A házikerti termesztésnél egyre inkább igénylik a kórokozóknak való ellenállóságot, mert senki nem szeretne növényvédő szert használni családi otthona közvetlen közelében, a szabadidős birtokán. Ez azonban szűkíti az ültethető fajták körét. Rendkívül nagy a fajtaválaszték, több ezer áll rendelkezésre és ismerhető meg internetes világunkban.
A hazai csemegeszőlő-nemesítés úttörője, Mathiász János is rengeteg kombinációt hozott létre, melyek közül a legismertebbek a Szőlőskertek királynője muskotály, az Ezeréves Magyarország emléke, a Mathiász Jánosné muskotály, a Cegléd szépe. Az ő fajtáival hoztak létre sok fajtát, többek között hazánkban a Pannónia kincse, a Gloria Hungariae, a Kocsis Irma, az Attila, a Rekord, az Olympia fajtákat, míg az USA-ban a Blush seedless (mag nélküli), a Dawn seedless, a Delight és a Perlette, Olaszországban az Aurora egyik szülő, nagyszülői keresztezési partnere volt a Szőlőskertek királynője muskotály. Mathiász János a hazai keresztezéses nemesítés első tudatos alkalmazója, tevékenységével ráirányította a figyelmet hazánkban a csemegeszőlő-termesztésben rejlő lehetőségekre. Iskolát teremtett, melynek követői – Kocsis Pál, Szűcs József, Poczik Ferenc, Kurucz András, Király Ferenc, Szegedi Sándor, Lubik István, Kozma Pál, Bakonyi Károly, Csizmazia D. József, Sz. Nagy László, Hajdu Edit, ifj. Kozma Pál, Korbuly János – alapozták meg azt a genetikai állományt, amelyből a hazai szőlőskertekben megtalálható ízletes fajták származnak.
Sikeres csemegeszőlőfajtát rendkívül időigényes, körültekintő és időben hosszú folyamattal lehet megalkotni. A jelenleg rendelkezésre álló gazdag alak-, szín- és ízvilággal jellemezhető fajták sorát újabb kombinációkból születő, a fogyasztói igényeket kielégítő szőlőfajta nemesítése csak megalapozott örökléstani ismeretekre, a meglévő fajták termesztési értékeinek tapasztalatára épülhet. Néhai Bakonyi Károly és Kocsis László 1990-es években elkezdődött csemegeszőlő-nemesítési programja is ezen alapult, amiből kiváló fajtajelöltek születtek (Helikon szépe, Hunnia, Bella Donna, Sába királynéja stb.).
A jelenlegi nemesítői programomban a cél gazdag ízvilágú, nagy bogyójú, kissé húsos konzisztenciájú, de lében gazdag, szájban olvadékony bogyóhéjú, ovális, vagy kissé megnyúlt gömb alakú, eltérő héjszínű, magnélküli, gombabetegségekkel szemben kiváló toleranciával jellemezhető fajta előállítása. Rendkívül ambiciózus cél, de ha már a cél sem az, akkor az eredmények is kisebbek lennének.
A 2005-ben indított programban megfogalmazott cél megvalósítása még várat magára, de az évek során felnevelt magoncokból rendkívül értékeseket lehet kiválasztani. Ilyen az állami elismerésre bejelentett Apáti mézes, a rendkívül mutatós, puha magvú Amica, a mag nélküli Cirmos, a bőtermő helyi régi ültetvényből szelektált késői érésű Konkolos és az árutermő ültetvények létrehozására eddig legalkalmasabb Szigeti 116.
