A hagyományoknak megfelelően az idei OMÉK is helyszínt biztosított az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kihelyezett ülésének. Az eseményen Nagy István agrárminiszer beszámolóját hallgathatták meg a bizottság résztvevői, majd Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója informálta a megjelenteket a szervezet munkájáról.

„Az OMÉK a magyar mezőgazdaság tükre, sajnos nem üveggolyója, hogy a jövőbe láthatnánk”- kezdte beszédét Nagy István. A szakember elmondta, a háborúk, még ha a határainkon kívül is folynak, nagyban befolyásolják az életünket. Ezek hatására az unió belső piacai felborultak. Az ukrán mezőgazdasági termékek nem tudják a megszokott útvonalon elérni a hagyományos piacaikat, jó részük az öreg kontinensen keresi a helyét.

Az agrártárca vezetője példaként a mézet hozta fel. Mint a szakember rámutatott, ma kizárólag méhészkedésből egyre nehezebb megélni. Ez pedig nem csak a mézellátásról, hanem a beporzásról és a biodiverzitásról is szól. Éppen ezért hívták életre a köznyelvben elterjedt „méhcsalád vagy beporzási támogatást”, azaz az állatjóléti támogatást kiterjesztették, így családonként 15 eurót kaphatnak a méhészek. Az Európába beáramló méz három fő csatornán érkezik. Egyrészt Ázsiából, másrészt a dél-amerikai termék olcsósága miatt megduplázta behozatalát, de az ukránok is a hagyományos ár 40 százalékáért szállítanak. Az unióban nem áru-, hanem árverseny zajlik. Napjainkban 15-20 ezer tonna magyar méz keresi a helyét. Európában mintegy létmillió méhcsaládot tartanak nyilván, s hazánk az első vagy második helyet foglalja el.

Zajlanak Ukrajnával az uniós tagfelvételi tárgyalások, ami a szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően számukra több előnnyel jár, mint maga a tagság. Hiszen addig nem vonatkoznak rájuk a tagországokat terhelő korlátozások, a mezőgazdaságban például ellenőrizetlenül használhatnak fel számunkra tiltott készítményeket.

Kihívások és válaszok

Ezen túlmenően a magyar gazdáknak a klímaválsággal is szembe kell nézniük. A kormány mintegy 75 milliárd forintot biztosít az infrastrukturális beruházásokra, így a 200 ezer öntözhető területet 2030-ig szeretnék megduplázni. Komoly kérdések vetődnek fel, hiszen egyszerre kell vizet biztosítani a mezőgazdaságnak, miközben meg kell felelni az ökológiai, tájgazdálkodási elvárásoknak is.

De ilyen felvetés a glifozát használata is. Nagy István rámutatott, a neonikotionidok kivezetésével sokkal több növényvédő szer felhasználásával lehet csak a termést biztosítani. „A döntéseink következménye nem legyen súlyosabb, mint a kiindulási állapot”- hangsúlyozta a tárcavezető, aki azt is hozzátette, hogy a társadalom elvárása, hogy ne használjunk vegyszereket, ugyanakkor igényli a folyamatos és olcsó élelmiszert.

„A közel három évtizede alapított AMC egyik feladata, hogy a hazai fogyasztó be tudja azonosítani a magyar termékeket”- magyarázta Ondré Péter, a cég ügyvezetője, hogy ezért indítanak kampányokat, szerveznek rendezvényeket. Ugyanakkor a határon túl is meg kell mutatkoznunk, aminek a minőség mellett a marketing és kommunikáció a legjobb eszköze.

A szomszédos országok stabil felvevői a magyar termékeknek, ám a folyamatos kapcsolattartás, új lehetőségek keresése elkerülhetetlen. Éppen ezért az idei OMÉK-ra is 22 országból, mintegy 150 beszerzőt hívtak meg, hogy hazai termelőkkel ismerkedjenek. Éppen ezért is van kétévente kiemelt jelentősége az OMÉK-nak.

Őshonos állatfajták, mezőgépek, családi programok várják az érdeklődőket. Nagy hangsúlyt helyeznek a fiatalabb korosztály megszólítására, hiszen – ahogyan Ondré Péter elmondta –, a mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral való elköteleződés fiatal korban kezdődik. Éppen ezért nem csak a személyes, hanem a családi belépők árát is csökkentették, hogy minél többen találkozhassanak a magyar vidékkel, a mezőgazdaság legjavával.