Planet Budapest Közép-Európa egyedülálló fenntarthatósági rendezvénye, amely a társadalom és a gazdaság széles rétegeit szólítja meg és hívja fel a figyelmet a fenntarthatósági fordulat fontosságára, valamint a klímaváltozás hatásaira.
Nagy István agrárminiszter Áder János volt köztársasági elnökkel, a rendezvényt szervező Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnökével vett részt egy beszélgetésen. A tárcavezető és a korábbi államfő is hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található állatok, gombák, baktériumok kellenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani. Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 50 évben a talajban lévő mikroorganizmusok száma 10 százalékra csökkent.
Ezért fontos a talajmonitoring rendszer, amely arra szolgál, hogy átfogó képet adjon Magyarország talajának állapotáról – mondta, megjegyezve, hogy Magyarország 20 millió ember alapélelmiszerrel való ellátására képes. A tárcavezető szerint a talajmonitring rendszerre a talaj humusztartalmának megállapítása, a tavalyi aszály hatásai és a nitrogén tartalmú műtrágya használata miatt is szükség van. Nagy István kitért arra, hogy a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt termőföldet, termőterületet csupaszon hagyni nem lehet, szükség lesz a talaj takarására. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem jó a műtrágya felszívódása, akkor az abban található nitrogénnek csak az egynegyedét hasznosítja a növény. A fennmaradó nitrogén kétharmadából pedig üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárog, és a talajvizet szennyezi. Ezért a korábbi köztársasági elnök szerint hosszú távon nem lehet megengedni, hogy drágán, jelentős szén-dioxid-kibocsátással földgázból állítsák elő a műtrágyát, aminek csak kis részét tudja hasznosítani a növény.
A tárcavezető szerint két részre lehet osztani az öntözést. A mezőgazdasági és az ökológiai célú vízgazdálkodásra. Kiemelte, hogy az egyik fontos feladat a víz betárazása, a többlet vizek tárolása. Egy új vízgazdálkodási szemlélet kell, hogy minden szinten megvalósuljon. Az ökológiai vízpótlás célja a talajvíz megemelése. A mezőgazdasági öntözés esetén pedig a felszíni vizek használata az elsődleges. De azt is látni kell, hogy az öntözés összetett kérdés. A tavalyi évben 87 ezer hektáron öntöztek a gazdák, szemben a 150 ezer hektárral, ahol ez ki van építve. A kormányzat célja, hogy a jelenlegi 2%-os öntözhető területek nagyságát, az uniós átlagra, 8%-ra emelje. Ez is jól mutatja, hogy az öntözés mellett a területek nagyobb részében a megfelelő gazdálkodás jelentheti a megoldást a termés biztonsága érdekében.
Nagy István közölte, hogy a vízzel összefüggő probléma korábban mindig árvizet jelentett, azonban fontos tudni, hogy az országnak nagy a kitettsége az aszályra is. Utóbbira – a tárcavezető szerint – magyarázatot ad, hogy a vízgyűjtő területeinken kivágták az erdőt, ráadásul tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Egyúttal jelezte, hogy – az aszály kezelése érdekében – az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, amelynél nagy hangsúlyt helyeznek majd a talajvíz szintjének emelésére is. Erre reagálva Áder János globális szintű dilemmaként fogalmazta meg, hogy egyre kevesebb egy emberre eső vízből egyre gyengébb minősőgű termőtalajon egyre több embert kell ellátni a következő évtizedekben megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel. Nagy István ezzel összefüggésben megjegyezte, a világ egyik legnagyobb nehézsége abból a kényelmi szempontból ered, hogy „mindent akarunk, minden időben”.
