0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Halastavak és apartmanház Mágocson

A Kiss Ferenc Péter szülei által alapított halgazdaság kedvező helyzetben van a kiemelkedően jó minőségű halhúsnak és az évről évre végrehajtott fejlesztéseknek, tevékenységbővítéseknek köszönhetően.
Fotó: Medgyesi Milán

A kistermelők mindig kiszolgáltatottak a kereskedőknek – mondja Kiss Ferenc Péter, aki családi gazdálkodásban üzemelteti a Mágocsi Horgásztavat és Apartmanházat Baranya vármegyében. Igaz, a szülei által alapított halgazdaság kedvező helyzetben van a kiemelkedően jó minőségű halhúsnak és az évről évre végrehajtott fejlesztéseknek, tevékenységbővítéseknek köszönhetően.

Az alacsony zsírtartalmú és jóízű halhús a szerencsés termőhelyi adottságoknak és a magas fehérjetartalmú takarmányozásnak köszönhető.

A gazdaság legnagyobb tava ugyanis az első, legmagasabban fekvő tó a területet tápláló Méhész-patak folyásában, így folyamatosan jó minőségű vizet kap.

A főként kukorica- és búzatörekből álló takarmányozást pedig elsősorban saját termesztésű takarmányborsóval egészítik ki a fehérjetartalom növelése érdekében.

Kiss Ferenc Péter szülei a rendszerváltás előtt is mezőgazdasággal foglalkoztak. A helyi termelőszövetkezet halászati, illetve növényvédelmi ágazatát vezették, a ’90-es években pedig önálló gazdálkodásba kezdtek és megvásárolták a téesz halastavait. A család jelenleg összesen 47 hektáros tófelületen gazdálkodik, aminek közel a felét egy másik, Tolna vármegyei telephelyen bérlik. A szülők már nyugdíjasok, de az édesapa még részt vesz a családi cég irányításában és a mindennapi munkában is.

Kiss Ferenc Péter

Fiuk először más pályára készült, de mivel már gyerekként magukkal vitték a határba és a halastavakhoz, annyira „belenőtt” a természetbe, hogy nem is tud huzamosabb ideig zárt térben tartózkodni. Ezért is jelentkezett a Kaposvári Egyetemre, ahol gazdasági agrármérnök szakon diplomázott.

A család a halnevelést idővel szántóföldi növénytermesztéssel is kiegészítette. Kezdetben csak a takarmány megtermelése volt a céljuk, de idővel látták, hogy jobban megéri minőségi gabonát termelni és az árából megvenni a takarmányt.

Jelenleg 220 hektáron termesztenek szántóföldi növényt, valamint takarmányborsót, és mostanra a növénytermesztési ágazat jövedelmezőség szempontjából is egyenjogúvá vált a halneveléssel.

Kiss Ferenc Péter szerint érdemes többféle tevékenységet folytatni a gazdálkodóknak, mert idén például a szántóföldi kilátások gyengébbek, de aki több lábon áll, az gazdaságilag nagyobb biztonságban érezheti magát.

A csónak elejére alternáló kaszát szereltek, amelyet le lehet ereszteni a vízbe. Ezzel vágják a hínárt

Ők többször is bővítették a tevékenységüket az elmúlt évtizedek során.

Annak idején az ellátási gondok miatt kezdték el a takarmánytermelést, a későbbiekben pedig az értékesítés nehézségei miatt alakítottak ki horgásztavat, amely gyakorlatilag úgy működik, mint a gyümölcsök esetében a „szedd magad” rendszer.

A közvetlen értékesítés mindig kedvezőbb, mint a kereskedőkkel üzletelni, hiszen nagyobb haszonkulccsal lehet eladni a termékeket.

Igaz, a fogyasztói szokások nagyon sokat változtak az elmúlt évtizedekben, egyre többen csak kifogni szeretnék a halat, és egyre kevesebben akarják megenni.

A horgásztó mindamellett hosszú távon orvosolta a likviditási gondokat, hiszen míg a halnevelésből főként az év végi lehalászáskor, ebből egész évben származik bevétel.

