0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Dinnyével felfrissült, kellemes nyarat!

Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az idei dinnyeszezont Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A hétvégétől már elérhető a hazai dinnye a boltokban, július elejétől pedig tovább bővül a kínálat. Bár a fajtaválaszték és a termelési technológia sokat változott, a termelők a megszokott jó minőséget és ízeket ígérik az idei dinnyeszezonra.

Míg korábban konzervatív technológiával zajlott a termesztés, mára a megelőző évtizedekhez képest körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét itthon. Mindemellett idén a tavalyi 2600-hoz képest 2900 hektárra nőtt a termőterület – mondta el a NAK elnöke azon a sajtótájékoztatón, amit a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével és a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezettel közösen tartottak. A szakemberek 140-160 ezer tonnás termésre számítanak, amiből mintegy 15 ezer tonna lehet a sárgadinnye. Eddig minden körülmény adott a jó minőséghez és mennyiséghez.

Míg a korábbi évtizedekben a harmadik legnagyobb exportőrként dinnyenagyhatalomnak számítottunk, a magyar dinnyetermelők az elmúlt években sokat veszítettek exportpiacaikból. A termelés korszerűsítése érdekében tanulmányutakat szervezett a kamara a vetőmag-forgalmazó cégekkel, egyebek mellett a dél-európai versenytársakhoz is.

A konstans dinnyefajták helyét mostanra a termőterület 95 százalékán átvették a nemzetközi szinten is versenyképesebb, ellenállóbb oltott és hibrid fajták, és megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet.

A görögdinnyének még csak a 2-3 százaléka, de a sárgadinnyének már több mint 20 százaléka terem fólia alatt. Összességében jóval hatékonyabb lett a termelés, nőttek a termésátlagok, javult a termésbiztonság és a minőség. A szakemberek bíznak az elveszett exportpiacok visszaszerzésében, mivel a külföldi importőrök már tavaly is keresték a magyar dinnyét. A termés harmada kerülhet kivitelre, főként a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra.

Annak ellenére, hogy Magyarország a termelés északi határán fekszik, a hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.

Magyarországon átlagosan évi 10 kilogramm a fogyasztás, melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb. Egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt.

Bár sárgadinnyéből is egyre többet eszünk, még mindig jóval kevesebbet, mint a nyugat-európaiak. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében állatják elő. A hazai áruházláncok részéről jelentős iránta a kereslet, bár a termelés kockázata is magasabb.

A dinnye hidratál, segít a fogyókúrában, a rák megelőzésében, igazi vitaminbomba, ami jótékonyan hat egyebek mellett a vese működésére és a vérnyomásra, de még a libidóra is

– emelte ki Göcző Mátyás, az MDE elnöke. Az éréssel július 5-től jelentősen megnő a kínálat, ezért arra kérik a boltokat: ekkortól csökkentsék az importfelhozatalt, hogy legyen hely a hazainak! A szakember szerint nagyon fontos lenne az északi exportpiacok visszahódítása, amelyeket elsősorban azért vesztettünk el, mert nem voltunk felkészülve a fogyasztói igények változására, nem időben kezdtük meg az áttérést a kisebb méretű fajtákra. A mostanra bevezetett új fajták azonban megfelelnek ezeknek az igényeknek, ráadásul minőségben és ízben ugyanazt tudják, mint a nagytestűek. Az áruházak által megkövetelt méret, amely most már 8 kilogramm alatt marad, várhatóan hozzá fog járulni az egységes árualap kialakulásához, amely mag nélküli és magvas választékra fog elkülönülni. Ráadásul a mintegy 10 százalékos termőterületnövekedésre főként a Nyírségben került sor, ahol augusztusban és szeptemberben is kiváló minőségben érik a dinnye, tehát ennyivel hosszabb lesz a szezon.

Az utóbbi két-három évben az egész zöldség-gyümölcságazatban több mint 50 – az elmúlt öt évben durván 80, egyes termékek esetében 100 – százalékkal emelkedtek a termelési költségek – húzta alá Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke.

Az árakat azonban mégsem ezek, hanem elsősorban a kereslet-kínálat határozza meg, amely alapján akár egyik napról a másikra drasztikusan változhatnak.

A termelőknek komoly kihívást jelent a klímaváltozás, az időjárási szélsőségek gyakorisága, amelyekre fel lehet ugyan készülni korszerű technológiákkal, de ezek rendkívül költségesek. A szakember kiemelte, hogy az ágazatban dolgozók nincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen az említett költségemelkedést nem követték az átvételi árak, komoly kihívás a klímaváltozás, a munkaerőhiány, amely miatt nagyon fontos a szervezettség és a hatékonyság növelése.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu