Az utóbbi évek egészen szélsőséges időjárási jelenségei erősen befolyásolják a szőlőtermesztést. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal helvéciai állomásán rendezett tanácskozáson Németh Krisztina, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet tudományos főmunkatársa foglalta össze a klímaváltozás szőlőre gyakorolt hatásait.
Az utóbbi években emelkedik a hőmérséklet és a szén-dioxid-szint, szélsőségesen változik a csapadékeloszlás. Ha csak az éves csapadékátlagot nézzük, nem tűnik fel a változás: tavaly átlagosnak mondható 470 milliméter eső volt Kecskeméten, de két hónapon át egy csöpp sem esett. Egyre gyakoribbak az ilyen aszályos időszakok és ez vár ránk a jövőben is. Nemcsak a fajtahasználatot kell tehát átgondolnunk, hanem a termesztéstechnológiát és a talajápolást is. Fontos lesz megőrizni a vizet a talajban.
Alkalmazkodnak a károsítók
Gyakoribbak a tavaszi fagyok is, a téli fagyot viszont szinte elfelejtettük. Az utóbbi években csak januárban van néhány nap, amikor éjszaka mínusz 10-12 °C-ra hűl a levegő.
A legújabb fenyegetés a Portugáliában szőlőben is fertőző Xylella fastidiosa baktérium fastidiosa alfaja. A sokféle növényt megtámadó kórokozó ezen alfaját (összesen négy alfaja ismert) eddig Európában nem találták meg. Az általa okozott Pierce betegség Észak- és Közép-Amerikában idézett elő súlyos károkat.
Hozzászoktunk, hogy milyen betegségekre kell figyelnünk a szőlőben, és az egyre újabb károsítók megjelenése újabb nehézségeket okoz a növényvédelemben. Déli áramlatokkal több károsító érkezhet hazánkba, invazív kabócák, tripszek, levélaknázó molyok. Néhány már megtalálható itthon.
A melegedéssel változik a gyomflóra összetétele, az alföldi homokon például felszaporodott az átoktüske. Tápanyagfelvételi gondok is kialakulnak az aszály vagy a túl sok eső miatt.
Változik a csapadékeloszlás
Kecskemét-Katonatelepen voltak ennél szárazabb évek is, mutatott be egy hosszú adatsort az előadó, de akkor nem volt ilyen meleg. Hatvan év átlagában az éves hőmérséklet 11,35 °C volt, a csapadék pedig 518 milliméter. Ha megfelezzük ezt az időtartamot és kétszer harminc évet hasonlítunk össze, azt kapjuk, hogy 1962–1992 átlaga 10,8 °C és 491 milliméter csapadék, 1992–2022 átlaga pedig 11,8 °C és 542 milliméter csapadék.
Tavaly, a példátlan aszály évében 135 csapadékos nap volt, de legtöbbször csak pár milliméter eső hullott, amit a műszerek mérni tudtak (a minimum mérési határ 0,2 mm), a szőlő viszont semmit nem hasznosított belőle. Kedvezőtlen változás az is, hogy télen és tavasszal nagyon kevés a csapadék, nyáron viszont viharokkal, jéggel érkezik.
Az aszályhoz mérhető gond, ha túl sok az eső és vízállás alakul ki az ültetvényben, mert tápanyagfelvételi zavarokat okoz. Ilyen évjárat volt 2017, és 2022-ben is volt vízállásos időszak az Alföldön.
Hegyvidéki ültetvényeinkben valamivel kedvezőbb a helyzet, Badacsonyban például nem fordult elő forró nap (forró napnak nevezik, amikor 35 °C-nál magasabb a maximumhőmérséklet). A téli, tavaszi időszak viszont ott is jellemzően száraz az utóbbi években.
A hűvös, változékony március és április után gyakran hirtelen robban be a meleg májusban, és a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot. Nyáron pedig igazán forró időszakok köszöntenek ránk, júliusban 10-11 forró nappal, amikor a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 °C-ot.
Korán fakad, lassan fejlődikA fenofázisok eltolódására jó példa a fakadás. Az utóbbi években nagyon vontatott volt, mert visszatérő hidegek állították le a fejlődést. |
Az idén például március 13-án kezdett fakadni a szőlő, de a hajtásnövekedés több mint egy hónappal később, április 22-én indult be valójában. Ez a Szent György-nap körüli időszak jól mutatja, mennyire eltérő a téli-tavaszi időjárás, mutatott be fényképeket Németh Krisztina. 2016-ban télen 4-5 °C-kal volt melegebb a szokásosnál, és a fejlett hajtások április 21-én lefagytak a tavaszi lehűléskor. Egy évvel később április 20-án hó borította a szőlőt Katonatelepen. 2018-ban optimális fejlettséget értek el a hajtások április második felében, a következő években viszont alig fakadt ki a szőlő erre az időre.Nehezebb a növényvédelem
A megszokott betegséghármas, a szőlőlisztharmat, peronoszpóra és szürkerothadás mellé felsorakozott a feketerothadás, a fomopszisz és az esca.
Az idén például a sok eső hatására nagyon korán megjelentek a feketerothadás levéltünetei, a fürtön csak mostanában fog elhatalmasodni a betegség. Az esca régóta velünk lévő tünetcsoport, amit sokféle gomba képes előidézni, és a fellépésében nagy szerepe van az elemi károknak és a talajnak. A kórokozók általában sebzésen keresztül jutnak be a szőlőbe. Megállapították azt is, hogy a hangyák képesek terjeszteni betegséget.
Szaporodnak a melegkedvelő kártevők, mint a kabócák, tripszek, sáskák. Az amerikai szőlőkabóca terjeszti a súlyos pusztulással járó aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséget, ezért kötelező ellene a védekezés. Más kabócák is szaporodnak, amelyek vírusokat és más betegségeket képesek terjeszteni.
A szőlőtripsz sem ismeretlen kártevő, de az általa okozott tünet könnyen összetéveszthető az atkákéval, ami elhibázott védekezéshez vezet, ha nem figyelünk. Új kártevő a szőlő-gyapjaspajzstetű, a Pulvinaria vitis. Áttelelt nőstényei május végén válnak feltűnővé, amikor kialakul a nagy fehér vattacsomóra emlékeztető petezsákjuk.
Egyre több fejtörést okoz tehát a szőlő növényvédelme, különösen akkor, ha a természetvédelmi követelményeket is számba vesszük. Nem lesz fenntartható a szőlőtermesztés akkor, ha csak biotermesztésre törekszünk, és nem gondolunk a társadalmi és gazdaságossági szempontokra, hangsúlyozta előadása végén Németh Krisztina.
