Azonban ez egyre ritkábban adatik meg neki, ugyanis napjainkra inkább családi kutyává vált. Mivel számára a gazda szent, minden kívánságát lesi, sokszor ki sem kell mondani a parancsszót, máris teszi, amit kérni akarunk tőle. Olthatatlan megfelelési vágya erre ösztönzi. Éppen csak beszélni nem tud, szoktuk mondani, ő azonban minden szavunkat érti.
Példának legyen elég egy közeli ismerősöm története. Kisfiuk már iskolába járt, de reggelenként sehogy sem akaródzott neki kikelni az ágyból. Ezért anyukája behívta az udvarról a pulijukat, hogy ő ébressze föl. Ahogy besöpört a szobába, addig bökdöste fejével kis gazdáját, hogy már nem lehetett tovább duzzogva a paplan alá bújni, a kisfiú napja így vidáman kezdődött. Az évek során csodálatos viszony alakult ki a fiú és a kutya közt. Egyszer azonban a család hosszabb időre külföldre utazott, s a pulit nem vihették magukkal. Kilenc hónapos távollét után hazatérve, már alig várták, hogy újra találkozzanak kutyusukkal. Hogy fog örülni, ugrálni, csacsogni – gondolták.
Nagyot csalódtak, a puli komolyan zokon vette a történteket, tudomást sem akart venni gazdáiról. Szó szerint megsértődött, amiért őt nem vitték magukkal. Több mint 3 nap elteltével hagyta csak magát megsimogatni. Ilyenek a pulik, lelkük van!
Hogy leírhatatlan terelővágy is lakik bennük, több pulis ismerősöm is tanúsítja. Városban felnőtt családi kutyával történt az eset, aki addig juhot még fényképen sem látott. Egy kirándulás során azonban a meglátogatott ismerős tanyáján előtört belőle az ösztön. Ahogy kiszállt az autóból, csak beleszagolt a levegőbe, s szinte repült a nyáj felé. A juhok a gazda elképedésére perceken belül panaszosan benn bégettek a karámban, a puli pedig a kapuban ült, és továbbra is szemmel tartotta a juhokat. Ehhez hasonló történeteknek se szeri se száma.
Hogy lett a juhokat terelő puliból családi vagy sportkutya?
Ismereteink szerint a puli is őseinkkel került a Kárpát-medencébe. Terelőösztöne miatt szorosan kötődött a pásztorvilághoz, a polgári világ számára viszont csak az 1900-as évek elején vált ismertté, amikor Dr. Raitsits Emil, a többi magyar kutyafajtával együtt törzskönyvezni kezdte.
A puli az országos, majd később a nemzetközi kiállítások sztárjává vált az I. világháborút követően. 1932 márciusában az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megrendezte a magyar kutyafajták versenyét, ahol a bemutatón 26 puli, 4 pumi, 17 komondor és 22 kuvasz vett részt. 1935-ben Dr. Abonyi Lajos, Dr. Anghi Csaba és Dr. Müller Iván összeállították a magyar pásztorkutyafajták jellegleírását, s ebben négy méretkategóriába sorolták a pulit: törpepuli (30 cm alatt); kis puli (30-40 cm); középpuli (40-50 cm); nagy vagy rendőrpuli (50 cm felett). Ugyanakkor döntöttek az elfogadható színekről, és kizárták a tenyésztésből a foltos egyedeket.
Dr. Raitsits Emil előre látóan megfogalmazta, hogy a pásztorélet változása hatással lesz a kutyafajták szelekciójára. Tudta, hogy a munkakészségre épülő természetes kiválasztás helyett, a pásztorkutyák nemesítésében a sporttenyésztés lesz a legnagyobb fajtaformáló tényező. A birkaterelés háttérbe szorult, a házőrzés, a társszerep előtérbe került.
A puli tartásáról, tenyésztéséről Gyárfás László mestertenyésztővel és feleségével, Horváth Annamáriával, az Ipolyréti Vidám Puli kennel tulajdonosaival beszélgettünk.
Mivel érdemelték ki az ezüstkoszorús mestertenyésztő címet?
– Ezt a rangot a MEOESZ adományozza, amennyiben a tenyésztő egy bizonyos fajta tenyésztése során eredményes munkát végez. Azaz a tenyészetben hány olyan alom született, amelyben legalább egy kutya elérte CAC minősítést (kiállítási osztályban elért első helyezés), vagy ennél magasabb minősítést.
Mi kis létszámú tenyészettel rendelkezünk, jelenleg három pulink van, évente csak egy-két almunk születik. Így nem haladunk túl gyorsan, de most már közeledünk az aranykoszorús mestertenyésztői cím megszerzéséhez.
Számunkra azonban nem ez a legfőbb cél, hanem az, hogy benne legyünk a fajta fenntartásában, és támogassuk a népszerűsítését.
Milyen szervezetek foglalkoznak a pulival?
– Két fajtagondozó szervezet igyekszik a fajta minél magasabb szinten történő tenyésztését megvalósítani: a Hungária Puli Klub és a Magyar Puli Klub. A két fajtaklub tevékenységét a MEOESZ ernyőszervezet segíti. Egy fajtán belül több szervezet is megkaphatja a tenyésztőszervezeti jogot, de egyik sem térhet el az FCI által elismert fajtaleírástól és az illetékes minisztérium által jóváhagyott egységes tenyésztési programtól.
Mi a helyzet a fehér pulikkal?
– A magyar szabályozás szerint a fehér puli állománya elkülönül a más színű puliktól, azokkal nem keveredhet. (Emiatt szokták néha a fehér pulit a 10. magyar kutyafajtának nevezni – a szerk.) A fehér puli a kisebb létszám miatt genetikai értelemben beszűkült. Ott tartunk, hogy nehéz összeállítani egy kívánatos fehér tenyészpárt, amelyikben mindkét egyed típusos, egészségügyileg rendben vannak, és a két szülő nincs közeli rokonságban egymással. Ezt észlelve, klubunk igyekszik megoldást találni a fehér állomány erősítésére.
Tudjuk, hogy a puli színdominanciájában a fekete a legerősebb, így elnyomja a fehéret is. Ezért a vegyes színű párosításból elsőre fekete kölykökre kell számítani, de a kölykök rejtetten már hordozói a fehér színnek is, emiatt ezek az egyedek a második nemzedékben már adhatnak fehér kölyköt. Ezzel a módszerrel apránként bővíthetjük a fehér pulik állományát, hogy könnyebb legyen idegen vérvonalú párokat összeállítani a genetikai állományuk bővülése érdekében.
|
A puli jelenleg érvényben lévő fajtaleírását (standard) az FCI nemzetközi kutyás szervezet tette közzé: „A puli ázsiai eredetű magyar terelő pásztorkutya. Ősi változata minden valószínűség szerint a nomád pásztorkodással foglalkozó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe…” Középnagy testű, élénk vérmérsékletű, rendkívül tanulékony. Szilárd szervezetű, finom csontozatú, szikár, izmos. A törzshossz és a marmagasság azonos, a végtagok és a gerincoszlop négyzetes formát zárnak be. (Azaz a puli marmagassága és testhossza azonos, ezért négyzetes az alkata, ami még a szőrbunda alól is szembe tűnik – a szerk.)
A fekete szín esetében jobb a mélyfekete árnyalat, de a rozsdás, avétos árnyalat a pulinak természetes jellemzője, amit nem tekintünk hibának. A szürke szín rendkívül ritka. A hamvas, ezüstös árnyalat az egyedfejlődés későbbi szakaszában alakul ki. Általában 4-5 hónapos vagy 1 éves korban kezd erőteljesebben megindulni a szürkülés. A valóban szürke puli 1-1,5 éves koráig teljesen kiszürkül, ezért a feketének született és törzskönyvezett szürke egyedeket csak tenyészszemlén lehet szürke színre átíratni 18 hónapos korukig. |
Mit kell tudnunk a puli szőréről és annak gondozásáról?
