A genetikai talajtípus- adottságoktól függően bekövetkezik egy olyan degradálódott talajállapot, amit csak szerves trágyaszerekkel lehet javítani.
A házikertekben, zártkertekben és a háztáji földeken a szervesanyag-visszapótlás elmaradásának legfőbb oka az, hogy az állattartás lecsökkent és kiszorult a településekről, a szerves trágya beszerzése költségessé vált.
A 30-35 cm mélyen bedolgozott szerves anyaggal növeljük a talaj kolloidtartalmát, vízkapacitását, mivel a humusz súlyának hússzorosát is képes vízként megkötni. Ezért az egész világon terjed, fejlődik a mezőgazdasági, kertészeti, ipari eredetű, valamint a települési szilárd, folyékony és iszapszerű szerves hulladékok, melléktermékek módszeres, üzemszerű komposztálása; szerves trágyaszerként való talajba juttatása.
A termőképesség alapjaA humusz a talaj legsajátosabb, legfontosabb és egyben legcsodálatosabb alkotórésze. A szerves anyag visszapótlása teszi lehetővé a talajban szükséges energia raktározását, a fizikai, kémiai, biológiai mállás során felszabaduló tápanyagok és a víz megtartását, valamennyi olyan tulajdonság megszerzését, amellyel a talaj visszanyeri vagy megtartja termőképességét. A talajok tápanyagkészlete is a biokémiai folyamatokhoz, illetve a humuszhoz kapcsolódik. Kiemelten kell megemlíteni a humusz vízmegtartó képességét. Egy 10 cm vastag talajréteg 5 mm esőt képes megtartani, ha homokos szövetű, ha agyagos, akkor 25 mm, ha humuszban gazdag vályog, akár 200 mm ez az érték. |
A házikerti övezetekben is nagyon fontos a talajtermékenység megőrzése, javítása, a szerves anyag visszapótlása, ennek ellenére sokfelé még mindig égetéssel esik ki jelentős mennyiségű szerves anyag a természetes körforgásból. A komposzthalom három fő összetevőjét: a zöld, aktív, nitrogénalapú (kaszált zöldek, konyhai hulladékok, gyomnövények, kerti növénymaradványok, trágyák), a barna, inaktív, szénalapú (faforgács, nyesedék-apríték, avar stb.) és a fekete (humuszos kerti föld, elhasznált virágföldek stb.) komponenseket összekeverve, vagy néhány centiméteres rétegekben rakjuk komposzthalomba.
Nagyon hasznos, ha a három fő komponenst egy negyedikkel (alginittel, bentonittal vagy zeolittal) egészítjük ki, mert ezek a lebomlás során megkötik a keletkező tápanyagokat. A komposztálás savas állapotot hoz létre, ami gátolja a mikroorganizmusok tevékenységét, ezért a halom összerakásakor szükség van semlegesítő anyag, mészkőpor sózásszerű hozzáadására is.
Ha nem megfelelő arányú, összetételű a halom, nem megfelelően (pl. kinyomott szivacshoz hasonlóan) nedves és levegős; korhadás helyett rothadás következik be, a szénből metán, a nitrogénből ammónia keletkezik, és az ily módon képződő biogázok, tápanyagok nem hasznosulnak.
Fontos szerep jut a halom nedvességtartalmának. Száraz időjárásban gondoskodni kell a rendszeres locsolásáról, ügyelve arra, hogy ne telítődjön vízzel, csak nedves legyen.
A hangyák, tetvek jelenléte a halom száraz állapotát jelzi.
A komposztálódás néhány hónaptól közel egy évig is eltarthat. Minél jobban aprított a komposzthalom anyaga, annál rövidebb a komposztálás folyamata. Ezért nagyon hasznos egy elektromos aprítógép beszerzése, ami nem igényel nagy befektetést. Nem túl tömören, nem túl lazán kell a halmot összerakni, és ha laza, taposással tömörítjük.
Legalább egyszer forgassuk át a komposzthalmot úgy, hogy minden része érintkezzen levegővel. Legcélszerűbb kora reggel, késő este, nem napos, inkább esős időben végezni úgy, hogy a szélein levő részei a forgatás után a közepébe kerüljenek. Forgatás helyett földdel is betakarhatjuk, de előtte locsoljuk meg és ügyeljünk arra, hogy ne száradjon ki, ezért szükség szerint többször is nedvesítsük.
Ha a komposzt jól lebomlott, földszerű részét virágcserepekben, konténerekben, üveg- vagy fóliaházakban használjuk, előbb át kell rostálni, hogy a nagyobb rostoktól, gallydaraboktól megtisztítsuk. Az 1-1,5 cm lyukbőségű rostát házilag is elkészíthetjük; a talicskára helyezhető léckeret és a vásárolt acélháló összecsavarozásával.
A komposzthalom összerakása
A kert lehetőleg árnyékos részén célszerű a komposztálást rendszeresíteni, a komposztálásra váró aprított anyagokat összegyűjteni. Az összerakandó komposzthalom, prizma mérete, terjedelme az évenként keletkező komposztálható anyagok mennyiségétől függően alakulhat ki.
A kezelhetőség miatt a halom magassága ne haladja meg a 1,5 m-t. Alapszélessége 3 m, hossza tetszőleges lehet.
A halom aljzatát vékony gallyakból, venyigéből rakott kb. 5 cm vastag réteg képezi, ami elősegíti a levegőzést, és akadályozza, hogy a komposzthalom a talajhoz tapadjon. Az első réteg kb. 15 cm vastag, főként lágyszárú növénymaradványokból áll (levágott gyepek, gyomok, aprított zöldnyesedék, levél). A második réteg kb. 5 cm vastag konyhai vagy hasonló hulladék. A harmadik réteg kb. 0,3 cm vastag kerti föld, amit mészkőporral összekeverve szórunk a komposztba. Ezután ez a három (2,3,4) réteg ismétlődik a halom 1,5 m magasságáig. Az így összerakott halmot kb. 1 cm vastag földréteggel fedjük be. Ha a rakat 2-3 m-nél hosszabb, akkor a közepébe levegőztető kürtőt (5-10 cm átmérőjű kilyuggatott PVC-csövet) iktatunk be.
Dr. Dömsödi János
egyetemi docens
