0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 15.

Olasz program az ázsiai márványospoloska ellen

Az Ázsiából származó kártevő első észlelése 2013-ban Olaszországban volt, 2015-ben pedig hivatalosan is az egész vegetációs időszakra kiterjedő, nagy jelentőségű kártevőnek nyilvánították.

A Kertészet és Szőlészet előző számában összefoglaltuk a Csehországban rendezett cseresznye szakmai nap fajtákkal és termesztéstechnológiákkal kapcsolatos előadásait. Nem maradt ki a tanácskozás témái közül a növényvédelem sem, amit most ismertetünk. A modenai UNIMORE egyetem do­cense, Lara Maistrello az invazív ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) ellen Olaszországban folytatott biológiai védekezési programot mutatta be.

Telelő márványospoloskák

Az Ázsiából származó kártevő robbanásszerűen terjedt Európában az utóbbi tíz évben. Ez az idő elegendő volt az első észlelésétől (Olaszországban ez 2013, de valószínűnek tartják, hogy az észak-olasz területeken már 2009-ben jelen volt) az egész Európára kiterjedő általános, igen komoly károkat okozó felszaporodásáig. 2015-ben nyilvánították Olaszországban hivatalosan is az egész vegetációs időszakra kiterjedő, nagy jelentőségű kártevőnek.

2019-ben már 600 millió euróra becsülték az általa okozott kárt, ami főként az őszibarack-termesztést érintette. De valamennyi gyümölcsfajt fenyegeti az ázsiai márványospoloska, nagy károkat okoz körtében, bogyósokban, cseresznyében, vagy például Piemontban mogyoróban is.

A rovar szúrása, szívogatása nyomán torzulnak, értékesíthetetlenné válnak a gyümölcsök.

Gyorsan terjed

„Stoppos”, „potyautas” kártevőként terjed nagyobb földrajzi távolságokra az áruszállításhoz, közlekedéshez kapcsolódva. Áttelelésre is a védett, ember alkotta struktúrákat használja: lakó- és gazdasági épületekben, ablakrésekben, pajtákban, raktárakban, csomagolóanyagokon mindig csoportosan, gyakran tömegesen vonul telelőre. Jól repül, nagyon mozgékony, ez is segíti a terjedését. Vizsgálatokban 2 és 116 kilométer közöttinek állapították meg az egy nap alatt megtett útját.

Míg a hűvösebb Svájcban egynemzedékes a faj, Olaszországban két nemzedéke van. Az áttelelő nőstény egyedek körülbelül 300, a nyári nemzedék nőstényei 200 tojást raknak le.

Fontos a monitorozás, amit sokfelé feromoncsapdákkal végeznek, az előfordulási adatokat webes platformon osztják meg, ezenkívül működik a közösségi adatgyűjtés, ami szintén sokat segít az elterjedés dinamikájának követésében. A legújabb felderítési módszerek már az ültetvények felett átrepülő drónokat is tudják használni. Ez azért ígéretes, mert a csapdázásnál felmerülő aggály, hogy odavonzzák a rovarokat, emiatt akár fokozódhatnak is a helyi károk.

Poloskalárvák

Jelenleg az egyetlen biztos védekezés a parcellák többfunkciós takarása: a jégvédő hálót rovarhálóval kombinálják, ez a márványospoloskán kívül más rovarkártevők bejutását is megakadályozza. A legjobb eredményt azonban a soronkénti hálós takarás adja.

A kémiai védekezési javaslatok szerint elsősorban az ültetvények szélét kell intenzíven védeni, ez számottevően képes mérsékelni a károkat a teljes ültetvényben, a belső részeken is.
Táblázat kód új oldal

Több kezelést engedélyeztekA kártevő elterjedése miatt lényegesen módosítani kellett Olaszországban az integrált növényvédelem irányelveit, sajnos jelentősen nőtt a szükséges kezelések száma a veszélyeztetett kultúrákban. Emilia-Romagna tartományban a körtetermesztésben például korábban összesen öt rovarölő szeres kezelést engedélyeztek (négy szerves foszforsavészter és egy neonikotinoid), ez 2021-re tíz kezelésre módosult. Klórpirifosz-metil, foszmet és acetamiprid hatóanyagú készítményt kétszer, klórpirifosz, tiakloprid, deltametrin és etofenprox hatóanyagú szert egyszer szabad kijuttatni.