A csemegeszőlő-ültetvény művelése komoly szakmai felkészültséget igényel, és a termesztéstechnológia jóval kevésbé gépesíthető, így a kézimunka-igénye rendkívül nagy. A terület adottságainak és a tervezett tőkeművelésmódnak megfelelően kell megválasztani a tenyészterületet. Törekedni kell a szellős lombozat kialakítására, de úgy, hogy azt minél több napfény érje. Lehetőség szerint a fürtök álljanak szabadon, olyan magasságban, hogy könnyen manipulálhatók legyenek, erős sugárzástól kíméljük azokat, de szűrt fény érje, különösen a sötétebbre színesedőket. Talán az egyik legjobb választás a művelésükhöz a sátorlugas. A házikerti szőlő ültetésénél is ezek a szempontok érvényesek, de a különböző lugasok kialakításával a díszítőértéküket is remekül kihasználhatjuk.
Bőséges legyen mindig a tőkék tápanyagellátása. A legtöbb fajta a borszőlőkkel megegyező növényvédelmet igényel, ami elsősorban a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás elleni védelemre fókuszál. A rovarkártevők közül a levél- és gubacsatkák, valamint a molyok is gondot okozhatnak, újabban pedig, különösen a vékonyabb héjú fajtáknál, a foltosszárnyú muslica. Házikertünkben használjuk minél inkább a biológiai növényvédelemben engedélyezett készítményeket, és mindig vegyük figyelembe a feltüntetett élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Mivel a vízigényük jelentős, így aszályos időben öntözésükről gondoskodni kell egészen az érési idő kezdetéig. A bogyórepedés komoly minőségi romlást okozhat, ezért egyenletes vízellátásra törekedjünk, a hirtelen nagy mennyiségű csapadék vagy helytelen vízadag veszélyeztetheti az egész termést.
A kocsányt megfogva helyezzük a papírral bélelt rekeszbe a fürtöket. Lehetőség szerint tartózkodjunk az átrakástól, többszöri kézbevételtől. A szőlő tárolhatósága a legmodernebb tárolókban is 1-1,5 hónapra korlátozódik a fürtök károsodása nélkül. A gondosan végigvitt termesztés fogadtatása is kiváló lesz a fogyasztók körében.
Az utóbbi évtizedekben a lehetőségeink bővültek az egyre hosszabb, melegebb és napfényben gazdagabb időjárásnak köszönhetően. Az enyhe telek kevésbé okoznak kárt az érzékenyebb csemegeszőlők rügyeiben, a napfényben gazdagabb vegetációs idő megfelelő a rügyek differenciálódásához, a kellő fürtszám kialakulásához. Azonban az időjárási szélsőségek (késő tavaszi fagyok, kedvezőtlen csapadékformák, viharos szél, rossz csapadékeloszlás stb.) mind az elérhető termésmennyiséget, mind a piacra vihető minőséget rontják. A piaci időszak szélesítését teszi lehetővé az eltérő érési idejű fajták bő választéka.
Saját fogyasztásra, kisebb állagromlást (kocsányzat száradása, bogyó töppedése) elviselve, egészen egyszerű tárolással, karácsonyig elláthatjuk a családot szőlővel.
Az első kihívás egy házikerti szőlőnél, hogy legyen szellős és napfényben gazdag helyünk, aztán ahhoz igazítottan kell megtervezni a térállást, a tőkeművelést. Így megkapjuk az ültethető tőkeszámot. Egy, a szőlőt szívesen fogyasztó négytagú családot 12-16 tőkével, körülbelül 60-80 négyzetméteren (a tőkék alatt esetleg lehet mást is termeszteni) lehet csemegeszőlővel ellátni (napi 1-2 kg szőlő) megfelelő fajtákkal és gondos ápolással. Rengeteg információt tudunk begyűjteni a világhálóról mind a termesztésről, mind a fajtákról, ezért is kihívás, hogy a számunkra hasznos és megvalósítható szőlőskert létrehozásához szűrjük meg ezeket. Vegyük igénybe a környezetükben található gyakorlati tapasztalattal bíró szakember, gazdatárs, hobbikertész segítségét. Létesítsünk minél több, a család számára örömet és élvezeti értéket adó csemegeszőlőkertet!
