A rendezvény a Pullulo Kft. dánszentmiklósi telephelyén kezdődött, ahol a cég vezetői, Rácz Szabó Róbert és Nádosy Ferenc mutatták be a faiskolát és tevékenységüket. A Pullulo Faiskola 2011-ben alakult, neve a latin bimbó, rügy szóból ered. A következő évben 130 ezer alanyt telepítettek, és 60 ezer kézbenoltást végeztek. A cég dinamikusan növekedett az évek során, az igazi fordulópontot azonban 2020–2021 hozta, amikor a telepített alanyok száma már elérte a 400, illetve a 600 ezer darabot.
Az alanyok körülbelül harmada mikroszaporított, 130 ezer a bujtvány, a többi pedig hagyományos magoncalany. A cég céljai között szerepel, hogy még tovább növelje a mikroszaporított alanyok arányát.
Korszerű alanyok és fajták
Jelenleg is nagyon sok alanyfajtát használnak, illetve próbálnak ki a hagyományos magoncalanyok mellett. A mandula-őszibarack hibridek közül megtalálható a GF 677, a Cadaman®, a Garnem®, a Krymsk® 86, a Rootpac® 20, a Rootpac® 40, a Rootpac® R és a Saint Julien A. Cseresznyéhez, meggyhez alkalmazzák a Maxma 14-et, és a Gisela sorozat több tagját (5, 6, 12, 13, 17). A kajszialanyok között megtalálható kínálatukban a Saint Julien A, a Marianna 2624, a mirobalán 29C és a Wavit, míg szilvaoltványok készülnek ugyancsak Saint Julien A, mirobalán 29C, Torinel és Wavit alanyokon is.
Évek óta különös gondot fordítanak a fajtainnovációra, több tucat licences fajta szaporítási jogával rendelkeznek. Ezek közt őszibarackok (Gladys®, Royal Glory®, Royal Summer®, Alirosada®), cseresznyék (Tamara®, Techlovan®, Irena®, Pillango®, Nimba®), meggyek (Petri®, Éva®, Olibell®, Achat®, Turmalin®), mandulák (Penta®, Makako®, Vairo®, Marinada®), valamint öt kajszi- és tizennégy szilvafajta szerepel.
Megújult az elnökségEz év elején volt tisztújítás a hazai gyümölcsfaiskolásokat tömörítő szervezetben. A Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete új elnökének egyhangú szavazással Rácz Szabó Róbertet választották, az alelnök Tóth Csaba lett. Az elnökség régi-új tagjai Jakoda Béla, Babicz Szabolcs, Gara Márk, Méhes Gábor és Balogh Zoltán Gergő. |
Folyamatosan kísérleteznek új kultúrákkal, így kezdtek el foglalkozni a törzses mogyoró nevelésével, amihez szimbionta gombákat is alkalmaznak. További újdonságnak tekinthető a szelídgesztenye vagy a pekándió, melyekből mára már több ezres készletekkel rendelkeznek.
A cég 17 főt foglalkoztat állandóan, mellettük naponta mintegy 30 alkalmi munkavállaló dolgozik a munkaigényesebb időszakokban (pl. gyomlálásnál, hónaljazásnál). Mindezek mellett tavaly és idén is bővítették a személyi állományt az adminisztratív területeken.
Az alanyok beszerzése során a cég törekszik arra, hogy ugyanazt az alanyt több helyről is importálja, ezáltal lehetőségük nyílik a minőségük összehasonlítására. Nagyon jó tapasztalataik vannak a Gisela-sorozattal, különösen a Gisela 12-es alany szárazságtűrése bizonyult kiemelkedőnek. Tavaly sikerült beszerezniük egy ültetőgépet is, ami nagyban megkönnyíti a munkát, viszont a mikroszaporított alanyokat továbbra is kézzel ültetik. Az oltványtáblában a látogatók az aktuális munkák közül éppen a hónaljazást tekinthették meg.
A fajok általában többféle alanyon is készülnek, a körte például négyféle alanyon (vadkörte, Pyrus betulifolia, Ba29 és Pyrus caucasica). A Pyrus betulifolia kiváló mésztűrő képességű, bojtos gyökérzetének köszönhetően jól bírja a homokos talajokat és ellenáll a golyvának.
Meggykísérlet indul
A KITE-vel közösen indított kísérletben kombájnnal szüretelhető meggyfajtákat vizsgálnak. Öt meggyfajtát (Turmalin®, Lövőpetri, Újfehértói fürtös, Éva®, Érdi bőtermő) állítottak elő ötféle Gisela-alanyon (Gisela 5, 6, 12, 13, 17). De megtalálhatók a kínálatukban meggyek vadcseresznye alanyon is, például a Petri® és a cigánymeggy. A fajták közül Rácz Szabó Róbert kiemelte az Achátot®, amely középérésű, öntermékeny, jó ízű, magas cukortartalmú fajta, megfigyelésük szerint az Újfehértói fürtösnél erősebb növekedésű. Nagyon ígéretes kései cseresznyefajtaként említhető a Papillon® (amit az érdi gyümölcskutató állomáson nemesítettek Pillangó néven), jellegzetes „kétszínű”, nagyméretű (28-30 mm), kifejezetten kemény húsú, édes (18 feletti Brix), lédús, jól tárolható, szállítható gyümölcsöt hoz.
