SZERBIA

Szerbiában nagyon rosszul teleltek a méhek, különösen ott, ahol nyáron aszály volt, így nem jutottak virágporhoz, ezáltal rövidebb lett a méhek élete – még tartott a tél, mikor már elpusztultak. Az átlagosnál sokkal nagyobb lett a veszteség – ezt igazolja, hogy óriási kereslet volt a méhek iránt tavasszal, mindenki pótolni akarta az állományt. Tavasszal nem kellett folyamatosan etetni, de néha igen. Egy alkalommal bejött márciusban egy hideghullám, akkor teljesen leálltak az anyák, kiesés mutatkozott a fejlődésben.

Akik átteleltek, azoknál a viszonylag kedvező tavaszi időjárásnak köszönhetően szépen feljöttek a méhek, így a repce jól sikerült az egész országban.

Ez nem mondható el viszont az akácról. Nagyon rosszul sikerült. Az egész országban elfagyott. A január-február meleg volt, akkor már fejlődésnek indult az akác, amely így könnyebben, nagyobb mértékben elfagyott. Az erdők, de az egyes fák is összevissza virágoztak: azonos időben, azonos erdőben, fán volt kinyílt virág és bimbó is. Néhány helyen pergettek legfeljebb 10 kilót családonként, de a legtöbb helyen száraz maradt a pergető. Virág volt – ki tudja, hogy sarjú-e vagy sem –, de semmit sem mézelt. Az ámorakác (mi vadakácnak is hívjuk) nagyon jól sikerült, jó idő volt rá – most, június elején csillog a méz a keretekben, és teli vannak virágporral a családok.

Nagy a csönd a mézpiacon. A repcéért 1,6-1,7 eurót (600–640 forint) kínálnak, de csak egy-két felvásárló adja ezt az ajánlatot, a többség azt mondja, hogy nincs piaca a szerb méznek, egyelőre nem vesznek.

Az öregek még folytatják, de a lelkesedésük egyre inkább alábbhagy. A mézpiac összeomlása miatt egyre többen próbálkoznak más termelési irányt venni, sokan anyanevelésbe, rajok készítésébe fogtak.

Bálint János (Nagybecskerek)

HORVÁTORSZÁG

Horvátországban tavaly a meleg, száraz, rajzás nélkül nyáron az atkák jobban, gyorsabban szaporodtak, mint a méhek – ennek egyenes folyománya lett az őszi, országos méhcsaládveszteség, amely elérte egyes helyeken a 30 százalékot is. Ezt fokozta a tavaszi veszteség – egyértelműen lehetett látni, hogy akik nem etettek nyáron, azoknak nagy pusztulásaik lettek idén, a tél után. A karácsony előtti és utáni hetekben méheink mindennap hordtak virágport a mogyoróról, ennek hatására az anyák három kereten petéztek, sajnos, kiterjesztették a túl korai fiasítást. Egy hónapos, hó nélküli, enyhe tél után már február közepétől kitavaszodott, február 24-én szülőfalumban, Drávaszögben kivirágoztak a mandulafák és a kajszibarackok – korábban, mint a tengerparton. Az idei tavaszon szépen fejlődtek a családok barkán, vadcseresznyén és a fűzön. Sajnos egyetlenegy kora tavaszi fagy, március 29-én, tönkretette reményeinket: a reggeli órákban keményen fagyott. Több helyen, az éppen virágzó gyümölcsfák mellett, az akác is elfagyott. Elkezdődött a repce virágzása, de sokan már nem mennek rá, félnek a mérgezéstől – nem alaptalanul.

Drávaszögben és az ország keleti részében az akác nem fagyott el, viszont elázott. A virágzás alatt folyamatosan esett az eső, hideg is volt, talán négy napot tudtak repülni a méhek, de nektárt alig hordtak. Összesen 5–8 kilogramm családonkénti emelkedést mutatott a mérleg. A rendkívül gyenge első akác után május végéig virágzott a későbbi akác az ország nyugati részében – de a dandár itt is elmaradt.

Most (június 11.) etetni kezdünk, mivel már közel két hete nincsen semmilyen hordás. Mindenki unja már a mindennapi csapadékot. Várjuk a jobb szerencsét a gesztenyén, hárson és a jól kifejlődött napraforgón.

Már rég nem volt ennyire rossz és kilátástalan a helyzet a méhészeti ágazatban. A mézkiszerelők feltöltötték az áruházláncok polcait olcsó kínai, ukrán és argentin virágmézek keverékeivel, amelyeket kilónként 1,5 euró (560 forint) körüli áron vásároltak meg. A tavalyi mézet most tavasszal tudtam eladni: az akácmézet 4,5 euróért (1650 forint), a virágmézet pedig 3,3 euróért (1230 forint). Amúgy nehéz nagyban értékesíteni a mézet, áll a felvásárlás. A piacokon és háztól (a „házi küszöbön”, ahogyan nálunk mondják) a virágmézet 6-7 euróért (2250–2600 forint), az akácmézet pedig 7–10 euróért (2600–3750 forint) adják a méhészek. Zágrábban és a tengerparton ezek az árak magasabbak. Várjuk a napraforgó virágzását, hiszem, hogy a reménységben van a menekülés. A horvát méhészek köszöntésével üdvözlöm a magyarországi méhésztársakat: „Medno!”, azaz mézeljen!

Dr. Kovacsics István (Dárda)

SZLOVÉNIA

Szlovéniában az enyhe tél után örömmel és bizakodva vártuk a tavaszt. A téli veszteség 5–10 százalék lett. Voltak méhészetek, ahol nem volt veszteség, de olyanok is akadtak, akiknél a fele állomány elpusztult.

Februárban kimondottan meleg volt, korán elindult az élet a családokban, az anya kiterjesztette a fiasítását – majd a március sokkal hidegebbre sikeredett, mint a február. A méhek nem tudtak kijárni élelemért, ami azért okozott óriási nehézséget, mert a család élelemfogyasztása sokkal több volt, mint amennyit be tudtak hordani kintről, a természetből. A legjobb családok éheztek, ami ritkaság tavasszal Szlovéniában.

Olyannyira hideg volt a tavasz, hogy a repce nagyjából 10 napot késett – április 25-e után kezdett virágozni. A virágzás alatt, reggelente többször is fagyott, és a kellemetlen, rossz időjárás végig megmaradt. Így az időjárás miatt április végén két pergetést is elbuktunk: a repcéét és az akácét, mivel az utóbbi elfagyott. A magasabb részeken, a dombtetőkön megmaradt az akác, de a hideg után jött a sok eső – a méhek az el nem fagyott akácról sem tudtak gyűjteni.

Nagyon várjuk a hársat, a szelídgesztenyét, de félünk, mert a szeszélyes időjárás megmaradt: néhány óra napsütés után eső, jégeső, záporok, szélvihar jön. Ha ez állandósul, nyári mézünk sem lesz.

Mivel nincs méz, nincs felvásárlási ár sem. De annyi mézkereskedelmi hírrel tudok szolgálni, hogy májusban a szlovén élelmiszerbiztonsági hatóság átfogó ellenőrzést tartott Koperben, a kikötőben. Meglett az eredménye: 260 tonna hamis mézet foglaltak le, amely Kínából származott.

A méhészeink nagyon szomorúak és bizonytalanok, eddig még nem pergettünk. Vajon kegyes lesz-e hozzánk az időjárás, és hagy-e minket nyári mézet pergetni?

Dr. Kovács István (Muraszombat)