Biológiai módszert keresnek

Intenzív kutatás irányul a márványospoloska elleni biológiai védekezés fejlesztésére, a megoldás a természetes ellenségek elterjesztése lehet. A távoli területeken élő antagonista szervezetek mesterséges betelepítése alapszabályként nem engedélyezett az EU-ban, az ökoszisztémára gyakorolt előre nem látható hatások miatt.

Vizsgálják a régióban előforduló antagonista fajokat, például egy őshonos Anastasus tojásparazita fürkészdarázsfajjal vannak jó eredmények, és megkezdődött az Ázsiából spontán beérkező szamurájdarázs (Trissolcus sp., két faj) természetes felszaporodása is.

Ezek csak az ázsiai márványospoloska tojásait parazitálják, nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre, s az eddigi vizsgálatok szerint a méhekre és más őshonos természetes beporzókra sem.

A 2019-ben bekövetkezett rendkívül nagy olaszországi károk után változott a megítélés, szükségessé vált az egzóta antagonistákra vonatkozó kockázat elemzése, és ennek nyomán 2020-ban nagy, koordinált lépésre szánták el magukat a hatóságok. Az EU-s élőhely-direktíva helyi jogszabályi átültetésének módosításával hivatalosan lehetségessé vált a szamurájdarázs mint antagonista szervezet mesterséges, célzott betelepítése a károkkal érintett területekre. Ezzel Európában Olaszország az első, ahol engedélyezett a Trissolcus japonicus használata a központi növényegészségügyi szolgálat (CPS), valamint a mezőgazdasági és ökonómiai kutatási tanács (CREA) koordinálásával. Meg kellett oldaniuk a hasznos szervezet szaporítását, felmérték a kibocsátásra alkalmas területeket, és évente ellenőrzik az eredményeket. A nagyszabású program Emilia-Romagna, Piemont, Veneto, Lombardia és Friuli tartományokban, valamint Trento és Bolzano gyümölcsöseiben kezdődött, azonos módszerekkel.

A szamurájdarazsakat a védendő kultúrához közeli sövényekben, facsoportokban bocsátják ki, ahonnan megközelíthetik az ültetvényt. Az ázsiai már­ványos­poloska fő szaporodási időszakában, júniusban és júliusban összesen két alkalommal engedik szabadon a darazsakat.

A programot 2021-ben kiterjesztették több tartományra – Liguria, Umbria, Marche, Campania, Szardínia –, tavaly pedig Toscana is sorra került.

Bevált a szamurájdarázs

Poloskapetéből kibújó szamurájdarázs

Jelenleg Észak-Olaszországban vizsgálják az eredményeket. Az ellenőrzést minden évben a kibocsátási helyszínek legalább tizedén elvégzik, poloskatojásokat és nem célszervezetek tojásait gyűjtik össze a kibocsátási pont 50 méter sugarú körzetéből a kultúrnövényekről és a természetes növényzetről.

Jó jel, hogy mind több a parazitált márványospoloska-tojás, az antagonista rovar is sikeresen áttelel és természetes módon nő a populációja. Ugyancsak jó hír, hogy a más rovarfajok tojásain megfigyelt parazitáltság elhanyagolhatóan csekély mértékű.

Az intenzív kutatás folytatódik, a sikeres és biztonságos biológiai védekezés kidolgozásához időre és sok-sok felvett adatra, információra van szükség. Kérdés, hogy a helyi természetes ellenségnek tekintett fajok parazitálják-e a jövevényt, illetve hogy a spontán módon bekerült és a betelepített fajok mennyire hatékonyan korlátozzák a kártevőt. A betelepítés első eredményei szerint a szamurájdarázs gyorsan képes szaporodni, Olaszországban három vagy több nemzedéke van évente, és célzottan, sok poloskatojásba lerakja a petéit. A Trissolcus japonicus nem konkurál a Trissolcus mitsukurii fajjal. Mindkét petefürkész elsősorban az ázsiai márványospoloskát parazitálja.

Varga László
Nébih MGEI, Kertészeti Szaporítóanyag
Felügyeleti Osztály

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: