A természeti adottságok megvannak hozzá, és a közel nyolcszázezer horgász többsége jelenleg is szívesen költ a hobbijára. Amit azonban feltétlenül fejleszteni kellene, az az infrastruktúra.
2030-ig szóló Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát szeretne még az idén a kormány elé terjeszteni a Magyar Országos Horgász Szövetség. A koncepcióról október 25-én tartottak szakkonferenciát a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárságával. A tanácskozáson elhangzott: közel 24 milliárd forintos támogatással szeretnének horgászturisztikai központokat és más infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani az évtized végéig.
A stratégiában konkrét tervek szerepelnek: szálláshelyek és turisztikai központok felújítása és bővítése, vízparti fejlesztések, kikötőhelyek, sólyák, megközelíthetőségek javítása és előhelyek megújítása. Csupa olyan fejlesztés, amely nemcsak a horgászok, hanem a kerékpárosok vagy a gyalogtúrázók számára is kényelmesebbé és vonzóbbá teheti az érintett helyszíneket, forgalmat és bevételt eredményez, vagyis végső soron mindenkinek jó.
A hazai horgászhelyek célzott fejlesztésére már 2002-2003-ban megszülettek az elképzelések, mégis mostanáig „csak szalonnasütő helyekben mérhetők a sikerek” – fogalmazott Puskás Norbert, a MOHOSZ alelnöke, aki azt mutatta be, milyen forrásokra lehetne alapozni a tervek megvalósítását. Hangsúlyozta, már 2016-ban született egy kormányhatározat a terület 13 milliárd forintos támogatásáról, amellyel reálértéken nagyjából megegyezik a mostani igény.
A fejlesztési stratégia előkészítéseként a MOHOSZ megvizsgálta a jól működő külföldi rendszereket és felmérte az itthoni helyzetet. Szakemberek elemezték a horgászok mozgását a területi jegyértékesítési rendszer, a HORINFO segítségével és rendszerezték a szálláshelyekre vonatkozó nyilvános adatokat is. A tapasztalatokat a konferencián Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem docense, a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének vezetője mutatta be. Kiemelte, hogy kérdőívükre több mint 550 szervezet több mint 4000 tagja válaszolt, az eredmények pedig magukért beszélnek.
A kormány a horgásztársadalom szövetségeseként továbbra is biztosítani fogja számukra a működési kereteket és a horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges forrásokat – húzta alá Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára -, hiszen a horgászat a legfontosabb szabadidős elfoglaltságok közé tartozik. A 2010 óta elért eredmények közül kiemelte az orvhorgászat elleni küzdelmet, a kereskedelmi célú halászat betiltását a természetes vizeken, a horgászokmányozás digitalizációját és az őket érintő közfeladatok átadását a horgászok számára, amihez forrásokat is biztosított a kormány. Ahhoz viszont, hogy a horgászturizmus érdemben fejlődhessen, célokat kell kijelölni, ahogyan ez a kerékpáros és a vízi turisztika területén is történt. Ezek ismeretében és az uniós források birtokában a fejlesztésekhez szükséges összeg is rendelkezésre fog állni.
A kormány kiemelten kezeli a horgászat ügyét – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó. Szűcs Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője és MOHOSZ elnöke pedig üdvözölte, hogy a turisztikai stratégiák rendszerébe a horgászok is bekapcsolódhattak. A létrejött horgászstratégia kitartó munka és összefogás eredménye. A jelentős intézményhálózattal és történelmi hagyományokkal rendelkező országos horgászszervezetet 2010 után „szinte a nulláról” sikerült újjáépíteni, 37 közfeladattal együtt megkapta a horgászvizek kezelését és az ehhez szükséges forrásokat, napi szinten működik együtt a vízügyi szervezetekkel és az érintett vagyonkezelőkkel. A szövetség korábbi, évi 20-30 millió forintos költségvetése mostanra elérte a 2-3 milliárd forintot, és mintegy 800 ezer tagjával Magyarország legnagyobb civil szervezete.
