0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Vadászúton – Egy…vagy két füstölgő puskacső

A vadászfegyvereket alapvetően két csoportra oszthatjuk, vannak a golyós és a sörétes puskák, amelyek a nagy- és az apróvad elejtésére szolgálnak. Most ezeket a puskákat, valamint a célzó optikai eszközöket vesszük górcső alá a Vadászúton e részében.

A tusa révén tudjuk a fegyvert a vállgödörbe helyezni, illetve a célzásban is jelentős szerepet játszik. Célzáskor a tusa hátára (a pofadékra) helyezzük az arcunkat, hogy a szemünk, a céltávcső, valamint (adott esetben) a célzott tárgy egy síkban helyezkedjen el. A tusa készülhet fából vagy műanyagból. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A fa tusa vadásziasabb, a természetes érzését kelti, viszont könnyebben sérül: karcolódik a bozótosban, az eső, sár sem használ neki, míg a műanyag tusák rendkívül ergonomikusak, az időjárás és a természeti körülmények nem károsítják. Természetesen ízlés kérdése, ki melyiket választja, egyesek előnyben részesítik a külsőségeket, mások a használhatóság és strapabíróság mellett teszik le a voksukat.

A zárdugattyú szintén rendkívül fontos funkcióval rendelkezik. Előretoláskor a társzekrényből a legfelső lőszert a csőbe tolja, majd a zárdugattyú karjának lehajtásával reteszeli a csőfart. Az elsütő billentyű meghúzásakor a zárdugattyúban lévő ütőszeg ráüt a csappantyúra, ami elindítja a lövést, azaz elsül a fegyver. A zárdugattyú kinyitásával és hátrahúzásával az elsütött hüvelyt a hüvelyvonó segítségével kihúzza a töltényűrből (ürít).

A golyós fegyvereken egy vagy két elsütő billentyű van. Egy esetében fix húzású, vagyis az elsütési erőt nem lehet állítani, kivéve a francia gyorsítóval ellátott elsütő billentyűt, ahol meghatározhatjuk, hogy a mutatóujjunkkal mekkora erő kifejtésére süljön el a fegyver. Emellett van két billentyűs, gyorsítóval (schnellerrel) felszerelt golyós vadászfegyver is.

A golyós puskával nyílt irányzékkal 80-100 méter, a fegyverre felszerelt céltávcsővel 100-150 méter a vadászias lőtávolság, de akár 250-300-400 méterre is gond nélkül el lehet engedni pontos lövést, mindez a fegyverkezelő lőtudásán múlik. A golyós fegyverből elengedett lövedék akár 6000 méterre is elrepülhet, kalibertől függetlenül. Ezért engedjék meg, hogy egy nagyon jó barátom szavaival éljek: „Ha kell, kétszer gondold meg, de akár százszor is, hogy elengeded-e a lövést. Ha már egyszer elengedted a golyót, a jóisten se képes azt visszahozni, viszont abból még nem volt baj, ha nem sült el a fegyver.”

Sörétes puska

A vadászévet tekintve először az augusztus végi galambászatok alkalmával, majd az ősz beköszöntével a társasvadászatok kezdetével vesszük ki fegyverszekrényünkből a sörétes puskát. Van, aki kifejezetten apróvad vadászatokon használja, más el nem indul nélküle disznóhajtásra, és akad olyan is, aki vadászat helyett, a korongozás megszállottjaként a lőtéren forgatja. Vadászhatunk vele vaddisznóra, ha brennekét, szebben mondva gyöngygolyót töltünk a csőbe, valamint apróvadra, szőrmés és szárnyas kártevőkre különféle sörétszem-átmérőjé patronnal.

A sörétes fegyvereket különböző csőelrendezések szerint különböztetjük meg:

– egycsövű,

– kétcsövű (dupla [a két cső vízszintesen helyezkedik el egymás mellett], vagy bock [ahol függőleges a két cső elrendezése]),

– háromcsövű (drilling),

– négycsövű (vierling).

Ezen túlmenően különbséget teszünk merev- és billenő csövű sörétes fegyverek között. Előbbiek minden esetben egy-, utóbbiak egy-, illetve többcsövűek is lehetnek. A merev csövűek lehetnek egylövetűek és félautomata rendszerűek – ezekbe a szabályzat szerint legfeljebb három lőszer tölthető egyszerre a vadászat során.

Hazánkban leginkább három sörétes kaliber használata jellemző. A kaliber-meghatározás az egy font ólomból (453,6 gramm) önthető ólomgolyók számát jelenti, amelyek átmérője megegyezik a fegyvercső alapfurat-átmérőjével. Alapvetően a sörétes fegyverek kalibere 4-től 36-ig terjed (4,8,12,16,20,24,28,32,36). Magyarországon a 12-es a leggyakoribb, de a 16-os és a 20-as kaliber is elterjedt.

A sörétes fegyverek fő részei:

– fegyvercső vagy csövek;

– zárszerkezet;

– lakatszerkezet (elsütőszerkezet);

– farészek (tusa és előagy).

A fegyvercső részei:

– töltényűr;

– átmeneti kúp;

– simafalú csőfurat;

– szűkítés.

A töltényűr lényegi feladata a lőszer befogadása, a csőfurat a sörétek (vagy gyöngygolyó) haladási irányát határozza meg, a szűkítés (vagy choke) pedig a sörét szórásképét befolyásolja. A zárszerkezet rendeltetése a fegyvercső és a zártest (baszkül) összezárása, reteszelése.

A lakatszerkezet a töltényűrbe tett lőszerek működtetéséért felel. Itt található az elsütőbillenytű, a kakas, az ütőszegrugó, valamint az elsütőelemek. (Többcsövű fegyver esetén természetesen minden csőhöz például külön kakas tartozik.)
Magyarországon a 12-es a leggyakoribb, de a 16-os és a 20-as sörétes kaliber is elterjedt

A farészeket (tusa és előagy) fogva tudjuk a fegyvert stabilan tartani, emellett a célzásban is segít, a tusával pedig a fegyvert a vállgödörbe tudjuk szorítani. Továbbá az előagy (vagy kisagy) funkciója, hogy a fegyvert kinyitáskor nem engedi szétesni, valamint az elsütés után, a fegyver kinyitásakor a töltényhüvelyt mozgatja.

A sörétes fegyver hatásos lőtávolsága 30-40-50 méter.

Ilyen távolságban még a sörétraj viszonylag egyben marad, nincs a sörétszemek között nagyobb üres terület, de ez függ a fegyvercső szűkítésétől is. Emellett a sörétszemek átmérője is befolyásolja a hatásos lőtávolságot. Gyöngygolyó esetében az eredményre vezető lőtávolság 50-60 méter. A sörétes fegyver maximális lőtávolsága a sörétszemek átmérőjétől függ, és könnyen kiszámolható: az átmérőt megszorozzuk 100-zal. Vagyis a 2 mm-es sörét megközelítőleg 200 méterre is elrepülhet, a 3,5 mm-es sörét pedig akár 350 méterre is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: