A digitalizáció csupán annyit jelent, hogy az okos eszközök szolgáltatta adatok digitális formában gyűlnek, tárolódnak, hogy majd a rendszer feldolgozza. Ilyen digitális adattároló és feldolgozó eszköz a sokak által használt Excel-táblázat is.
A megtérülés és eredményesség szempontjából nincs akkora különbség egy precíziós megoldás használatában kis és nagy létszámú állatállomány esetén, mivel az állatainkat és azok környezetét megfigyelő, majd onnan adatokat szolgáltató elektronikus eszközök, valamint az újonnan vásárolt eszközökbe épített adatgyűjtők ára nem túl magas, sőt egyre csökken a gyártásuk felgyorsulásával. Ezeknek az eszközöknek a képessége, teljesítménye folyamatosan nő, amellett hogy egyre olcsóbbak, ugyanakkor az idő előrehaladtával egyre pontosabbakká és megbízhatóbbakká is váltak/válnak.
Milyen megoldásokat használhatunk kis állatlétszámok esetén?
Adatnyilvántartó szoftver
Minden precíziós megoldás alfája és omegája, hogy minél több és részletesebb digitálisan rögzített adatunk legyen az állatainkról, a környezetükről, a takarmányozásukról és minden beavatkozásról, amelyet az állomány kapcsán elvégzünk. Ezekből az adatokból lehet kinyerni azokat az információkat, amelyek a napi gazdálkodásban használható gyakorlathoz jelentenek megoldásokat.
A legalapvetőbb egy megfelelő, az adminisztrációt segítő és nyilvántartó, az állami adatszolgáltatásokat is kiszolgáló program. Pár tízezer forintos havidíjért már hozzájuthatunk ezekhez a programokhoz, amelyek gyorsan hatékony és nélkülözhetetlen segítőinkké válhatnak a mindennapokban. A legfontosabb képességeik közé tartozik, hogy használatukkal naprakész információkat kapunk a gazdaságunkról, az elmúlt időszakokat áttekintve láthatjuk, honnan hová jutottunk, megfelelő irányban halad-e gazdálkodásunk, egyúttal a kötelező adatszolgáltatásoknak is megfelelünk, nincs elmaradásunk, bírságunk stb.
Kamerás megfigyelés
A kamerával videóra rögzített események az olcsó és hatékony megoldások közé tartoznak. Ezzel a módszerrel távolról is figyelhetjük állatainkat, a felvételeket pedig később is visszanézhetjük. Nem kell a memóriánkra vagy mások elmondására hagyatkoznunk.
Mozgásérzékelős szoftverrel ellátott kameráknál riasztásokat is kaphatunk, pl. illetéktelen beavatkozásról vagy az állatok megnövekedett aktivitásáról. Ezen keresztül ellenőrizhetjük dolgozóinkat is, hogy adott időben valóban elvégezték-e a kiadott feladatot. Ha az emberek tudják, hogy elszámoltathatóvá válnak, lelkiismeretesebben végzik munkájukat.
Környezeti érzékelők
Minden állatfaj esetében használhatók az állatok környezetébe helyezett hőmérséklet- és páratartalom-mérők. Poros környezetben porszennyezettség-mérő is használható. A komoly egészségkárosodást okozó ammónia mérésére csak drága érzékelők állnak rendelkezésre, melyeket rendszeres időközönként hitelesíteni is kell. Mindezek akkor hozzák az eredményeket, ha automatikus adatgyűjtéssel dolgoznak.
Sertéstelepeken télen, szeles, nyirkos és hideg időben, a fűtetlen hizlaldákban komoly egészségkárosodást okoz egy nyitva felejtett ajtó, egy betört ablak. Nyáron a magas hőmérséklet nagy páratartalommal párosulva okoz termeléskiesést, ha leáll a ventilátor. De ha minden jól működik, akkor is láthatjuk, hogy milyen környezeti paraméterek mellett miként változik az aznapi takarmányfelvétel, milyen a csoportok teljesítménye, mennyi a fajlagos takarmányértékesítés, a termelési eredmény. Az adatok alapján aztán elgondolkozhatunk, hogy milyen szélsőséges környezeti tényezőkre kell valamilyen megoldást találnunk. Arra is választ kapunk, hogy milyen veszteséget okoznak a nem kívánt hatások, és ennek alapján mennyit tudunk áldozni annak csökkentésére. Mindenkinek ajánlom, hogy ne 1-2 szezonra számoljon megtérülést, hanem 5-10 évre. Egész más lesz így az eredmény…
Ha ezzel a hozzáállással számolunk, könnyebben találunk rá forrást is.
