A kertészeti szakoktatás és felsőoktatás mindig megfelelt annak a küldetésének, hogy a legkorszerűbb ismereteket adja a hallgatóinak, hangsúlyozta a MATE Budai Campus 170 éves fennállását ünneplő rendezvényen Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

A hagyományok ápolása, a láng továbbvitele nem volt egyszerű, 170 éves története során az intézmény 18 átalakuláson ment keresztül.

Ma a kertészet, szőlészet és borászat, élelmiszer-feldolgozás, növényvédelem és tájépítés teljesítménye több mint 2000 milliárd forinttal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. Olyan szakembereket képeznek a campuson, akiknek a tevékenysége révén kiaknázhatjuk hazánk mezőgazdasági lehetőségeit.

A legdinamikusabban fejlődő ágazat a mezőgazdaság, a korszerű oktatás ezért elképzelhetetlen gyakorlati vállalati partnerek nélkül, jelentette ki a rektor. Nem is akkreditálnak szakot vállalati partner nélkül.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tolmácsolta Nagy István tárcavezető üdvözletét, és kiemelte: 170 év egy intézmény életében összekapcsolódik a szakma történetével.

Ő maga orvos volt, tudományos szemléletet és írásbeliséget hozott a szakmába. Példa arra is, hogy a kertészet gyakran gyűjt be más szakmabelieket a természet szépsége, az alkotás öröme révén.

Az oktatással mindig az életképesebb magyar mezőgazdasági termelés szakmai hátterét adta az intézmény, és ezt az alapállást soha nem szabad szem elől téveszteni. Az elmúlt húsz évben minden megváltozott a termesztésben és a piaci viszonyokban, nem megszokott kérdésekre kell megoldást találnunk.

A 170 év mérföldköveit nagy vonalakban mutatta be Nyitrainé Sárdy Diána Ágnes, a Budai Campus főigazgatója és a megjelentek figyelmébe ajánlotta az erre az alkalomra összeállított tablókat. Az 1853-ban alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet hamarosan vincellérképzővé vált, majd 1894 és 1939 között Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetként működött. Abban az időben létesült a felső arborétum és mellette 42 szőlőtábla szolgálta az oktatást. Az arborétumba Rerrich Béla vezetésével 1370 fa- és cserjefaj került, az 1920-as években pedig 257 rózsafajtával újították fel a rózsakertet. 1939-től 1945-ig először Magyar Királyi Kertészeti Akadémiaként, majd kertészeti és szőlészeti főiskolaként működött az intézmény. 1945-ben az Agrártudományi Egyetem kara lett.

A négyéves képzés az 1953-1968-as időszakban indult, amikor Kertészeti és Szőlészeti Főiskola volt az intézmény. Akkor már megvolt a Ménesi útra néző A épület, valamint a szigetcsépi és soroksári tangazdaságok is.

Ezután az egyetem nevébe bekerült az élelmiszeripari elnevezés is, majd a 2000-es évektől felgyorsultak az átszervezések. A Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem kebelében is működött a campus.

Ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa, ahol hat intézet (Kertészettudományi, Élelmiszertudományi és Technológiai, Növényvédelmi, Szőlészeti és Borászati, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti, Testnevelési) működik, valamint az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár. A campuson 23 emeritus professzor, 7 nagydoktor, 27 egyetemi tanár és 225 oktató több mint 3000 hallgatót vértez fel a korszerű ismeretekkel.

Az egyetemen működött a legendás KEK Klub, ami Budapest legnagyobb és legnépszerűbb koncerthelyszíne volt. A rendszerváltás után megszűnt egyetemi klub életéből, eredményeiből Bánátfy Rudolf elevenített föl részleteket.

Az ünnepi rendezvényen avatták fel az újonnan berendezett VinAgora termet, Gyuricza Csaba rektor pedig 12 vendégprofesszori címet adományozott és egyetemi kitüntetéseket adott át.