A három éve készült országos poloskatérkép viszont jól mutatja, hogy a kártevőkre mely területeken számíthatunk leginkább.
Előbbi Kelet-Afrikában, illetve Dél-Európában őshonos, a 2000-es évek elején jelent meg nálunk – ebben minden bizonnyal az éghajlatváltozás is szerepet játszott. Utóbbi pedig vélhetően nemzetközi kereskedelmi szállítmányokkal, „potyautasként” érkezett Európába. Hatékony természetes ellenségeik hazánkban egyelőre nem ismertek, így gyakorlatilag akadálytalanul szaporodhatnak és terjeszkedhetnek. A tavalyi aszályos nyár ugyan visszavetette aktivitásukat – nem voltak kedvükre a szárazság miatt megváltozott növényi nedvek –, de idén újra erős szezonjuk volt.
Ami a lakossági észleléseket illeti, a Bábolna Bio által korábban készített országos poloskatérkép* megmutatja, hogy a kártevőkre mely területeken számíthatunk a leginkább. De mit tehetünk az ellen, hogy pont a mi lakásunkban találjanak téli menedéket? Nagyon fontos a mechanikai védekezés – a nyílászárókhoz tökéletesen illeszkedő szúnyoghálók –, de hatékony irtószerek is rendelkezésünkre állnak, mint például a Protect poloskairtó aeroszol.
– itt elsőszámú közellenség számítanak –, ugyanakkor egy jót azért el lehet mondani róluk: nem veszélyesek az emberre, nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket, nem jelentenek közegészségügyi problémát. Tulajdonképpen csodálatos, hogy ezek a rovarok anélkül, hogy ennének-innának, kihúzzák a teljes telet, hogy azután tavasszal kirajzzanak a búvóhelyükről.
Egy növényorvosi-rovarász tapasztalatokon alapuló elmélet szerint az őszi berajzás előtt előbb egy előcsapat érkezik, amely felderíti és illatanyaggal megjelöli az áttelelésre alkalmas helyet, azután jön a poloskahad. Egy éjszaka akár 100 km-re is képesek elrepülni.
