0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 9.

Zatykó József 90 éves

Kilencvenedik születésnapján köszöntötték Zatykó József gyümölcsnemesítőt, kutatót, aki 1957-től nyugdíjba vonulásáig, 2003-ig dolgozott a fertődi kutatóállomáson. Ő nemesítette a Fertődi hosszúfürtű piros ribiszkét és a Fertődi 1 fekete ribiszkét. A MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont fertődi állomásán családja és kollégái mellett volt tanítványai, az MTA, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete képviselői fejezték ki jókívánságaikat.

Zatykó József 1956-ban szerzett diplomát az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karán. Első munkahelye Cegléden volt, ahonnan idősebb Porpáczy Aladár hívta Fertődre. Csak a második invitálásnak engedett, mert tovább szeretett volna tanulni az ELTE szakkollégiumában. A kutatóállomás igazgatója azzal győzte meg, hogy neves kollégáitól több szaktudásra tehet szert, mint az egyetemen. Cegléden megkezdett kutatását folytatta a nehezen gyökeresedő fafajok vegetatív szaporításáról, és Fertődön sikerült egy diófajta gyökérnemes szaporítását megoldania. Ehhez édesapja, a pomázi faiskolát hajtásokat ledöntve és a rügyműködtető Zatykó Imre módszerét alkalmazta: a hajtásokat ledöntve és a rügyek fölött bemetszve és kiékelve sikerült gyökerezésre késztetni a diót.

Jóval később, a növényélettani és biokémiai laboratóriumban a mikroszaporítás terén ért el eredményeket a vírusmentesítésben vagy a növényi hormonok alkalmazásával kapcsolatban. Selye János is idézte felismeréseit a citokininek stresszélettani szerepéről, de nemzetközi figyelem övezte azt a fölfedezését, hogy a malachitzöld festék, illetve baktericid anyag citokinin-aktivitással rendelkezik, és többféle előnyös hatása van a mikroszaporításban. Növényélettani kutatásai során sokat foglalkozott a hormonokkal, gibberellin adagolásával sikerült parthenokarp gyümölcsöt fejleszteni egy dísznövényként ismert Ribes-fajon, etiléngátló anyagok használatával pedig lombikban bírta virágzásra a szamócát.

Első fertődi eredményei közé tartozik a ribiszkenemesítés és -honosítás, amin munkatársaival dolgozott együtt. A Fertődi hosszúfürtű piros ribiszke és a Fertődi 1 fekete ribiszke máig forgalomban van, honosított fajták a Jonkheer van Tets, Red Lake, valamint a fekete ribiszkék közül például az Altajszkaja deszertnaja, a Brödtorp, vagy a Wellington XXX.

Munkahelyén 1973-tól vezette az élettani laboratóriumot, 10 éven át volt igazgatóhelyettes. Munkásságát 2000-ben Ujhelyi Imre-díjjal, 2017-ben Fleischmann Rudolf-díjjal, 2022-ben Életfa emlékplakettel ismerték el, 2004-ben Pro Urbe Fertőd kitüntetésben részesült és megkapta a Magyar Növénynemesítők Egyesülete Kerámia Plakettjét.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu