0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Százéves halak élnek a sivatagban?

Szinte hihetetlennek hangzik az egyik legfrissebb tudományos felfedezés: az arizonai sivatagban élő pikkelyesek a leghosszabb életű édesvízi halak lehetnek a világon.

A tanulmány az Ictiobus nemzetségbe tartozó buffalóként ismert halakat vizsgálta. Minnesotában három őshonos fajuknak vannak populációi. a nagyszájú, a kisszájú és a fekete buffalónak. A kutatás fontossága abban rejlik, hogy ezeket a halakat gyakran félrehatározzák és olyan (az amerikai kontinensen) inváziós fajokkal keverik össze, mint a pontyok. A horgászatra vonatkozó szabályozások sok helyen – Minnesotában is – nem védik kellőképpen az őshonos fajokat, pedig fontos információk forrásai lehetnek például az öregedésről és a hosszú életről – olvasható a Phys.org tudományos portálon.

Víztározó az arizonai sivatagban (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay

A Minnesota Duluth Egyetemen (UMD) végzett kutatást nemrég publikálták a Scientific Reports tudományos folyóiratban. Alec Lackmann halkutató, az egyetem Matematika és Statisztika Tanszék adjunktusa és más tudósok, köztük az Észak-Dakotai Állami Egyetem tudósai, valamint az arizonai Apache-tó természetvédelemmel foglalkozó horgászai működtek együtt a tanulmányhoz.

„Az Ictiobus nemzetség vélhetően az öregedéssel, a hosszú élettartammal és az elenyésző mértékű szeneszcenciával kapcsolatos információk kincsesbányája”

– mondta Lackmann. A mostani kutatás pedig megnyitja az utat olyan jövőbeni kutatások előtt, melyek segítségével jobban megérthetjük a gerinces élőlények öregedési folyamatait, köztük az emberét is.

Lackmann régóta tanulmányozza a buffalókat. A 2019-ben tett felfedezése 25 évvel tolta ki ezeknek a halaknak az eddig ismert maximális életkorát:

akkor egy több, mint 100 éves példányt írt le, melynek korát az úgynevezett otolitok segítségével határozta meg.

Ez a halak koponyájában lévő hallókő olyan rétegekből épül fel, mint a fák évgyűrűi, ezért a belőlük készült metszetekből megállapítható az állat kora. Emellett szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették a mintákat, melynek eredménye egyezett az otolitok vizsgálatának eredményével.

A buffalók Észak-Amerika középső részén honosak, beleértve Minnesotát, azonban a most vizsgált egyedek az Apache-tóban élnek, a sivatag délnyugati részén lévő víztározóban. Az itt élő állatokat a Mississippi-folyó mentén lévő halneveldékben tenyésztették, ahonnan a kormány 1918-ban betelepítette azokat az arizonai Roosevelt-tóba (az Apache-tó fölött lévő tóba, ahonnan a halak lejuthattak idáig). Míg a Roosevelt-tavon kereskedelmi célú horgászat folyt, az Apache-tó halállománya nagyrészt érintetlen maradt, amíg a horgászok nemrégiben meg nem tanulták, hogyan lehet ott buffalóra horgászni.

Egy 90 éves nagyszájú buffalo narancs színű pöttyökkel – ezek a foltok az öregedés során jelennek meg a halakon.
Fotó: Reanore/Wikimedia Commons

Amikor az itteni természetvédelem iránt fogékony sporthorgászok felfedezték az egyedi narancs és fekete pöttyöket a halakon, melyeket kifogtak, szerettek volna még többet megtudni róluk, ekkor bukkantak rá Lackmann korábbi kutatására. Az egyikük, Stuart Black felvette a kapcsolatot a tudóssal, és meghívta egy horgászexpedícióra az Apache-tóra, ahol a kifogott halakat a tudománynak ajánlották fel.

Az itt kifogott halak otolitjainak elemzése kimutatta, hogy

néhány állat még az 1918-as telepítésből származik, de a legtöbb kifogott példány az 1920-as évek elején kelhetett ki a tóban.

Ami azonban a legfontosabb, hogy három buffalo halfaj egyedeiről bizonyosodott be, hogy több, mint 100 évesek voltak. A kutatók ismeretei szerint nincs még egy ilyen édesvízi halfaj a világon, mely ilyen hosszú ideig élne.

Lackmann szerint izgalmas lehetőségek rejlenek e különleges halcsoport tanulmányozásának jövőjét illetően, amelyek messzemenő következményekkel járhatnak.

A kutató rámutatott, hogy ezeknek a hosszú életű halfajok egyedeinek nyomonkövetésével tanulmányozhatjuk a DNS-üket, fiziológiájukat, illetve azon képességeiket, melyek a fertőzések és betegségek leküzdésében segítik őket. Az Ictiobus nemzetség nagy értékeket rejthet az idősgyógyászat számára, és az Apache-tó a jövőben számos tudományos kutatás kiindulópontjává válhat – hangsúlyozta Lackmann.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: