Nagy István agrárminiszter adta át neki a díjat augusztus 17-én Budapesten, a Vajdahunyadvárban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A szaktárca Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának kezdeményezésére alapított díjat határon túli civil szervezetek és személyek kaphatják meg a magyar gazdatársadalom erősítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükért. Becze Istvánnal tudósítónk beszélgetett a kitüntetés alkalmából.

„Nagy megtiszteltetés volt átvenni Nagy István minisztertől a kitüntetést. Köszönettel tartozom az előterjesztőknek és mindazoknak, akik elkísértek a ceremóniára.

Többek között ennek köszönhetően sikerült komoly intézményrendszert kialakítani, amelyen keresztül felkarolhatjuk a székelyföldi gazdákat. Nagyon sokan vannak már a hálózatban, a kitüntetés mindannyiuknak szól. Ha lehetne, több száz felé kellene elosztani a díjat. Talán kezdhetném a felsorolást a három megye, Maros, Hargita, Kovászna önkormányzatának az elnökeivel, folytathatnám a gazdaszervezetek elnökeivel, a közvetlen kollégákkal, a falugazdászokkal, akik nagyon sokat dolgoznak azért, hogy munkáknak konkrét eredménye legyen. Talán többet is teszünk bele, mint a kötelező és ez, hál’ Istennek, már látszik. Felvállalt célunk a székelyföldi mezőgazdaság és a vidéki élet fejlesztése. A díj nagyban hozzájárul ahhoz, hogy erősítsük ez irányú tevékenységünket, az együttműködéseket, amiket kialakítottunk és fejlesztünk.

Az elismerés mellett jólesik azt látnom, hogy meg tudunk szervezni egy jó, a gazdák számára hasznos programot.

Fontosnak tartjuk, hogy tagjainkat a versenyképes mezőgazdálkodás felé irányítsuk, hogy termékeik hosszú távon a piacon maradjanak.

Munkánk gyümölcse és elismerése az is, amikor piacon vagy áruházban látom, hogy egyre több a finom kézműves sajt, a szépen becsomagolt bioméz vagy lekvár, a „Székelyföldi termék” védjegyes hústermék, és még sorolhatnám mindazt, ami kézzelfogható eredménynek számít.

Azt is elmondhatom, hogy tevékenységünknek köszönhetően jól működnek a szövetkezetek és más szakmai társulatok, amelyek szintén a gazdatársadalmat erősítik. Fontos lépés volt számunkra, hogy ez évtől a teljes székelyföldi falugazdász-hálózat hozzánk tartozik, ami jelenleg 32 fővel működik. Különböző személyes okok miatt van egy kis fluktuáció, de igyekszünk, hogy új szakértőket vonjunk be a munkánkba, akiknek a jelenléte erősíti, frissíti a szervezetet.

A „Bioszékelyföld” program keretében a biogazdálkodást is szorgalmazzuk. Az elmúlt három évben megdupláztuk a biogazdák számát, így a három székelyföldi megyében jelenleg több mint 1500 biogazda van a hálózatban.

Az idéntől a Székely Géngyűrűprogram alapján a génállomány-megőrzési tevékenységet is a mi szervezetünk koordinálja. Kiemelném továbbá, hogy egyre többen csatlakoznak a Magyarok Kenyere programhoz, és évről évre egyre több terményt tudunk eljuttatni a rászorulókat támogató szociális intézményeknek.

Teljesítettük az Európai Unió rövid élelmiszerláncok kialakítására kiírt pályázati elvárásait is, így hat nagy projektet indítunk, összesen közel 1,5 millió eurós költségvetéssel. Jelenleg az előkészületeket végezzük, de ennek keretében értékesítési rendszer kiépítését és termékek reklámozását is támogatjuk. A program keretében több gazdát, szakiskolát és feldolgozó egységet kapcsolunk össze a három megyéből. A hat pályázaton keresztül 36 partnere van a programnak, köztük a Sapientia Alapítvány, több szakszövetkezet, két méztermelő, két tej- és két erdei­gyümölcs-feldolgozó üzem és egy pékség.

Falugazdáinkat felkészítettük az EU új finanszírozási időszakában kiírandó pályázatokra, hogy a gazdák minél több pénzt lehívjanak a támogatásukkal. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmüket, hogy csak azt pályázzák meg, amire szükségük van, hiszen azt is fontos mérlegelni, hogy ha nem megfelelő gazdasági kapacitással vállalnak EU-támogatást, akkor akár csődbe is vihetik a gazdaságukat.

Az eltanácsolásban is vállaljuk a felelősséget. Eddig Székelyföld húsz legjobb pályázatíró cégével vettük fel a kapcsolatot, amelyek ilyen jellegű szakmai hátteret biztosítanak a gazdáknak.

Újdonságként elmondanám, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus szomszédságában nemrég átadták a Magyar Ügyek Házát, amit az Iskola Alapítvány tart fenn. Rendelkezésünkre bocsátottak egy emeletet, így megfelelő körülmények között működhet központi székhelyünk. Az ősz folyamán kihelyezett irodákat is nyitunk, egyet-egyet Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában.

A kitüntetést követő állófogadáson folytatott beszélgetésben megerősített bennünket Nagy István miniszter, hogy a magyar nemzetpolitika fontos része a vidékfejlesztés. A magyarországi agrárium terén felmerülő gondok kezelése mellett, az egyre inkább szűkösebb anyagi források ellenére arról biztosított miniszter úr, hogy folytatjuk, erősítjük az együttműködést, és amennyiben új ötletekkel, programokkal, javaslatokkal állunk elő, igyekeznek, hogy ezekhez megfelelő forrásokat biztosítsanak. Köztudott, hogy a kisebbségi nemzet megmaradása a vidék élet fenntartásától függ. Ha faluról egyre többen költöznek városba, akkor veszélybe kerül a hagyományok ápolása. Ezért a kisebbségiek számára különösen fontos a vidékfejlesztés, mert a megmaradást is erősíti.

Ennek a jelentőségét Dél-Tirolban már felismerték, és olyan programokat léptettek életbe, amelyek erősítik a hagyományokat, a nyelvi kapcsolatokat, ami egy többségi országban hosszú távon garantálja a kisebbség megmaradását.

Talán jelenlétünknek, munkánknak köszönhetően abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Székelyföldön bármennyire átrendeződtek a területviszonyok, de a földtulajdonjog megmaradt; nálunk valóban fontosnak tartják, hogy az itteniek kezében maradjon az ingatlan.

Az a küldetésünk, hogy megtegyünk mindent azért, hogy Erdélyben versenyképes családi gazdaságok jöjjenek létre, amelyek saját munkaerőre támaszkodva, de korszerűen gépesítve, irányítva hosszú távon életképesek, biztosítják a megélhetést, mert csak ez jelentheti a megmaradást, a jövőt Erdélyben.”

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.