Egészséges táplálék csak egészséges talajból születik
Fokozott figyelmet kell fordítanunk a talaj egészségére és minőségére. A talaj nem csupán egy közeg, ami megtartja a növényeinket, hanem egy életközösség. Az élő talaj nagymértékben hasonlít az ember bélflórájához, egyik nélkül sem képzelhető el egészség. Ez a sötét és rejtett világ akkor tekinthető egészségesnek, amikor megszámlálhatatlan élőlény lakja. Ennél fogva gyengéd bánásmódot igényel, ne mérgezzük, és csak szükség esetén háborgassuk, (a talajforgatás és a gyomirtás nagyon felzaklatja). Amint visszatér belé az élet, a sok piciny élőlény felbecsülhetetlenül értékes segítséget fog nyújtani a talaj lazításában, szerves anyagokkal történő gazdagításában és közvetve a növények táplálásában.
Nyáron hűt, télen fűt
Minden érv a talajtakarás mellett szól. Hatására javul a talaj minősége, szerkezete, elnyomja a gyomokat, visszatartja a talaj nedvességtartalmát és kedvező mikroklímát alakít ki a talajlakó organizmusok és a növények gyökerei számára.
Télen ezzel mérsékelhető a talaj átfagyása, a növények kifagyása, a talaj amortizálódása. Nyáron, mikor még mi sem lépnénk szívesen mezítláb a földre, a növények kénytelenek az egész napjukat ott tölteni. Míg a fedetlen talaj felszíne, vagy a takaró felett mért hőmérséklet kánikula idején bőven 60 °C fölé is emelkedhet, addig a takaró alatt több mint 30 °C- kal hűsebb és nyirkosabb marad. A felhasznált anyagok (széna, szalma, fakéreg, levágott fű) lassacskán szétmállanak, és elbomlásuk során gazdagítják a talajt. Optimális esetben a talaj életközössége a szükséges átalakítások elvégzése után a növények számára felvehető formában kínálja a belőlük származó tápanyagokat. Tehát a talajtakarással gyakorlatilag komposztálunk is egyben.
Az égi áldás
Ez egy fontos lépés az önfenntartóbb kert kialakítása során. A csupán enyhén szennyezett vizet felhasználhatjuk a növények táplálására, növelhetjük vele a levegő páratartalmát, élvezhetjük hűsítő hatását, és ami a legjobb, nem terheljük feleslegesen a szennyvíztelepet.
Komposztálás
Gyűjtsünk össze minél több szerves hulladékot, ami a kertben és a konyhában „terem”, és alakítsuk át „barna arannyá”. A levágott füvet, a gyomokat, a metszés közben keletkezett gallyakat, a főzés előkészítő műveletei során keletkezett hulladékot, az elszáradt kórókat, lehullott faleveleket mind- mind forgassuk vissza a rendszerbe.
A komposztálás legfőbb célja, hogy a legtermészetesebb módon lássuk el a kertet, a lehető legváltozatosabb tápanyagokkal. Ez azért is fontos, mert a talajban fellelhető szerves anyag mennyisége korrelál a talaj vízmegtartó képességével.
Szövetségben az állatokkal
Az élőlényektől nyüzsgő, zsongó, zizegő kert a legharmonikusabban és legkönnyebben fenntartható. A madarak azzal segítenek, hogy ellenőrzésük alatt tarthatják a kártevőket, ezért kifejezetten hasznos téli etetéssel és odúk kihelyezésével magunkhoz csábítani őket. A méhek és más pollinátorok nélkülözhetetlenek a növények beporzásában és a terméshozam növelésében. A klímaváltozás hatására egyes beporzók populációi veszélyeztetetté váltak, ezért fontos a megfelelő élőhely és táplálékforrás biztosítása számukra a kertben.
A kacsák és a tyúkok nagyszerű segítői a kertnek és a kertésznek, mivel elfogyasztják a kártevőket, segítenek a talaj lazításában és végtermékükkel termékenyebbé teszik a talajt.
A klímaváltozás fenekestül felforgatta az életünket és rávett minket arra, hogy sürgősen gondoljuk át a dolgokat. A lényeg röviden: lehetséges alkalmazkodni. Ebben segít, ha sikerül elengednünk a rég elavult szokásokat, és helyettük olyanokat beépíteni, melyek harmonikusabb feltételeket teremtenek a kertünkben.