Ez egy új technológia, melynek során a mikroszaporított alanyt már rögtön akklimatizálás után az üvegházban beszemzik, és helyben nevelik kis konténerben a kész anyagokat. Ezt követően törzsvédőt kap, amivel közvetlenül telepíthető. Persze ennek feltétele a csepegtető öntözőberendezés. Ezzel a zárt technológiával számos kártevő, kórokozó fertőzése minimalizálható. A Makako mandulafajtát tavaly vásárolták, de az első évben még túl kicsik voltak a fák a kiültetéshez, ezért tovább kellett nevelni őket, de még így is jobban megéri így megvenni az oltványt, mint szabadgyökerűként.
A konténertelepen láthatók voltak a már elkészült dióoltványok, valamint a bogyós- (pl. málna, szeder, áfonya, köszméte, mézbogyó stb.) és egyéb gyümölcsökből (pl. kivi, gránátalma, datolyaszilva stb.) és csemegeszőlőből is komoly készletekkel és fajtaválasztékkal rendelkeznek.
Farkas Faiskola
Szentkirályon gazdálkodik évtizedek óta a Farkas Faiskola – az ország egyik legnagyobb, széles fajtaválasztékkal rendelkező faiskolája két család tulajdonában van.
Számos praktikus fogást, gépátalakítást találtak már ki az elmúlt évtizedekben, hogy kielégítsék a faiskolák speciális gépigényét. Saját földterületeiket öntözik, és ezeken tudják tartani a vetésforgót. Többéves fákat is előállítanak, melynek technológiáját az évek során lépésről lépésre tökéletesítették. Választékukban a keresett modern fajták mellett sok történelmi gyümölcsfajta is megtalálható.
A nagytermesztők mellett kiszolgálnak árudákat is, melyek sokféle fajtát igénylő megrendelését úgy tudják kielégíteni, hogy egy speciális kitermelőgép-konstrukcióval rövidebb egységeket is ki tudnak emelni egy-egy nagyobb táblából. Az alanytábla telepítésére speciális ültetőgépet vettek, mellyel akár 10 centiméterre is tudják ültetni a csemetéket, rögtön minden növényhez vizet adagolva.
Több hektárnyi szemzőhajtás-törzsültetvény szolgálja ki a faiskolai szaporítások szemzőhajtás-igényét, a legújabb licences fajtákat viszont importálják. A szemzőhajtás-nevelés során különleges technológiával, az úgynevezett „összekötözéses” módszerrel tudják elérni, hogy a hajtások egyenletes vastagságban hajtsanak ki és álljanak rendelkezésre a kellő időben. A módszer lényege, hogy a törzsfák néhány vezérágát vízszinteshez közeli helyzetbe húzzák le és egymáshoz erősítik. Ezeken az ágakon pedig a szőlő csapos metszéséhez hasonlóan alakítanak ki „termőalapokat”, ahonnan egyforma erős, síkban kiteríthető szemzőhajtásokat tudnak nevelni.
Borús kilátásokA helyszínbejárást szakmai konzultáció követte, a faiskolai termelés jövedelmezőségét elemezték. A vitaindítót az elnök, Rácz Szabó Róbert tartotta. Elmondta, hogy az inputanyagok, valamint egyebek közt a licencdíjak és a munkaerő olyan mértékben és tempóban drágultak 2022-ben, hogy igazán hatékonyan kell dolgozni ahhoz, hogy a faiskolai ültetési anyag ára még egyáltalán megfizethető legyen. A jelen lévő faiskolai szakemberek kifejezték reményüket, hogy a kínálat és a kereslet a megfelelő árak kialakításával és a jó fajtaválasztékkal egyensúlyba tud kerülni a 2023-as szezonra. Az idei kilátások elég borúsak, ugyanis a gyümölcsfaiskolák forgalmának meghatározó része a támogatott ültetvénytelepítésekből ered, a legutóbbi pályázatok pedig lezárultak, és az áthúzódó teljesítések is megvalósultak tavaly. Az idén előreláthatólag nem lesz ültetvénytelepítési pályázat, de ha mégis, az már az idei faiskolai szezont nem érinti. Ebből eredően 20-30% forgalomcsökkenés lehet. Különösen az almaoltványok értékesítése lesz nehéz, bár vannak önerőből telepítők, és feldolgozók is támogatják iparialma-ültetvények létesítését, de nem nagy felületen. Ezzel együtt a nagy, főleg almára szakosodott faiskolák visszafogják a szaporítást. |
Dr. Nádosy Ferenc, Rácz Szabó Róbert, dr. Peti Erzsébet