Sertéshizlaldában fontos környezeti érzékelő még a mikrofon. Nem sokan gondolnák, hogy az állomány köhögésének változásai mennyire pontosan követik az állomány teljesítményét. Ne azokra az extrém esetekre gondoljunk, amikor már a saját hangunkat sem halljuk, hanem azokra az időnként megjelenő ritka köhécselésekre, amelyek szinte állandóan ott vannak az istállóban, de a mi fülünk sajnos megszokta, ezért oda se figyelünk rá. Pedig közben csurog ki a zsebünkből a forint… – a köhögés mértéke és erőssége, valamint a csoport termelési teljesítménye között jól kimutatható az összefüggés. Szerencsére már megvásárolható az a friss megoldás, ami sertéshizlaldákban detektálja a köhögés mértékét.
Állatokra, illetve az állatok szervezetébe elhelyezett érzékelők
A környezeti adatok mellett állatainkról közvetlenül is gyűjthetünk információkat. Erre jelenleg a nagyobb állatok alkalmasak.
Olyan adatfeldolgozó szoftverek vannak e megoldásokban, hogy szó szerint megtanulják(!) az állatok viselkedését, és annak változását detektálják. Így akkor is jelezhetik a betegség kezdeti tüneteit (csökkent aktivitás, csökkent kérődzés), amikor ezek szintje egyébként is alacsony, pl. nyári melegben.
Szarvasmarhák esetében széles skálája van az állatokra szerelhető, úgynevezett non-invazív, azaz az állatok számára semmilyen gondot nem okozó szenzoroknak. Helyezhetjük ezeket fülre, nyakra, lábra, ellés detektálás esetén farokra, hüvelybe. Ott vannak a bendőbóluszok is, amelyeket lenyelethetünk a felnőtt állatokkal, így az előgyomrukba kerülnek, és az állatok élete végéig ott is maradnak. A bendőbólusz évekig szolgáltat pontos adatokat éjjel-nappal a bendőhőmérsékletről (így egészséges állatokban leginkább azok vízivási szokásairól), mutatja a lázas állapotokat és az állat aktivitásának változását. Pár éve bizonyos gyártók termékei már az állatok kérődzéséről is tájékoztatnak.
Tartástechnológiai megoldások
Itt a takarmánykeverő gépekre, a tejházi megoldásokra gondolok. A fejőgépek ma már tőgynegyedenként szolgáltatnak adatokat a tejfolyásról, annak mennyiségéről, a tej vezetőképességéről és természetesen az egyes tehenek által fejésenként adott tej mennyiségéről. A napi gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a gazdák csak egy adatot használnak fel ebből: a napi összes tejmennyiséget. Pedig az egyedi adatok és azok változása elég jól jelzi az állat képességeit, egészségi állapotát, annak alakulását, a szubklinikai, azaz látható jelekben még nem megnyilvánuló, csak alakulóban lévő tőgygyulladást, a takarmányozás minőségét és mennyiségét, a takarmányváltás és bármilyen beavatkozás hatását. Arról ne is beszéljünk, hogy milyen jól mutatja a nyári hő-
stressz mértékét.
Az apró jelek felismerését – ha azt a megoldás gyárilag nem tartalmazza – a precíziós állattartáshoz értő szakember segítségével tudjuk detektálni. Többek között ezzel a szándékkal hoztuk létre a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesületet is, hogy ne csak a szakembereket, hanem a megoldások iránt érdeklődőket is összegyűjtse, mert csak így lehet megfelelően és gazdaságosan kihasználni ezeket az új lehetőségeket.
dr. Pajor Gábor
elnök
Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület
