Másként látják

Arról is megkérdezték a lakosokat, hogy milyen változásokat látnának szívesen a városi zöldfelületeken. A válaszadók által leginkább vágyott négy változás a több növényzet, a több burkolt út, a több, 1-3 személy számára elkülönített hely a parkban, valamint általában a kevesebb út a zöld közterületeken. A válaszadók jelezték azt is, hogy a városi zöldfelületeket a távolságtartás lehetőségéhez kell igazítani, különböző típusú burkolatok használatával, illetve az utak minőségének és mennyiségének növelésével. Fontosnak tartják a lakóhelyükhöz közeli, még ha kisméretű zöldfelületek kialakítását is.

A legkevésbé fontosnak azt vélik a válaszadók, hogy az egyes zöldfelület-típusokat a lakosság egy kiválasztott csoportjának – például idősek – igényeihez igazítsák. Bármilyen korlátozó intézkedés, a térbeni távolságtartás, az idősek elszigetelése vagy a létszámra vonatkozó belépési korlátozások bevezetése nem találkozott társadalmi jóváhagyással (a szabadság és a korlátlan szabadidő a legfontosabb értékek). Az alkalmazkodással kapcsolatos preferenciák azonban erősen függtek a társadalmi-gazdasági háttértől és a személyes jellemzőktől. A Covid19 és más, levegőben terjedő betegségek terjedésével kapcsolatos félelem és szorongás eltérően nyilvánul meg az emberekben. Például a zöldfelületeken az utak szélességének növelését elsősorban a válaszadók azon csoportja támogatta, akik jobban félnek a Covid19-től. Ugyanakkor a kisvárosi lakosok és mindazok, akik a zsúfolt helyek elkerülését vallották, nem tartották szükségesnek az utak szélesítését.

A válaszokból két alapvető, a városi zöldfelületek átalakításával kapcsolatos megközelítés rajzolódik ki. Az első csoport a világjárvány következményei miatti általános aggodalomról számol be, míg a második csoport „aggodalma” a többi ember elkerülésében nyilvánul meg. Tehát ez utóbbi csoport a kapcsolatot kerülő és távolságtartó emberekre utal, akiknek a Covid19-hez való hozzáállása a cselekedeteikben tükröződik.

Az aggodalmuknak hangot adók a zöldfelületek átalakítására javasolt intézkedéseket alulértékelték, és kevésbé helyeselték azok megvalósítását. Ez az intézkedési javaslatok szintjén a kisebb, intim rekreációs terek kialakítását, a több útvonal és szélesebb utak építését, valamint az új zöldterületek kialakítását jelenti. Azok az emberek, akik aggodalmaikra a társadalmi kapcsolatok elkerülésével válaszoltak, mindig támogatták az olyan beavatkozásokat, mint a lakóhelyükhöz közeli több zöldterület kialakítása, az ösvények kiszélesítése, valamint több új, kisméretű zöldterület létrehozása.

Volt egy olyan csoport is, akik jelezték, hogy fontos számukra a természettel való kapcsolat, és véleményük szerint szükség van a városban is a „vadonra”. A válaszadók más csoportjaival szemben ez a csoport támogatta továbbá a látogatói létszámkorlátokat és a veszélyeztetettebb csoportok elkülönítését. Ugyanakkor nem részesítették előnyben a városi zöldfelületek infrastruktúrájának megváltoztatását, ami megkönnyítené a társadalmi távolságtartást.

Többet és kisebbet

Érdekes annak feltárása is, hogy milyen személyes jellemzők voltak a legfontosabbak a zöldfelületek változtatásának támogatásában. A legmagasabb pontszámot kapott változtatás – a zöldfelület általános növelése – kevéssé kötődött a lakosok valamely konkrét jellemzőjéhez, eltekintve attól, hogy a magukat természetkedvelőnek valló válaszadók különösen támogatták.

Azok a lakosok, akik aggódnak a járvány miatt, azonban megelőző intézkedéseket nem tesznek, nem tartották jó ötletnek az ösvények kiszélesítését. A kis létszámú csoport befogadására alkalmas zöld pihenőhelyek létrehozását pedig nem támogatták azok, akik tartottak a Covid19-től, de nem zárkóztak el az interakcióktól. Akik az intim terek vagy kis létszám befogadására alkalmas „zöld” helyszínek létrehozását ösztönzik, a sűrűbb növényzetet is előnyben részesítik.

A városi zöldfelületek látogatásával kapcsolatosan azonosított viselkedési minták és azok Covid19-hez fűződő viszonya alapján megállapítható, hogy egyeseket leginkább a vírustól való félelem vezérelt, és lemondtak a további utazásokról, miközben a lakóhelyükhöz közeli zöldterületeket látogattak. Ez a tény rávilágított arra, milyen fontos, hogy legyenek ilyenek. A parkokat a világjárvány előtt is gyakran látogató emberek egy másik csoportja további utakat vállalt gyalog, kerékpárral és autóval távolabbi helyekre, akár a városon kívülre is, noha korábban a közeli területeket választották, és nem zavarta őket a tömeg. Ez a csoport nem mutatott az átlagosnál nagyobb félelmet a Covid19-től, és nem ösztönözte különösebben a változtatási javaslatokat sem.

A zöldítés új formái

Az elvárásoknak való megfelelés érdekében a városi zöldfelületeken lehetőleg gondozott növényzet és természetes növénytakaróval fedett rész is legyen.

A környezeti igazságosság szemléletének növekvő népszerűségére tekintettel – amely szerint minden polgárnak, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportoknak, egyformán részesülniük kell a természet és az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások előnyeiből – a jövőbeli tervezési döntéseknél figyelembe kell venni, hogy a természetbe menekülésre alkalmas nagy zöldterületekre ugyanúgy szükség van, mint a kisebb, a lakhelytől rövid sétával elérhető parkokra és kertekre.

ÓÉ