Azóta a tejet, több más, a mindennapi ember számára is egyszerű anyaggal együtt felvették a növényvédő hatású anyagok listájára, melyet ökogazdák is alkalmazhatnak.
A népi gyógyászat és régi bölcsességek is ismernek olyan anyagokat, melyeknek bizonyítottuk és a gyakorlatban használjuk is növényvédő hatását. A növényvédelmi céllal történő tudatos alkalmazásuk miatt ezek az anyagok is európai uniós értékelésen mennek keresztül, végül engedélyeztetve azokat. Az engedélyekben részletesen leírják a növényvédelmi technológiát és a megcélzott károsítók körét.
A Nébih honlapján 2023. április 12-én a következő a Nébih ÖKO-Bizottsága által is jóváhagyott egyszerű anyagok szerepeltek, hatás szerint csoportosítva azokat. Gombaölő hatású szerek: mezei zsurló, mésztej (kalcium-hidroxid), fűzfakéreg, lecitinek, tejsavó, napraforgóolaj, gomba- és baktériumölő hatással rendelkező csávázó- és fertőtlenítő szer a háztartási ecet, gombaölő és mohairtó hatású szer a szódabikarbóna, gombaölő hatású csávázókészítmény a mustármagpor. Vannak olyan anyagok, amelyek a természetes védelmi mechanizmusok megerősítése révén fejtik ki (elicitor) hatásukat, ilyen a répacukor (szacharóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
A konyhasó rovar- és gombaölő hatású készítmény, a sör csigaölő hatású készítmény, a hagymaolaj pedig rovarriasztó, a tápnövény megtalálását akadályozó szer.
Mezei zsurló
Főzetként permetezéshez vagy mulcshoz adagolva, védő takaróréteg kialakítása céljából használjuk.
A főzet készítéséhez a mezei zsurló tiszta, föld feletti szárított részeit használjuk: 20 dkg szárított hajtásrészt 30 percig kell áztatni 10 l hideg vízben, majd 45 percig forralni. Miután a főzet kihűlt, egy finom szűrőn keresztül átszűrjük, majd 10-szeresére hígítjuk. Elkészítését követően az oldatot 24 órán belül fel kell használni.
A főzet alkalmazható gyümölcsfák (alma, őszibarack) gombás betegségei ellen. Bogyósokban (szamóca, málna) hajtatott és szabadföldi körülmények között szürkepenész, lisztharmat, fitoftórás betegség, valamint antraknózis ellen. Szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen.
Burgonyában hajtatott és szabadföldi körülmények között burgonyavész, alternáriás betegség és lisztharmat ellen a lombfejlődés kezdetétől. Hajtatott uborkában a gyökérrothadást és palántadőlést okozó gombák ellen a gyökérzóna beöntözésével, illetve lisztharmat ellen permetezéssel. Paradicsomban alternáriás betegség és szeptóriás levélfoltosság ellen.
Répacukor (szukróz, szacharóz, nádcukor, asztali cukor)
A tiszta szacharózból készített por hideg vizes oldatát közvetlenül a kijuttatás előtt javasolt elkészíteni és kora reggel (9 óra előtt) kijuttatni.
Mésztej (kalcium-hidroxid, oltott mész)
A kalcium-hidroxid 24-33 12%-os koncentrációjú vizes szuszpenziója a készítmény. A felhasznált termékeknek élelmiszeradalék (2008/1333/EU rendelet) tisztaságúnak kell lennie.
Almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő kórokozók ellen a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját a levélhullást követően, október vége és december vége közötti időszakban permetezéssel javasolt kijuttatni a fás részekre, illetve a metszési sebek és rákos sebek kezelésére.
Fűzfakéreg (Salix L. cortex)
A készítmény a gyógyszerészeti tisztaságú fűzfakéregből készített vizes főzet. Elkészítéséhez 30 l természetes vízlelő helyről vett vizet vagy esővizet lassú tűzön melegítsünk fel. Amint a víz hőmérséklete eléri a 80 °C-ot, adagoljunk hozzá 200 g fűzfakérget és az elegyet 2 órán keresztül főzzük.
Hűtést és rozsdamentes acélszitán való átszűrést követően a pH-értéket állítsuk be 6,2-re (gyengén savasra), majd a főzetet hígítsuk fel 3-szorosára vízzel. A szűrést követően a főzetben levő kéreganyag (Salix spp. cortex) mennyisége kb. 6,67 g/l, amelyet háromszorosára hígítva, a kéreganyagot 2,22 g/l töménységben juttatjuk a növényekre. Az elkészített főzetet 24 órán belül ki kell juttatni, a tárolás során felmerülő mikrobák okozta szennyeződés elkerülése érdekében.
Almafák kezelésére varasodás, lisztharmat ellen, borszőlő kezelésére peronoszpóra és lisztharmat ellen a tavaszi és a nyári időszakban.
Háztartási ecet (ételecet)
A csávázást a háztartási ecet (5-10% töménységű) és víz 1:1 arányú keverékével (liter/liter) szükséges végrehajtani. A magokat vetés előtt közvetlenül (ősztől tavaszig) a készítmény oldatába kell meríteni, majd rövid áztatás után abból kivenni. A gabonafélék csávázása során 100 kg maghoz 1 liter oldatot kell felhasználni.
A háztartási ecet búzafélék magjainak csávázására kő- és porüszögök ellen, pirenofórás levélcsíkosság ellen, a zöldségfélék magjainak csávázására altenáriás fertőzés, baktériumok és gombák okozta fertőzések ellen, szabadföldön és hajtatott körülmények között használható fel.
A metszésre és fűrészelésre szolgáló eszközök fertőtlenítéséhez 50 ml 8%-os töménységű háztartási ecetet 1 liter vízben kell feloldani.
Lecitin (lecitinek-E322)
A permetezéskor a lecitin hideg vizes oldatát az egyes kultúrnövényeknél megadott keverési arányban szükséges kijuttatni.
Gyümölcsfák közül almában lisztharmat és őszibarackban tafrinás levélsodródás ellen használható. Köszmétében lisztharmat ellen, szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen javasolt alkalmazni.
Dísznövényekben, elsősorban rózsában a kezeléseket lisztharmat és más gombás betegségek ellen kell elvégezni.
Gyümölcscukor (fruktóz)
A fruktózpor vizes oldata almafélék védelmére, gyümölcsfúró rovarok, pl. almamoly ellen használható. A kijuttatandó oldat javasolt koncentrációja 10 g fruktóz/100 l. A hideg vizes oldatot közvetlenül a kijuttatás előtt javasolt elkészíteni, és kora reggel (9 óra előtt) kijuttatni.
Szódabikarbóna
Zöldségfélékben, bogyósokban, dísznövényekben, szabadföldi és hajtatott körülmények között lisztharmatok ellen érdemes vele védekezni. A különböző kultúrák eltérő érzékenységet mutatnak a szódabikarbónára. Szőlőben lisztharmat ellen, almában ventúriás varasodás ellen lehet védekezni.
Gyümölcsfélék (narancsfélék, cseresznye, meggy, almafélék, papaya) tárolási betegségei ellen (kék- és zöldpenészek Penicillium italicum, P. digitatum) a szódabikarbóna 1-4%-os oldata használható fel. A leszüretelt gyümölcsöket az oldatba történő bemártással vagy felületi permetezéssel szükséges kezelni.
Cserepes növényeknél mohák (pl. Lunularia cruciata) telepeinek és spóratartóinak irtására használható. A kultúrnövények kelését követően a szódabikarbóna- port közvetlenül szórjuk a mohatelepekre a nyár végétől terjedő időszakban (ősz és tél).
Tejsavó
A tejsavó vizes oldata felhasználható kabakosokban (uborka, cukkini és tökfélék) lisztharmatok ellen, hajtatott körülmények között a vetést követő harmadik héttől kezdődően, az intenzív inda/hajtásnövekedés végéig. A kezelések a virágkezdemények megjelenését követően már nem folytathatók. A permetezéseket nappal, lehetőleg a reggeli órákban kell végrehajtani
Napraforgóolaj
A napraforgóolaj paradicsom kezelésére alkalmazható lisztharmat ellen szabadföldön. A növényeket leveles állapotban célszerű kezelni. Virágzás idején nem szabad permetezni!
