Nagy a változatosság

A csonthéjasok közül az őszibarack van a legnehezebb helyzetben hazánkban, és csak a fajtától nem várhatunk megoldást, hangsúlyozta bevezetőként Szani Zsolt, a Nébih témafelelőse.

Mellettük 71 fajtajelölt és 168 oltalomra bejelentett őszibarack kerül hamarosan a választékba. Messze a legtöbb új őszibarack az USA-ban születik, emellett francia és olasz nemesítők dolgoznak még új fajtákon. Magyarországon csak magánnemesítők fajtáit vizsgálja a Nébih. A nemesítési cél az alacsony hidegigény, ami mindjárt kizárja, hogy nálunk is jól teremjenek az újdonságok. Kaliforniába, Marokkóba szánják az új fajtákat.

Ma az őszibarackok 80%-a 800 óránál kevesebb hideghatást igényel. Hidegtűrésre csak néhány molyhos őszibarackot nemesítettek. Fontos szempont még, hogy az új fajta ellenálló legyen a xantomonászos betegséggel, a moníliával, a tafrinával és a levéltetvekkel szemben. Változatos növekedési típusú barackokat hoztak létre, törpe, oszlopos vagy csüngő habitusú, illetve díszbarackokat.

A második világháború előtt a nagyapám is árult a piacon pogácsabarackot, de akkor senkit nem érdekelt – érzékeltette a divat változását Szani Zsolt. Egy másik új kategória az almához hasonlóan fogyasztható, nem folyós levű barackoké. Arra is figyelnek manapság a nemesítők, hogy az árukezelést jól viselő őszibarackot hozzanak létre, és újra nő a fehér húsú fajták száma.

Tordason közel 400 fajtát vizsgálnak, a fák karcsú orsó koronaformájúak, a tőtávolság két méter. Tavalyelőtt 330 fajtát mértek végig, 1320 mintát dolgoztak föl, amiből 155 ezer mérési adat származott. Ezzel is hozzájárult a magyar fajtavizsgálat az európai adatbázis összeállításához, amiben olasz, spanyol és francia kollégákkal dolgoztak együtt.

Új károsítók jelennek meg, nyári hősokk okoz stresszt a fáknak, és mint tapasztaljuk, egyre gyakoribb a fagykár. Fagytűrés szempontjából a régi fajták a legstabilabbak, és azért is figyelmet érdemelnek, mert az újak csak öntözés és fagyvédelem mellett termeszthetők gazdaságosan. Vigyázni kell a termés­szabályozásukra is, mert hajlamosak agyonteremni magukat, figyelmeztetett az előadó.

A legfontosabb nemesítőműhelyek a spanyol PSB, illetve a francia Agro Selection Fruits és AC Fruit. A hazai éghajlatra alkalmas fajták azonban nem tőlük várhatók, hanem inkább kanadai vagy lengyel nemesítőktől.

Zöldmetszésre szükség van

Magyarországon gyakorlatilag nincs biztonságos termőhely a tavaszi fagyok szempontjából, mondta Komma László, a NAK szakértője.

Alanyokkal is mérsékelhető valamelyest a fagykár, ha későn fakadó alanyfajtát használunk. Homoktalajon ilyen a CT 2629 őszibarack-magonc, a GF 305 vagy a Rubira, hideg talajon használjunk inkább szilvamagoncot, mirobalánt vagy mandulabarackot. A hazai őszibarack-termesztésben igen elterjedt GF 677 viszont korán fakad, és kissé érzékeny a téli hidegre. Egyelőre kevés a hazai tapasztalat a gyenge növekedésű Rootpac alanyokkal, amelyek ellenállók egyes betegségekkel szemben. A Krymsk alanyok orosz eredetűek lévén, lassabb fakadást eredményeznek.

A harmonikus tápanyagellátás is javítja a fák erőnlétét, nem szabad most sem elhanyagolni, hangsúlyozta Komma László. Ősszel adagoljunk nitrogént és bórt, utóbbi optimális szintje a levélben 20-40 ppm. A borostyánkősav virágzásban adható a fagyállóság javítására.

Fagykár után túlzott vegetatív növekedésre állnak át a növények, úgy viselkednek, mint fiatal korukban, és felborul a termőegyensúly. Sok vízhajtás keletkezik, elsűrűsödik a korona, ami kevesebb termőrügy képződéséhez és növényvédelmi problémákhoz vezet. Ezeket a káros hatásokat zöldmetszéssel kell ellensúlyoznunk. Általában július végéig, augusztus közepéig kell elvégezni az őszibarack zöldmetszését, hogy ne fertőzzön a citospóra gomba. A  beavatkozással növeljük a következő évi termést, késleltetjük a levelek öregedését és a következő évben a tavaszi kihajtást, továbbá kedvezőbb lesz a gyümölcsnövekedés is, sorolta a zöldmetszés előnyeit a szakember. Az őszibaracknak a koronaneveléstől kezdve szüksége van zöldmetszésre, és nem csak az intenzív koronaformákon.

A tordasi fajtagyűjteményben a vázkar nélküli karcsú orsó fákat 4-5 perc alatt meg lehet metszeni, a vázkarosakat 10-13 perc alatt. A nagy különbség oka, hogy elsősorban a vázkarokon alakulnak ki azok a vízhajtások, amiket mindenképpen el kell távolítanunk a koronából.

A metszési bemutató során Simon Gergely, a MATE Kertészettudományi Intézet tanszékvezető egyetemi docense elmondta azt is, hogy a dél-európai termőhelyeken jóval magasabbra nevelik az őszibarackot, mint nálunk, ugyanakkora alapterületen. Ott a jó benapozottság lehetővé teszi, hogy öt méter magas fákat alakítsanak ki.

Annyira előnyös az orsó korona, hogy az USA-ban keresik a felfelé törő növekedésű fajtákat, hogy kevesebbet kelljen metszeni, ami a baktériumos fertőzések megelőzésében is segít. Az őszibarack orsó koronán a harmadik évében eléri a teljes termőképességét, ami 30 tonna hektáronként.