Az átadása utáni években pedig az is kiderült, hogy a horgászok szívesen időznének a halastavaknál akár több napig is. Ezért épült meg az apartmanház 2011-ben. Mivel Mágocson nincs is más szálláshely, a két hatvan négyzetméteres apartmant gyakran igénybe veszik a helyi vadásztársaság vendégei, de amikor ott jártunk, éppen gyöngyfűzők táboroztak az épületben.

A beruházás pályázati támogatással készült, és ezeket a lehetőségeket mindig igyekeztek kihasználni – mondta el Kiss Ferenc Péter. Egyebek mellett szállító járműveket, vízkezelő technológiákat is vásároltak pályázati támogatással. A vendégházat a felesége üzemelteti, ő pedig ennek a kivételével mindenhová besegít a csúcsidőszakokban.

Az öt termelő tóban főként ponty, mellette pedig amur, busa, csuka és harcsa nevelkedik. Az évi 50-90 tonna haltermelés döntő részét nagykereskedőknek, 10-15 százalékát horgászoknak, kisebb részét pedig egy bonyhádi, illetve dombóvári hor­gász­egyesületnek adják el telepítés céljára.

A tavakban vegyesen nevelkednek a különféle halfajok, de nagy testű ragadozóból mindig csak egyféle és fiatalabb korosztályban, mint a békéshalak. Az egyes fajok más-más területet foglalnak el maguknak és más a szerepük is az egyensúly fenntartásában.

A busa például elfogyasztja a növényi planktonokat, amiknek az elszaporodása csökkentené a víz oxigéntartalmát, a spontán a tavakba kerülő kárász túlszaporodását pedig a csuka és a harcsa betelepítésével előzik meg.

A halászatban nagyon sok olyan eszköz van használatban – persze, korszerűbb anyagokból –, ami a csiszolt kőkorszakban alakult ki. Vannak persze feladatok, amiket sikerült gépesíteni, de például a lehalászás utáni válogatás elképzelhetetlen élőmunka nélkül.

Az ágazat legnagyobb problémája, hogy szinte lehetetlen alkalmas munkaerőt találni. Kiss Ferenc Péteréknél például hat teljes állású dolgozóra lenne szükség, de csak négyen vannak.

A másik nagy gondot a klímaváltozás okozza. A rendkívüli vízhiány leginkább azokat a völgyzárógátas tógazdaságokat sújtja, ahol gravitációs úton, patakokból történik a feltöltés. Ilyenek a mágocsi halastavak is.

Ha a Méhész-patak időszakosan kiszárad, nem marad más lehetőség, mint imádkozni, hogy mielőbb essen az eső. Tavaly egész Baranyában annyi tóban csökkent kritikus szintre a víz, hogy Kiss Ferenc Péteréknek is Észak-Magyarországról kellett ivadékutánpótlást vásárolniuk.
A lapátkerekes vízforgató gép az oxigénpótlásért felel. Másfél hektár tófelület átlevegőztetésére képes egy nap alatt

Emellett a hosszan tartó nagy melegek idején a sekélyebb tavak vize felmelegszik, és a halak tartása csak vízminőségjavító technológiák, rétegkeverés, levegőztetés állandó üzemeltetésével lehetséges.

Folyamatos bosszúságot okoznak a védett kormoránok is, amelyek Mágocson például évi 10-20 százalék körüli veszteséget okoznak. Gázágyúval, kereplőkkel riasztják őket – kevés sikerrel.

Kiss Ferenc Péter azonban továbbra is látja a maga és családja jövőjét az immár növénytermesztéssel, horgászattal és vendégházzal kiegészített halgazdaságban.

 

Mint mondja, az élelmiszerláncok megjelenésével a fogyasztók egyre inkább a konyhakész termékekhez szoknak.

Ez az oka, hogy a horgászok is egyre kevésbé szeretnék hazavinni a halat. Ha viszont nyitnának egy halboltot, ott pucolva is kínálhatnák a termékeiket, amivel újból növelni tudnák a saját értékesítésüket.

Ez a legnagyobb tó a mágocsi telephelyen, 13,67 hektár. Jelenleg kétnyaras ponty és előnevelt harcsa növekszik benne
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: