanem a kis- és közepes gazdaságokban is egyre nagyobb gondot okoz. Szerintünk mindenféle méretű üzemben, ahol az emberi erőforrások hiánya probléma, megoldást jelenthetnek az autonóm a gépek.
A CLAAS az egyetlen olyan globális mezőgépgyártó, amelyik szoros szálakkal kötődik Magyarországhoz. Gyáruk van Törökszentmiklóson, beszállítójuk a Rába és az Agrikon. Számítanak rájuk a jövőben is?
– Törökszentmiklóson mintegy ezer embert foglalkoztatunk, ez azt jelenti, hogy az általunk a világon foglalkoztatottak körülbelül 10 százaléka itt dolgozik. A 14 hektár területen elhelyezkedő üzemben a kombájn-vágóasztalok, a vágóasztal-szállítókocsik, a speciális napraforgó- és kukorica adapterek, ferdefelhordók fejlesztése és gyártása folyik.
A gyárat kompetenciaközpontnak tekintjük, innen látjuk el az egész világot CLAAS típusú adapterekkel. A magyar mérnökök segítenek a kínai és az indiai gyáraknak a kisebb teljesítményű kombájnokhoz tartozó adapterek fejlesztésében is.
A győri Rába pedig a Xerionhoz gyártja az első és a hátsó hidat, ezek darabszáma az elmúlt években jelentősen növekedett. És ha már Xerion, elárulom, hogy nyáron érkezik egy minden eddiginél nagyobb Xerion, amiben az eddigieknél is nagyobb Rába híd és még nagyobb Agrikon-fülke lesz. Magyarországi jelenlétünkkel tehát hosszú távra tervezünk.
Nem kerülhető meg a kérdés, hogy mennyire vannak megelégedve a magyarországi eladásokkal és a forgalmazóval?
– Az elégedettségünk nem szubjektív, hanem objektív alapokon nyugszik. Független szervezetekkel rendszeresen végeztetünk elégedettségi felmérést, és ez alapján a vevők mind a CLAAS gyártmányaival, mind magyarországi forgalmazójával elégedettek, az európai adatokhoz képest ráadásul sokkal elégedettebbek.