Fokozottan ügyelni kell a növények méretéhez igazított permetlémennyiség használatára a megfolyás és így a fölösleges környezetszennyezés elkerülése érdekében!
Csalán
A készítmény a csalánfajok vizes kivonata permetezéshez. Gyümölcsfáknál 75 g/l friss, vagy 15 g/l szárított csalánból készült oldat szűrletéből 100 liter szárazanyag-tartalmú kivonatot használunk permetezésre. 24 órás áztatás 20 °C-on elegendő. Gyümölcsfák kezelésére zöld őszibarack-levéltetű, zöld rózsa-levéltetű, vértetű, levélpirosító ribiszke-levéltetű, tarka dió-levéltetű, fekete cseresznye-levéltetű ellen hatékony.
Zöldségek esetében zöldbab kezelésére fekete répa-levéltetű ellen; burgonya kezelésére zöld őszibarack-levéltetű ellen; leveles zöldségek, mint saláta és káposzta kezelésére káposzta-levéltetű, valamint barnafoltos saláta-levéltetű ellen; fekete bodza kezelésére bodza-levéltetű ellen; rózsafajok kezelésére zöld rózsa-levéltetű ellen; gyöngyvesszőfajok kezelésére gyöngyvessző-levéltetű ellen; káposztafélék kezelésére nagy káposztabolha és káposztamoly ellen; almafa és körtefa kezelésére almamoly ellen.
Atkaölő szerként 75 g/l friss csalán, vagy 15 g/l szárított csalán oldat szűrletéből 100 liter szárazanyag-tartalmú törzsoldatot használunk. 24 órás áztatás, 20 °C-on elegendő. Atkaölő szerként atkák ellen bab kezelésére közönséges takácsatka ellen; borszőlő kezelésére közönséges takácsatka ellen.
Konyhasó
Szőlőben a konyhasó vizes oldata a tarka szőlőmoly és a lisztharmat kártételének megakadályozására alkalmazható. A kezeléseket a tojásrakást követően, 1-3 alkalommal májusban, júliusban, majd szeptemberben, a szőlő fürtkezdemények növekedésétől a fogyasztásra érettségig lehet elvégezni. A permetlét csak a kezelendő lombfelületre szabad kijuttatni. A fölösleges kijuttatás elkerülésére csak a szőlőállomány-károsítóknak kitett részét kezeljük!
Gombatermesztésben a granulált konyhasót foltkezelés formájában lehet kijuttatni a gombák okozta betegségek (pókhálós penész, száraz és nedves mólé) ellen. A sót a betegségek fellépésekor egyszer, kis lapát vagy kanál segítségével juttassuk a kórokozók által érintett részekre. Fontos, hogy csak a fertőzött területet kezeljük.
Mustármagpor
A mustármag porából készített vizes pép őszi vagy tavaszi búza, durumbúza és tönkölybúza magvainak kórokozók (kőüszög) elleni csávázására alkalmas. A csávázást vetés előtt kell elvégezni. A csávázáshoz keverjünk össze 1,5 kg porrá zúzott mustármagot 4,5 l vízzel. Az így nyert pép 100 kg vetőmag kezeléséhez elegendő. Törekedni kell a magvak egyenletes bevonására, amely az arra alkalmas keverőeszközzel biztosítható.
Sör
Valamennyi fogyasztható és nem fogyasztható növénykultúrában, házas és házatlan csigák kártételének megakadályozására alkalmazható a sör hígítás nélkül. Az első csigák megjelenésekor a sört bele kell önteni egy erre alkalmas kialakítású műanyag edénybe, majd azt ki kell helyezni a védendő növényállományba, a talajba süllyesztve a csigák tömeges csapdázására.
Hagymaolaj
A hagymaolajat vizes oldat formájában lehet felhasználni gyökérzöldségekben a répalégy távoltartására, kártételének megakadályozására. A vetés után nem sokkal (kb. április közepén) hektáronként 4-8 párologtatóedényt kell kihelyezni egymástól egyenlő távolságra.
Pontos adagolást a Nébih honlapján az anyag nevére kattintva találnak (https://portal.nebih.gov.hu/-/okologiai-gazdalkodasban-hasznalhato-egyszeru-anyagok).
