Mindent takar

Bár nincs jó dinnyés év, az idén a szokásosnál is nagyobb hozamokat mér, kár, hogy a piac beszűkült szinte egész Európában, mondja. A melegigényes sárga­dinnyét sokkal könnyebb aszályos években nevelni, teszi hozzá, amikor annyit öntöz a kertész, amennyit a növények kívánnak. Az idei, időként szélsőségesen sok csapadék hatására a laposabb területen lévő növények gyökere átmenetileg vízben állt, ami legyengítette őket, ezt a levelük sárgulása jelzi. Növényvédelmi szempontból mégis a levéltetvek felszaporodása volt a legnagyobb kihívás, ezért néhol a fátyolfóliát korábban le kellett húzni a szabadföldi állományokról, hogy beköltözhessenek a növényekre a katicabogarak. A Roszik Kertészetben ugyanis minden dinnyét fóliával takart bakhátra vagy ágyásba ültetnek, és még a nyáron palántázott ikersorokat is fátyolfóliával takarják, amíg azt szinte lenyomja magáról a kövér lomb. A fátyolfólia nemcsak a hidegtől, hanem a jégtől, a széltől is védi a töveket, és használatával a kötődést is időzítheti a gazda. A fátyolfóliát évenként kétszer vagy akár négyszer is átköltöztetik.

Kétévenként váltja a dinnye területét, még a fóliaházakat is költözteti. Saját nevelésből kizárólag saját gyökerű palántákat ültetnek, és azt nem dátum, hanem az időjárás szerint végzik. Ebben az évben a nagylégterű fóliákban március végén kezdték a palántázást, és három etapban ültették be a mintegy 7 hektárt. Az első ültetésből június 10-én már piaci mennyiséget szedtek. A fóliákban kialakított ágyásokat átlátszó fóliával, az ágyások közét pedig fekete fóliával takarják, hogy ne kelljen gyomirtani. A kiültetett palántákra fátyolfóliát terítenek, és az ágyások fölé emelt vázra még egy réteg fátyolfóliát húznak. A két réteg fátyolfólia és a közte lévő légréteg ugyanolyan jól véd a hidegtől, mint a síkfólia, de előnye, hogy nem kell nyitogatni, ha jön a meleg. Amikor lekerül a fátyol, a szabadföldi állományt takarják vele.

Az utolsó sátrak ültetésével párhuzamosan kezdték az alagutas dinnye palántázását. A körülbelül 12 hektár fóliaalagutas dinnyét hetenként ültették a talajtakart bakhátakba. Amit lehet, gépesítettek, az ültetéshez használt automata kormányzású traktorra szerelt gép egy menetben fekteti a fóliát, húzza az ágyásba a csepegtetőszalagot, kijelöli a palánták helyét és előzetesen beiszapolja a lyukat, amibe beleteszik a palántát.

Egyes állományokban olyan magas a termésátlag, hogy bepótolja a tavalyi viszonylag kisebb hozamokat. Roszik Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre még előbbre hozzák az alagutas dinnye ültetését. Viszonylag hosszú tenyész­idejű fajtákkal dolgoznak, ám volna rá igény, hogy előbb kezdjék a szállítást az áruházaknak, ahhoz pedig nem elég a nagy sátrak termése.

Roszik Tamás fontosnak tartja, hogy az egész idényben kifogástalan minőséget kínáljon, ezért ha úgy adódik, inkább a földön hagyják a túlérett terméseket. Sajnos ez idén előfordult, a nagy forróságban több hektár kimaradt a szedésből, mert nem tudta felvenni a piac. Az augusztus eleji lehűlés ezúttal jókor jött, a növények lelassulása hagyott egy kis időt az értékesítés rendeződéséhez.

A már megszedett állományokat sikerült jó erőben tartani, így a lombot lekaszálják, ezzel újraindítják a növényeket. A nagy fóliák egyharmadába augusztus végén újrapalántáznak, a többit pedig szintén megújítják, így biztos, hogy még októberben is lesz termésük.

Az áruházakba 0,8-1,6 és 1,6-3,2 kilogrammos mérettartományban szállítanak mindennap friss árut. Roszik Tamás minden általa termesztett sárga­dinnyéhez a nevét adja, és úgy tapasztalta, hogy a terméseken elhelyezett címkék növelik a fogyasztói bizalmat.