– Általánosságban a legkönnyebben kezelhető szőrtípusa a fekete puliknak van. Azon belül is a jó típusú, homozigóta fekete egyedeknek. A puli szőrzete finom, puha aljszőrökből és hosszú, erős vezetőszőrökből áll. Ideális esetben ez a kétféle szőrzet megfelelő arányban van egymással, ami úgy alakul ki, hogy a kellően erős szerkezetű vezetőszőrre fonódik rá az aljszőr. Ebből lesz a klasszikus zsinóros szőrzet. Ha kevesebb a vezető szőr, akkor hajlamosabb a kutya bundája a nemezesedésre, ami 2-5 cm, vagy ritkán még szélesebb szőrlapokat jelent, amit rusztikus, ősi típusnak nevezünk. A kívánatos szőrtípus kialakulását ápolással segíthetjük.
Fürdetni csak nagyritkán kell, mértéke a tartási körülmények függvénye. Ha lakásban éli le az életét, akkor célszerű rendszeres időközönként fürdetni, de ha udvari kutya, gazdasági munkakörben, akkor csak szükség esetén.
Hogyan neveljük, tanítsuk a pulit?
– A puli önálló döntésekre képes fajta, és olyan sajátos megfigyelőképességgel bír, ami hatalmas megfelelési vággyal egészül ki. Folyamatosan igyekszik kitalálni a gazda gondolatait, kívánságát. Ez ösztönös, örökölt tulajdonság. Ő meg akar felelni a gazda elképzelésének, nekünk azt kell figyelnünk, hogy a saját feje szerint cselekvő eb jól értette-e a szándékunkat. Ha igen, akkor megdicsérjük, ha nem, akkor azt is jelezzük neki. A válaszunkat rögzíti magában.
De akadhat kemény karakterű, domináns kanunk, amelyikkel komolyabban kell éreztetnünk, hogy miénk a vezető szerep.
Mivel etessük?
– A pulinak nincs különleges táplálkozási igénye. Kaphat száraz tápot, vagy egy kis ételmaradékot, mi a nyershúsos etetésben hiszünk.
A felnőtt kutyát naponta egyszer etessük, a mennyiséget alakítsuk a pillanatnyi igényeihez. Legyen jól táplált a kutya, de ne etessük túl!
Az esetleges elhízás sokkal több bajt tud okozni, mint a szűkebb takarmányozás. Az odafigyelő gazda érzi, mikor mennyire tápra van szüksége kutyájának. A jól, észszerűen tartott puli hosszú életű. Átlagos élettartama 15 év, de vannak ennél hosszabb életű kutyák is. Különösebb egészségügyi gondok nem jellemzik a fajtát, ennek megelőzésére vizsgálatokkal, genetikai szűrésekkel is törekednek a tenyésztők.
Őrzi a terelőképességét még a puli?
– A pulik többsége napjainkra családi, illetve társasági kutyaként találta meg a helyét. Ennek ellenére a tenyésztők a több ezer éve őrzött terelési képességet értékes tulajdonságnak tartják, s a tenyészkiválasztás során előnyben részesíthetik azokat az egyedeket, amelyek jeleskednek a terelésben is.
A törzskönyv nélküli pulikról mi a véleményük?
– A nem kevés törzskönyvezetlen puli sajnos elvész a látókörünkből, s kimarad a további szervezett tenyésztésből. A puli törzskönyve zárt, ide bekerülni nem lehet, csak beleszületni. Egy törzskönyv nélküli puli származása bizonytalan, tulajdonságai ugyancsak bizonytalanok lehetnek, megnevezése hivatalosan nem puli, hanem puli jellegű kutya, habár lehet, hogy az ősei pulik voltak. Nagy kár az ilyen kutyáért.
